Skip to main content

Beszélő hetilap, 46. szám, Évfolyam 4, Szám 45

(Horváth Pál): [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

(kőszeg): Rákóczi, akárki…

nwa [Nagy W. András]: Fizetési meghagyások / Legújabb világrend / A berlini csata / Csókos vendég

F. Havas Gábor - Kőszeg Ferenc: Célegyenesben

Beszélő-beszélgetés Pető Ivánnal és Tölgyessy Péterrel

Révész Sándor: A „nem”-ek arca

Göncz Árpád: Sem!

ea [Szőke Zsuzsa]: „Halott cigány a jó cigány!”

Nógrád megyei tudósítónk jelenti

: „Rá vagyunk csavarodva a bűnügyi statisztikára”

Magyar Elemér: A rendőrökről vagy jót, vagy semmit

: Ki bízik dr. Borossban?

A. L. [Angster László]: Kihallgatás

Folytatódik a skinheadper

Morvai Krisztina: Igazságtétel és „politikai korrektség”

–ster [Angster László]: Kétszer ellátatlanul

Idősek a szociális és betegellátási rendszerben

Dr. Szánthó András: A Parkinson-piramis

: Az erdélyi ellenírók

Szőcs Géza, Marius Tabacu és Tőkés László az Ellenpontokról

Keszthelyi András: Széljegyzetek egy évfordulóhoz

–eö– [Eörsi János]: Füstölő reklámok

: Létminimum most

–kl– [Kozák László]: Háttal a vasút felé

Kiszely Károly: Adó és környezetvédelem

A munkanélküliség mint a hibás adópolitika következménye

Neményi László: A közjó visszatér

Amerikai elnökválasztás

Kiss Ilona: Ki jön Jelcin után?

–illavai– [Szarka László]: Az emberarcú utópia hőse

(Alexander Dubcek, 1921-1992)

Tuba Lajos: Az ökológiai katasztrófa nem jogi vita tárgya

T. L. [Tuba Lajos]: A szerződés mindenek felett

Yehuda Lahav: Nem kívánt gyerek

Bán Zoltán András: Kívül az irodalmi szervizjátékon

Marno Jánossal beszélget Bán Zoltán András

Bikácsy Gergely: Goldberg variációk

Hajdu István: Sade a tájban

Klimó Károly grafikái a Francia Intézetben

Tar Sándor: Semmittevők

[Kisbali László]: „Csakis azok kormányozhatnak, akik különbséget tudnak tenni vallás és állam között…”

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon