Borbély István

Nyomtatóbarát változat

A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban új pályázati rendszert készítenek elő a közgyűjtemények és múzeumok igazgatói tiszteinek betöltésére. A nyilvános pályázat nem titkolt célja úgymond az intézményi belterjesség megszüntetése, és az egyenlő esélyek biztosításával egy olyan szakmai réteg megmozgatása, amelyik eddig politikai és személyes okokból háttérbe szorult. A szakértelem és az emberi alkalmasság legfőbb feltételeinek eleget téve kell a valódi demokráciát érvényre juttatni e vezetők kiválasztásánál – bocsátotta előre lapunknak adott tájékoztatójában dr. Havasi János, a minisztérium szóvivője.

– A pályázatok elbírálásánál két alapelvet vesznek majd figyelembe: egyrészt azt, hogy szakmailag rátermett emberek legyenek, olyanok, akiket a helyi kollektíva is jó szemmel néz és elfogad, a másik pedig, hogy a mai tudományos követelményeknek feleljenek meg, tehát az, amit néhány intézetben lehet tapasztalni, hogy a korábbi évek vagy évtizedek ízlésterrorját erőltették rá az intézményekre, az a továbbiakban ne legyen. Nyilván egy újabb ízlésterror sem uralkodhat a közgyűjteményekben, a minisztérium mindenképpen szeretné elkerülni, hogy a demokratizmus vagy a demokrácia álcája alatt egy belső szavatolósdi alapján történő kiválasztás legyen. Nyilvánvalóan nem célja a miniszternek, hogy politikai szempontok alapján ültessen oda valakit, mert azzal a magyar néprajzügy vagy képzőművészet például semmit nem nyerne, ha az igazgatók négyévente, az esetleges politikai rotációk következtében kicserélődnének, hanem mindenképpen a szakma legjobbjai közül szeretne választani. A pályázat elbírálása olyan kritériumok alapján fog történni, amelyek között szerepel majd a szakmai alkalmasság, a nyelvtudás, a nemzetközi tapasztalat és elfogadottság, a magyarországi elfogadottság, az illető tudományos tevékenysége, esetleg, hogy mennyire menedzserszemléletű.

A tanácsadó-javaslattevő bizottságok összetételéről egyelőre még dr. Bodor Sándor, a közgyűjteményi főosztály vezetője sem tud közelebbi felvilágosítást adni, mivel a rendszer részletei még nincsenek kimunkálva. Ez elég érdekes ahhoz képest, hogy a pályázatokat a hónap végéig kívánják meghirdetni, ezt követi majd a harmincnapos benyújtási időszak. A bíráló bizottságok tagjai között, a szakértők mellett, jelen lesznek az érdekképviseletek is. A döntés azonban a miniszter kezében van.

– A miniszter felelőssége a kinevezés – folytatja dr. Havasi János.

Ezt a felelősséget a minisztertől senki nem veheti el, hiszen a miniszteri jogosítványai között szerepel, hogy a felügyelete alá tartozó intézmények vezetőit ő nevezi ki, tehát ezt semmiféle belső szavazás – utalok az Iparművészeti esetére – nem pótolhatja. Viszont a miniszternek sem szándéka, hogy valakit a szakma álláspontja vagy egyöntetű tiltakozása ellenére kinevezzen, mert az hosszú távon semmit nem ér.

Az igazgatói állásokat eddig betöltőknek is megvan a lehetősége részt venni ezeken a széles körű, nyílt pályázatokon…

– Ezt az égvilágon semmi nem tiltja. Abban bízunk, hogy létezik azért Magyarországon a korábban előtérbe került vagy favorizált szűk körnél szélesebb szakembergárda is, akik talán korábban nem kaptak lehetőséget arra, hogy vezetői alkalmasságukat bizonyítsák. Az eddigi kinevezéseknél a legnagyobb szívfájdalmunk az, hogy az emberek egyszerűen még ma sem vállalnak, nem akarnak vagy nem mernek bizonyos posztokra jelentkezni. Ez a dolog szükségszerűen ellentmondáshoz vezet, mert ha kapacitálni kezdik a kimondottan jó képességű embereket – nem akarok a debreceni bíróesetre utalni –, ha ez a kormány vagy a kormánypártok részéről történik meg, akkor azt mondják, hogy a hatalom beavatkozik a jelölési rendszerbe, megerőszakolja a jelölési rendszert, azáltal, hogy egyeseket felkér a jelentkezésre. Holott nincs másról szó, mint hogy naponta bőrünkön érezzük, nagyon fontos és nagyon felelősségteljes állásokra rendkívül kevés a jelentkező.

Nagyon fontos lenne, hogy a belterjesség megszűnjön végre ebben az országban, hogy ne azok adják egymásnak a kilincset, akik esetleg születésüktől fogva jó környezetben nevelkedtek, és baráti alapon belekerültek a politikai életbe. S ezután valóban független szakértők által kiválasztott vezetők dolgozzanak.

Független szakértők?

– Egy biztos, ha a kiírt és előre nyilvánosságra hozott szakmai kritériumoknak az illető megfelel, és emberileg is alkalmas arra a posztra, akkor azt a miniszter ki fogja nevezni. Az más kérdés, hogy ha két-három azonos kvalitású ember között dönteni kell, akkor bizonyos szempontból a miniszternek a szubjektuma is dönthet.

• Belföld