Öt éve tartó vita és per után megegyezett a Volskwagen és az MNB. Az MNB – mondta el kérdésünkre Hárshegyi Frigyes, a jegybank alelnöke – egy tavaly ősszel született, peren kívüli eljárásban 55 millió márka kifizetésében állapodott meg az autógyárral. A vita eredete 1985-re nyúlik vissza. Német pénzügyi emberek – köztük a gyár egy alkalmazottja – különböző határidős ügyletekkel közel 400 millió márkás kárt okoztak a Volskwagennek. Az MNB úgy került a képbe, hogy a hamisított dokumentumoknál az MNB nevét használták föl. De az MNB közvetlen üzleti kapcsolatban is állt az egyik szélhámossal, aki egyébként azzal vádolta meg az MNB frankfurti kirendeltségének dolgozóit (amelynek vezetője akkor Hárshegyi Frigyes volt), hogy drága ajándékokkal vásárolták meg az MNB jóindulatát.
A Volskwagen kezdetben az egész kár megfizetéséért perelte a magyar jegybankot, de követeléséből fokozatosan engedett. Egy német bíróság első fokon 55 millió márka kifizetésére kötelezte az MNB-t. A bíróság az MNB magatartását nyerészkedésnek minősítette, és annak az árfolyamnyereségnek a visszafizetését rendelte el, amelyet a magyar bank és a Volskwagen közötti ügyleteken ért el az MNB, és az eredeti, az ügyletkötés előtti állapot visszaállítását rendelte el.
Az elsőfokú ítélet után mindkét fél fellebbezett. Az MNB szerint őket nem terheli semmiféle felelősség, az autógyár pedig már csak 110 milliós kártérítést követelt. A tavaly őszi peren kívüli megegyezés, mint Hárshegyi Frigyes mondotta, az elsőfokú bírósági ítéleten alapult. Az MNB azért választotta a megegyezést a per folytatása helyett, ismételte meg korábbi nyilatkozatát az alelnök, mert nem szerencsés, ha az MNB neve hosszú évekig forog egy ilyen kellemetlen ügy kapcsán, még akkor sem, ha az MNB továbbra is vétlennek érzi magát.
Ez a terven kívüli kiadás is hozzájárult ahhoz, hogy az MNB „megfelelő” nyeresége érdekében 1992 végén a költségvetés 13,5 milliárdot utalt át a jegybanknak. Ez a tétel a költségvetés adósságszolgálatai között jelenik meg.
- gazdaság [6]