Skip to main content

Beszélő hetilap, 5. szám, Évfolyam 5, Szám 5

: [Olvasói levél]

(Domján Gábor) - (H. G.) - (Surány Gábor): [Olvasói levelek]

–rs [Révész Sándor]: Üzenet a lovaknak,

nwa [Nagy W. András]: Osztályszög, osztályzsák / Szociális demokraták / Közvetlen demokraták / El a kezekkel Doina Cornea asszonytól!

Eörsi János: Az Ybl hitelezői

Kőszeg Ferenc: A vihar kapujában

R. S. [Révész Sándor]: Erőcentrum

révész: Fülzárlat

Holt műsorok szelleme kísérti az alelnököket

K. I. [Kiss Ilona]: A „Jelcin-dosszié”

avagy a mi kis „hasadóanyagaink”

–szeg [Kőszeg Ferenc]: A medve bőre

Zádori Zsolt: Agricola hosszúlépésben

Zolnay János: Joghályog

Győri Péter: Baj lesz ebből…!

Mink András: Törékeny népfrontok

Donáth Ferenc könyvéről

K. L. [Kozák László]: Három éjjel, három nap

–eö– [Eörsi János]: Kis kudarcok, kis sikerek

Interjú Őry Csabával, a Liga megválasztott elnökével

–rsi [Eörsi János]: Nem személyfüggő dolgok

Interjú Horn Gábor leköszönt elnökkel

Gábor Róbert: Semmit nem fognak tálcán nyújtani nektek!

Gábor Róbert a magyar szabad szakszervezetekről

Szabó Miklós: A Kisgazdapárt útja és tévútja

Langmár Ferenc: Séta csodaországban

L. F. [Langmár Ferenc]: 55 millió márka kártérítést fizet az MNB

Szabó Zoltán: Döntés után

Németh Géza: Európai önvédelem

Roland Hofwiler: Az én demokratikus vezetési stílusom…

Interjú Franjo Tudjmannal, Horvátország elnökével

Mihail Pliszko: Bársonyos (ellen)forradalom?

Alekszander Potupa: A farkas esete a nyúllal

Levél a belorusz barakkból

: A nemzet állatai

Neményi László: Egy fiú az apák országából

Bashkim Shehu-val beszélget Neményi László

Fron Nazi: A Puskin-expressz

Marno János: A titkosított realizmus

Bikácsy Gergely: „Országunk borús egén te lettél a remény”

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon