Skip to main content

Létminimum most

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat



Családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Családtagok létminimuma (Ft)

Összesen (Ft)

Egy főre (Ft)

Egyedülálló nő

17 593

 

17 593

Nyugdíjas nő

14 074

 

14 074

Egyedülálló férfi

17 390

 

17 390

Nyugdíjas férfi

13 912

 

13 912

Anya + 1 gyerek

13 812 + 11 359

25 171

12 586

Házaspár

13 609 + 13 812

27 421

13 711

Nyugdíjas házaspár

10 887 + 11 050

21 937

10 969

Házaspár + 1 gyerek

12 507 + 12 711 +10 257

35 475

11 825

Anya + 2 gyerek

12 711 + 2x10 257

33 225

11 075

Házaspár + 2 gyerek

12 076 + 12 279 + 2x9826

44 007

11 002

Házaspár + 3 gyerek

11 791 + 11 995 + 3x9541

52 409

10 482


11 002 Ft a létminimum egy főre eső összege egy négytagú családnál. Ez 2,4 százalékos növekedés az elmúlt hónaphoz képest. Az idei évben immáron 27,1 százalékos növekedés a minimális megélhetési költségek szintjén. Emlékeztetőül: a kormány 20-25 százalékot jósolt 1992 egészére, igaz, nem a létminimum alatt élőknek ígérte csupán ezt.

Októberben elsősorban a hús- és zöldségárak emelkedtek, valamint az idényjellegű ruházati cikkek árai lettek ismét magasabbak. Természetesen még nem számoltuk be az üdítőitalok és tejtermékek november elejei áremelését.

Ahhoz, hogy egy négytagú család 44 007 Ft-os, szabadon elkölthető (nettó) jövedelemmel rendelkezzen, azaz a létminimum szintjén felelőtlenül tudjon költekezni, 62 404 Ft-os bruttó jövedelemmel kell rendelkeznie, ha feltételezzük, hogy a család egyik keresője a minimálbérért dolgozik, míg a másik kereső igénybe veszi a gyermekek után járó személyijövedelemadó-kedvezményt, s természetesen a család kapja a felemelt, kétszer 3100 Ft-os családi pótlékot. Míg az év elején a családi pótlék 32,6 százalékot fedezett a létminimumból, a mostani családipótlék-emelés ellenére is csupán 28,1 százalékot fedez már a minimális megélhetési költségekből. Bruttó jövedelmük 29,5 százaléka kerül elvonásra, ebből több mint tizenkétezer forint a személyi jövedelemadó. Minimális fogyasztásuk mellett alig 3500 Ft-nyi általános forgalmi adót fizetnek be a kincstárba. Az állam adók formájában csupán két és félszeresét vonja el az általa folyósított családi pótléknak, igaz, ez az elvonás körülbelül két gyermek létminimumszintű fogyasztásának felel meg.

Ha ma egy magyar vállalkozó egy forintot szán bérjellegű kiadásra, ebből csaknem 33 fillért a társadalombiztosításnak, illetve a szolidaritási alapba kell fizetnie, további 20 fillért a munkavállaló fizet a társadalombiztosításnak, a szolidaritási alapnak és személyi jövedelemadóra. Az egy forintból így a munkavállaló kézhez kap 46,3 fillért, amiből létminimum melletti fogyasztásakor további 3,2 fillért még áfaként fizet a kincstárnak. Az egy forintból így marad 43,1 fillér, csak a többi kerül elvonásra.

A fentiek ismeretében fokozottan aktuálisnak tartjuk, hogy az állam törvényben fogalmazza meg szociális kötelezettségeit állampolgáraival szemben. Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.

Újpesti Családsegítő Központ













Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon