Varga Kristóf

Varga Kristóf: Egy csónakban

A közép- és kelet-európai szabad szakszervezetek


A zárónyilatkozat

A szeminárium zárónapján elfogadott dokumentum szerint: „Közép- és Kelet-Európa szabad szakszervezeteinek képviselői egyetértettek abban, hogy a világ e térségében a munkanélküliség gyors növekedése jelenti a legfőbb veszélyt a munkavállalóknak… a kommunista rendszerek utáni átalakulás szakaszában fellépő munkanélküliségnek vannak általános, minden országban felismerhető okai. Ezek az átmenet általános sajátosságaiból adódnak.


Varga Kristóf: Többet ésszel, mint smasszerrel

Kriminálpolitika


„ELŐSZÖR FELVERJÜK A PORT, AZUTÁN AZT MONDJUK, NEM LEHET LÁTNI.” – BERKELEY

Polgártársaink általában megnyugtatónak találják, ha a bűnelkövető börtönben csücsül, és nyugtalanítónak találják, ha szabadon flangál. Ez kézenfekvő. A tekervényes gondolkodású liberálisok számára pedig minden gyanús, ami kézenfekvő.


Varga Kristóf: Káderpolitikai kalauz

Surányitól Pohárnokig


Tények

Az alábbi kronológiát a MIF Egyetemi Tanácsának (ET) diák tagjai által összeállított tájékoztatóra, illetve az ahhoz fűzött (cikkünkben kurziválással jelölt) megjegyzésekre támaszkodva készítettem.

1991 tavaszán a rektori tanács kérésére a MIF jövőjére vonatkozó javaslat kidolgozására választott tanár-hallgató bizottság (THB) állást foglalt egyhangú szavazattal a rektorváltás kérdésében:

– Az új felsőoktatási törvény hatálybalépéséig a rektorválasztás rendje nem határozható meg.

– Az átmeneti időszakban a főiskola folyamatos működés








Varga Kristóf: Harcban az SZDF-fel

Beszélgetés Tatabánya polgármesterével


Korán érkeztem a városba, hogy legyen időm körülnézni, mielőtt fogad a polgármester. Tatabánya: 75 627 lakos él itt 29 000 lakásban. 185 bolt, munkanélküliség az országos átlagon, de gyorsan nő. Minden 1000 lakosból 162 az iparban dolgozik ma is, és 140-nek nincs meg az alapfokú végzettsége. A városkép vegyes: a várost több kisebb település összevonásával hozták létre 45 évvel ezelőtt, ezek a mai napig megőrizték vidékies arculatukat. Az emberek többsége a lakótelepeken lakik, ezek az iparfejlesztés idején épültek, amikor tömeges volt az idevándorlás.

Varga Kristóf: Ecc-pecc kimehecc…

Idegenek a hazában


A mosdóvíz

1990. október 8-án az országos rendőrfőkapitány, a BM közigazgatási államtitkára és a határőrség parancsnoka közreműködésével országos idegenrendészeti akció kezdődött, amely a mai napig tart. Ennek az akciónak a megkezdésével egyszerre kezdte meg működését a kerepestarcsai tábor is. 1991. november 28-ig 32 837 külföldit állítottak elő, akik közül 3998-at elengedtek, a többinek el kellett hagynia az országot. Közülük mintegy 25 ezer volt román állampolgár, körülbelül ezren voltak a lengyelek, szovjetek és törökök, ötszázan a pakisztániak. 1991.


Varga Kristóf: Önvédelem vagy önbíráskodás


Az önvédelmi szervezetek munkájáról beszámoló szónokoktól megtudhattuk, hogy munkájuk igen eredményes, különösen a kisebb településeken. A vagyon elleni bűncselekmények száma drasztikusan csökkent azokon a helyeken, ahol polgárőrség működik. Ez egybevág a külföldi tapasztalatokkal. Hallhattuk, hogy Kanadában például a biztosítótársaságok akár 25 százalékos engedményt is hajlandóak adni a lakás biztosítási díjából, amennyiben a területen polgárőrség működik.

A polgárőrség jó dolog – lehet.


Varga Kristóf: Micimackó és a zsandárok


Jogilag

Németh Vova, a kávéház gazdája: „Valóban, a működési engedélyünket bevonták, azt mondták viszont, hogy mint kulturális rendezvényeket tartó hely nem vagyunk kötelesek szeszárusítási engedélyt kérni akkor, ha alkalmi rendezvények vannak. Na most, nálunk az év 365 napján vannak rendezvények, így gyakorlatilag napról napra üzemelünk. Ez egyelőre egy kibúvó a jogszabály alól, mely bármikor támadható. Eddig erre nem került sor, viszont megbüntettek minket 10 000 Ft-ra a környéken végzett zajszintmérés nyomán, s ez az összeg bármikor ismételhető.


Varga Kristóf: Színesen

Martin Luther King Budapesten
Kinek van több joga a biztonsághoz?


„Ha hazamegyek innen, nem lesz könnyű valami jót mondani Magyarországról” – villantja rám sajnálkozó mosolyát egy szudáni fiú. A Budapesti Műszaki Egyetem „arab menzáján” beszélgetünk. Az egyetem éttermének ezen a részén az időnként arra sétáló, adóvevővel felszerelt egyetemi őrségen kívül én vagyon az egyetlen magyar. Országunk izgatott vendégei vesznek körül: szudániak, palesztinok, jemeniek, arab emirátusokbeliek, szírek. Sietősen próbálja elmondani mindenki a maga történetét.