Török Monika véleményt (s nem a klasszikus értelemben vett tudósítást) írt a Beszélő május 1-jei számában. Nem először jelent meg hasonló kérdéskörben írás a lapban, ez azonban nagyon tendenciózusan, egyetlen szemszögből csoportosítva közli a tényeket. (…) Úgy vélem, illett volna a tájékozódáshoz egyenlő esélyeket teremteni a tusakodó felek között még annak ellenére is, hogy a cikkírónak eleve megvolt az ügyben a maga véleménye, de e sorok írójának is. (…)
Bizonyára azt sem árt tisztázni, hogy a ceglédi példa nem példaértékű, hisz a parlamenti választásokon a városi eredmények, majd az önkormányzati választások során a testület összetétele erős kormánypárti többséget eredményezett. Első pillanattól kezdődően a református egyház kebelében bontakozott ki a harsánykodó emdéefes propaganda Cegléden. Még az Isten házára is telt transzparens annak idején, hogy kire voksoljanak az emberek…
Mind a testületben, mind a vezetői tisztségek viselői körében az a felekezet bír abszolút hegemóniát, amelyik valójában kisebbségben van, ha ebben az esetben a matematikai adatoknak lehet értelme. Ennyiben sehogy sem oszthatom Kiszel Mihály plébános véleményét, ugyanis a háttérben mozgó személyek, csoportok jelentősége kisebb annál, mint amit a tradicionális ellentétek gerjesztenek. Ugyanis… épp az a református egyház játssza el a múltbeli üldözöttségét, amelynek tagjai – igaz, adott politikai szervezeti tagságot is vállalva – 1948 óta minden tanácselnöki, párttitkári és rendőrségi kulcspozíciót egyértelműen betöltötték Cegléden. És lám, mit hozott a véletlen – a számtalan ceglédi iskola (11 összesen) vezetője közül csak egyetlen nem református igazgató volt s van.
Az elképzelhető fórumokon az iskolaügy már végigment, s csupa véletlen, mindig ugyanaz a felekezetű szülő s maga az igazgató neve szerepel folyton-folyvást a cikkekben, akik valahogy illenek a város háború előtti, református egyházi dominanciájú vezetői garnitúrájához. Sajnos ez, kedves Török Monika, akkor is puszta tényszerűség, ha ezt elfelejtették az adatközlők elmondani. Egész véletlenül azt az egyetlen, nem kormánypárti és nem református igazgatót billentették ki az önkormányzati bizottsági elnöki székből, aki útjában állt a református egyház jeles papjának. (…)
Szerfelett érdekes az is, hogy amikor ennyire nagy, ún. felzúdulást váltott ki a katolikus egyház igénybejelentése, ezek a mostani kulcsfigurák egész véletlen egybeesés folytán – mélyen, de nagyon mélyen hallgattak a református egyház puccsszerű iskola-visszaigénylése során. Miért? Vagy aki ezt meg meri kérdezni, kevésbé liberális? A mi kis (SZDSZ-) szervezetünk helyileg megint egy olyan ügy kulcsszereplője lett, amely csak arra jó, hogy felfelé köpjünk, és aláálljunk. (…)
Volt tehát valaha egy katolikus iskola, amelyet a História Domus szerint a legnehezebb időkben a szegény és sok katolikus kisember pénzadományából építettek fel. Erről az épületegyüttesről van szó, s azt igazán nem lehet a katolikus egyházon számon kérni, az időközben odacsatolt iskola részeket miért kell átvenni – ugyanis parlamenti döntés áll mögötte.
Tehát miközben a két eszdéeszes és egy fideszes képviselő sem a református iskola, sem a katolikus iskola ügyében határozott elutasítást nem vállalt, épp a történelmi tények ismeretében, mégis furcsa ultraliberális előrecsörtetések szemtanúi lehetnek a ceglédiek. (…)
Nos, a statisztikáknak sincs semmi jelentősége, mert arról mély hallgatás van, miként érthető a hittanosok száma, miként a kereszteltek száma, milyen információk alapján. Példaként álljon még egy kiegészítés, ha egy vezetői elgondolás szerint úgy szervezzük a tagozatos órák időpontját és helyét a tantervben, hogy a szülő kénytelen választani a hittan vagy az érintett tantárgy között, nyilvánvaló, Cegléden itt lesz a kegkevesebb hittanos. Ezért nem maradt a katolikus egyház közömbös az ügyben. (…)
Ha a furcsa alcímeket nem látnám, hinném is, hogy épp a katolikus egyház nem kívánt úgy a maga iskolájába visszakerülni, mint ahogy egykor államosítva kikerült onnan. Sajnos, a beszámoló nem tükrözte e teljes valóságot, így a helyi SZDSZ-szervezet és a Beszélő ellenében jól kihasználható választási fogás is, téma is teremtődik. Miközben a törvényességért felelős személy ügyét senki sem meri felvetni! (…) Vannak azonban olyan liberális értéket vallók (kis számban) Cegléden, akik a régi barátaikat is ilyen értékek mentén ítélik meg, vállalva a kirekesztéseket, a félreértéseket is. De egyet nem, az önös célú féligazságok harsogását.
Ennek ellenére tehát nem is a cikkíróval, hanem elsősorban az adatközlőkkel van vitám. (…)
Így összegezném véleményem: Igazgatónak maradni – mindenáron, s az alcím: Hogyan viheti el a balhét a katolikus egyház az önkormányzati hivatal és a jegyző helyett?
Szívélyesen köszönti:
- Visszabeszélő [5]