Skip to main content

A nemzet állatai

Vissza a főcikkhez →


1992-ben Belorussziában új pénzt bocsátottak ki, egyelőre belső használatra, a krónikus hiánycikknek számító volt szovjet rubel pótlására. Az új kurzust a bankjegyek grafikájának teljes és radikális dezideologizálása kísérte. A 1 rubeles nyulat ábrázol, az 50 kopejkás mókust, a 3 rubelesen hód látható, az 5 rubelesen farkas. A 10 rubelesről hiúz, a 25 rubelesről jávorszarvas, az 50 rubelesről medve, a 100 rubelesről bölény tekint a belorusz pénztulajdonosra. Ha valaki Belorussziában egy pofa sört kér, így szólítják fel fizetésre: „Egy farkas és egy nyúl lesz, kérem.” Már készül az 1000 rubeles is, s folyik a találgatás, mi lesz rajta. A névérték vízilovat vagy indiai elefántot kívánna meg, de ez sajnos nem megy, mert következetesen ragaszkodnak a belorusz nemzeti állatokhoz.

Jelen pillanatban – a hivatalos jegyzés szerint – 100 orosz rubel 12 belorusz rubelt ér. Viszont a fogyasztói árak Minszkben 20-30 százalékkal alacsonyabbak, mint Moszkvában.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon