Skip to main content

A holnap választási hírei

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Később ne

Előttünk volt a lehetőség, hogy szavazzunk: független önkormányzat igazgassa-e a jövőben a nyugdíj- és az egészségbiztosítást. Sok közéleti személy szájából elhangzott, hogy aki nem ment el szavazni, az később se panaszkodjon. Mindenesetre várható, hogy ezen és a jövő héten robbannak ki a csatározások az eredmények értékelése és értelmezése körül. Nem biztos, hogy a győztes mindent besöpörhet. Ahhoz, hogy érvényesek legyenek a választások, több mint 1 millió 800 ezer választónak kell az urnák elé járulnia. A taglétszám-bevallások szerint közel ennyi tagjuk van együttvéve a szakszervezeteknek. Ha a bevallások valósak, a szavazati arányok a bevallott taglétszámokat tükrözik. Legalábbis papírforma szerint. Például az MSZOSZ-nek egymillió szavazót kell mozgósítani ahhoz, hogy elmondhassa, a saját tagjai rá szavaztak, a Munkástanácsoknak és az ÉSZT-nek több mint százezret, a Ligának több mint 200 ezret. Ha tehát érvényes lesz a szavazás, relatív győzelmet jelent a kisebb szervezetek számára, ha a taglétszámuknál több szavazatot szereznek, és relatív vereség az MSZOSZ-nek, ha „csupán” 50 százalékos eredményt ér el. Igaz, hogy ezzel az eredménnyel 15 jelöltet jutttathat be egy-egy önkormányzatba, sőt ő adhatja az önkormányzat elnökét is.

Az üzemekben

A tb-választási törvény vitája során kiverekedték a szakszervezetek, hogy nem csak a lakóhelyeken, hanem, az üzemekben is föl lehet állítani szavazóköröket; erre a kiküldött szavazólapok is felhívták a választópolgárok figyelmét. Azonban – mint a Belügyminisztérium Választási Irodájától értesültünk – mindössze körülbelül 130 munkahelyi szavazókört hoztak létre. Csak azok vehetnek részt a munkahelyi szavazáson, akiket „kikértek” a lakóhelyük szerinti szavazókörből. Ez igencsak növeli a formai hibák veszélyét: esetleg nem mindenkit kérnek ki, aki végül a munkahelyén szavaz, erre hivatkozva pedig a többiek szavazatait is érvényteleníthetik. Ráadásul a munkáltatók sem lelkesek a többletköltségek miatt.

Így csak a felkészült szakszervezetek kockáztattak. A többi helyi szakszervezet inkább a reprezentativitás kérdését és az ágazati vagyon használati jogát meghatározó üzemitanács-választásokra összpontosított. Az üzemitanács-választási procedúra viszont még bonyolultabb, mint a tb-választás. Ahol például nem alakult meg már két hónapja a választási bizottság, ott remény sincs az üzemi tanácsok megválasztására. Ezzel viszont a szakszervezetek feladják azokat a döntési és véleményezési jogosítványaikat, amelyek eddig – ideiglenesen, az üt-választások megrendezéséig – automatikusan megillették őket. Az üzemek 90 százalékában nem lesz üzemi tanács, hiszen a választások logikája szerint csak ott lehet, ahol erős és működőképes szakszervezet található.

Több jel arra mutat, hogy nemcsak a tb-választásoknak, hanem az üt-választásoknak is volt ellenkampánya. „A vállalatvezetés különböző pontjairól lehetett hallani olyan véleményeket, hogy nem kívánatos a szakszevezetek és az üzemi tanácsok szoros összeépülése” – nyilatkozta nemrég a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. Igaz, végül is a Tungsram minden gyárában (Kisvárdán, Hajdúböszörményben, Vácott, Győrött, Kaposvárott, Zalaegerszegen, Budapesten) indult szakszervezeti jelölt az üzemitanács-választásokon, de ez inkább kivételt jelent. A Tungsramban egyébként társadalombiztosítási szavazókörzetek is létesültek.

A MÁV-nál ezekben a napokban 80 ezer alkalmazott 1500 (!) képviselőt választ meg a vasutak 420 üzemi tanácsába. A szakszervezetek minden üzemi tanácsban indítanak jelöltet, a legtöbb helyért több szakszervezet verseng egymással. A vasútnál dolgozók fegyelmezettebbek az átlagnál, így a választások eredményessége sem lehet kétséges – vélik a szakszervezeti titkárok.

Békés megyében is több tucat választási bizottság alakult. Volt, ahol a menedzsment igyekezett a választások elé akadályokat gördíteni (Sárréti Tej Rt.), viszont olyan esetről is tudunk, hogy bár már felmondtak a független szakszervezeti tisztségviselőnek, a szakszervezete mégis készül a választásokra. Fejér megyében, Balinkabányán az MSZOSZ-szervezet 16 jelöltet, a Liga 13 jelöltet, míg a szervezeten kívüliek egy jelöltet indítanak. Márkushegyen 8-8 jelöltet állított a 12 helyre a független és a hagyományos szakszervezet. Azonban az arányok nem mindenhol ilyen kiegyensúlyozottak, és a választási szabályok sem mindenhol ilyen tiszták.

Egy kis szószegés

A közalkalmazottitanács-választások esetében a kormány a jelöltlisták lezárása előtt három nappal döntött a szavazatok összeszámlálásának szabályairól. Annak ellenére, hogy a munkaügyi tárca hónapok óta ígérte, hogy a független, szakszervezet által támogatott jelölt az összesítésnél a támogató szakszervezet szavazataihoz számít, a rendelet ezt csak a szakszervezeti tagokra mondja ki. Ezért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete körülbelül kétezer támogatott jelöltről kénytelen lemondani. A szervezet tiltakozó állásfoglalást adott ki, amelyben lemondásra szólítják fel Herczog László helyettes államtitkárt. A szavazat-összeszámítási rend más pontokon sem világos, így bizonytalan, hogy melyik szavazat hová számít majd.

Természetesen a választások nemcsak a társadalmi erőket mérik föl a ’94-es választások előtt, hanem a kampánymenedzserek képességeit is. Mennyire voltak hatékonyak az MSZOSZ nagygyűlései, az Autonómok troli- és Állatkert-bérlései, a Munkástanácsok hídtapétázása vagy a Liga hirdetései a „Music TeleVision”-ban? Mennyire volt sikeres a szakszervezetek „szolid kampánya”? Nem mentek volna többre, ha jobban egymás torkának esnek?






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon