Skip to main content

Beszélő hetilap, 20. szám, Évfolyam 5, Szám 21

(Surányi Dezső): Kibeszélő a ceglédi iskolaügyben

(Odze György) - Kőszeg Fernec: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

Solt Ottilia: Lehet egy csipetnyi demokráciával több?

R. S. [Révész Sándor]: Nekem az a mániám…

Sárközy Tamás: A köz – PTK-ba gyűrve

Eörsi János: A víg esztendő emberei

E. J. [Eörsi János]: Körkérdés a pénzügyminiszter beszámolójáról

Kisbali László: Az autonómia esélyei

Beszélő-beszélgetés Pataki Ferenc akadémikussal

Spira Veronika: Törvénymérgezés

A közalkalmazotti törvény és az értelmiség

Andor Mihály: Az X-edik változat

Célegyenesben a közoktatási törvény

O. Kovács Attila: Alapszabály(okkal) vagy ok nélkül

Győrffy Miklós: „Ha nincs önkormányzat, szétszabdalják a társadalombiztosítást”

Szakszervezeti kerekasztal

K. L. [Kozák László]: A holnap választási hírei

Juhász József: A bábok életre keltek?

Vásárhelyi Miklós: Vissza a másodosztályba?

Gondolatok az itáliai helyzet ürügyén

Gyurovszky S. László: „Szerb modell” szerint?

Akadályok Pozsony ET-tagsága előtt

ifj. Bagossy László: „…túlfűtött és élettelen színház lett a teátrum mundiból…”

Balassa Péterrel beszélget ifj. Bagossy László

Kálmán C. György: „Naturalizmus rokokó tánczenére”

Szilágyi Andor: És Midőn Május Havának Első Negyedén Költsey Ferencz Vajh, Miért Hogy Nem Írta Meg az Magyarok Himnuszát, és Miért Hogy Professiore Galváni Lajos Mégsem Lelte Fel a Híres Galváni-Elemt? Vajh?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon