Skip to main content

Borbély István

Borbély István: „A minisztériumnak ez valami miatt nagyon sürgős”


A „lebegtetett” igazgatók közül Rózsa Gyulát, az Iparművészeti Múzeum főigazgatóját kérdeztük: ő mit tud az ügyről:

– A miniszter bekérette magához a tárcához tartozó országos múzeumok főigazgatói közül azokat, akik még távolabb vannak a nyugdíjkorhatártól, és szóban, valamint ott helyben egy névre szóló levélben felajánlotta, hogy az eddigi, meghatározatlan időre szóló főigazgatói megbízásokat közös megegyezéssel változtassuk meghatározott ideig szóló kinevezésekké.


Borbély István: Pályázati kalauz

kezdő és haladó múzeumigazgatóknak


A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban új pályázati rendszert készítenek elő a közgyűjtemények és múzeumok igazgatói tiszteinek betöltésére. A nyilvános pályázat nem titkolt célja úgymond az intézményi belterjesség megszüntetése, és az egyenlő esélyek biztosításával egy olyan szakmai réteg megmozgatása, amelyik eddig politikai és személyes okokból háttérbe szorult. A szakértelem és az emberi alkalmasság legfőbb feltételeinek eleget téve kell a valódi demokráciát érvényre juttatni e vezetők kiválasztásánál – bocsátotta előre lapunknak adott tájékoztatójában dr.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon