A szolnoki megyeházán – ahol annak idején Kádár kormányt alakított – a múlt hétvégén kétnapos konferenciát tartott a Politikai Foglyok Országos Szövetsége. A meglepően sok résztvevő átlagéletkora 70 körül volt, és körülbelül 30 katona – nyugdíjas századosok, ezredesek – vett részt a „valódi rendszerváltáson” dolgozó konferencián.
Azt, hogy valójában mi történt a küldöttgyűlésen, nem tudhatjuk, mert szigorú biztonsági őrök állták útját a sajtónak, sőt a sajtótájékoztatóra is csak kiváltságosok mehettek be, az Esti Egyenleget, Népszabadságos kollégámat és engem „ez nem komszomolgyűlés” felkiáltással kitessékeltek, de az egyik katonától még azt is megtudhattuk, hogy „majd most megtanuljuk, mi a valódi rendszerváltás” – tudniillik, hogy nem engedtek be.
Mindazonáltal megismerhettük Fónay véleményét, miszerint az ’56-osok „szellemi” és „fegyveres” csoportja már a börtönben is élesen elhatárolódott egymástól, és a ’89 utáni helyzetet is ez befolyásolta, továbbá, hogy az utóbbi csoportban most is megvan a „fegyveres akarat” az igazi változásokra. Ennek kapcsán elnökségi kollégája közölte, hogy „hamis kicsengése van a nácizmus üldözötteinek kifejezésnek”, mivel a nácizmus csak kisöccse volt a bolsevizmusnak. Ezzel kapcsolatban még Fónay megjegyezte, hogy csak baloldali veszély van, és a skinheadek például semmiféle veszélyt nem jelentenek, hiszen a Turul-avatáskor is milyen rendesen ünnepeltek. A Komintern után megjelent a Szocintern, ami már háromszor romba döntötte Magyarországot, tehát ez a fő veszély – mondotta.
Arra a kérdésre, hogy mi a Pofosz programja, különösen a gazdasági, a szövetség egyik elnökségi tagja így válaszolt: „Nagyon egyszerű: keressük az igazságunkat!”
- Belföld [6]