T. L. [Tuba Lajos]

Vissza a főcikkhez →

– A kívülállók számára meglehetősen furcsa, hogy a bősi vízlépcsővitában ennyire összeegyeztethetetlen jogi értelmezések alakultak ki. Ön szerint mi ennek az oka?

– Úgy gondolom, ez abból ered, hogy Cseh–Szlovákia és Magyarország különbözőképpen fogja föl a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről és üzemeltetéséről kötött szerződés érvényességét. Míg mi az 1977-es szerződést továbbra is érvényesnek tekintjük, a magyar fél ezt egyoldalúan megszüntette annak ellenére, hogy a szerződés ilyen lehetőséget nem tartalmaz.

– A magyar fél ezt először is azzal indokolja, hogy nem vállalhat részt egy olyan folyamatban, amely ökológiai katasztrófát okozna, másodsorban pedig a Duna elterelését területi integritása megsértéseként kezeli. Hogyan vélekedik ezekről az érvekről a csehszlovák fél?

– Az ökológiai kockázati tényezők nem jogi vizsgálódás tárgyai. Azt viszont mindenképpen definiálni kell, mit is jelent ez a fogalom. A mi szakértőink például azokra a kockázatokra is rámutatnak, amelyek épp a vízlépcső be nem fejezéséből következnek: mit jelent például a mederbevágódás Pozsony vagy az ártéri erdők szempontjából.

Ami a területi integritás megsértését illeti: mivel mi továbbra is az 1977-es szerződésből indulunk ki, a csehszlovák álláspont szerint a határ változatlan marad, mindössze a hajózási útvonal helyeződik át. Ezt végeredményben az oly gyakran emlegetett trianoni szerződés is megengedi, vagyis oldalcsatornák kiépítésén kívül a felek a hajózási útvonal áthelyezésében is megegyezhetnek. Mi ilyen megegyezésnek tartjuk az 1977-es szerződést.

– Miként helyezhető át a hajózási útvonal a Dunacsúny–Dunakiliti-szakaszon, amelyről nem rendelkezik a szerződés?

– Ebben az esetben az ok-okozat alapján kiváltott lépések következnek. Abban igaza van, hogy az 1977-es szerződés nem számol a C változat megvalósításával. Ezt azonban Cseh–Szlovákia a magyar fél 1989-es egyoldalú lépése által kiváltott válaszként értelmezi, amelyet azért voltunk kénytelenek foganatosítani, hogy így biztosítsuk a szerződés lényegének teljesítését. Ezért szeretném újra hangsúlyozni, hogy a C változat kényszerlépés; ideiglenes, kiküszöbölhető és legális ellenintézkedés. Azért kényszerültünk a megtételére, mert véleményünk szerint a vízlépcső félbehagyása egyértelmű ökológiai kockázatokkal jár. Ideiglenes pedig azért, mert amennyiben a magyar fél visszatér szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséhez, vagy legalább a vitás kérdéseket igyekezni fog a szerződés keretein belül megoldani, akkor a C változat felszámolható.

A magyar fél ezzel szemben arra próbál rámutatni, mit is okozhatna a vízlépcső üzembe helyezése. Meglátjuk, hogy az ügyben miként foglal állást az Európai Közösség bizottsága, mely azzal kapcsolatban is kénytelen véleményt nyilvánítani, hogy mi történne az üzembe helyezésről való lemondás esetén. Mi mindenesetre továbbra is állítjuk, hogy az ügyet átfogó módon kell megközelíteni, és ezt a szerződéshez való visszatérés tenné lehetővé. Fontos viszont, hogy ne történjenek további egyoldalú lépések. Ezek sorát sajnos a magyar fél nyitotta meg, amikor 1989-ben leállította a nagymarosi építkezést, majd később a többi munkát is, ami maga után vonta a mi ellenlépéseinket.

– A hágai Nemzetközi Bíróság mennyire változtathatja meg Cseh–Szlovákia álláspontját?

– Nemzetközi jogászaink szerint Cseh–Szlovákiának nem kell tartania a hágai bíróságtól. Épp ellenkezőleg, hiszen az 1989-es magyar lépés miatt elszenvedett károk folyamatosan nőnek. Véleményünk szerint azonban a megoldást inkább az Európai Közösség bevonásával találhatnánk meg. Egyszerűen azért, mert a hágai bíróság csak jogi vitákkal foglalkozik, az Európai Közösségnek viszont az ügy minden szakterületére megvannak a szakértői. Ezenkívül talán még a szerződésben szereplő tárgyalási lehetőségek sem merültek ki teljesen. Ismerünk ugyanis olyan eseteket is, amikor a hágai bíróságon húsz év is eltelt a döntéshozatalig. S ha ez a jelen esetben is így lesz, mi történjék a befejezés előtt álló vízlépcsővel, miközben az üzembe helyezés felfüggesztése ökológiai katasztrófa veszélyét hordozza magában?

• Külföld