1992 márciusában bízta meg az EBRD az angol Travers Morgan közlekedési és gazdasági tanácsadó céget, hogy mérje fel, milyen lehetőségek vannak a főváros közlekedésének fejlesztésére. A három ütemben elkészült tanulmány négy közlekedéspolitikai koncepció lehetőségét említi. E négy lehetőség a korlátozott vagy korlátozatlan egyéni közlekedés és a támogatott vagy piaci alapokra helyezett tömegközlekedés variációja. A tanulmányt készítő cég a korlátozott egyéni és a kereskedelmi alapon működő tömegközlekedés koncepcióját javasolta. Ez gyakorlatilag útadókat és a tömegközlekedésben jelentősen megemelt viteldíjakat jelentett volna. A fővárosi javaslattevő bizottság ezzel szemben kevésbé csökkentené a tömegközlekedésnek nyújtott támogatást, és útadók helyett más, enyhébb megoldásokkal – például a parkolási díjak felemelésével – növelné a főváros bevételeit, és csökkentené a Belváros elviselhetetlen zsúfoltságát és szennyezettségét.
Az előkészítő bizottság végül négy programjavaslatot határozott meg: eszerint lecserélnék a kilenc évnél idősebb autóbuszokat, új, korszerűbb motorokat tennének a hatévesnél fiatalabb buszokba, felújítanák a Millenniumi Földalatti Vasutat, és a legsűrűbben használt 64 km-en kicserélnék a villamosok vágányait. Volt még egy ötödik pont is, egy szabályozott fővárosi parkolási rendszer kiépítése, amely végül nem került be a csomagba, bár a bankok továbbra is igen erőteljesen javasolják ennek megvalósítását.
A budapesti autóbuszok egyharmada 8 évesnél idősebb. Ha továbbra is a jelenlegi ütemben cserélnék őket, három év múlva már az állomány fele túlkoros lenne. Az ilyen kocsipark karbantartása persze még többe kerülne, mint a jelenlegié, a fokozottabb levegőszennyezésről nem is beszélve. A mostani megállapodás szerint 100 kisbuszt, 140 szóló autóbuszt és 170 csuklós buszt vennének az elkövetkező években.
A fiatalabb buszok motorcseréjétől és a villamospályák felújításától nagyobb utazási sebességet, alacsonyabb fajlagos költségeket és kisebb levegőszennyezést remélnek.
A Millenniumi Földalatti Vasút – amely fontos szerepet játszhat a világkiállítás idején – felújítása lassan már elodázhatatlanná válik. Sok helyen befolyik a víz az alagútba, és elrozsdásodtak a vas födémszerkezet elemei. A tervben három állomás, a Vörösmarty utca, az Oktogon és az Opera felújítása is szerepel.
Az előterjesztők szerint a csökkenő fenntartási költségek következtében idővel mindegyik beruházás megtérül.
Az ülésen leginkább a parkolási rendszer kiépítése körül folytak a viták. Volt, aki azt hangsúlyozta, hogy enélkül semmit sem fog csökkenni a Belváros zsúfoltsága. Perczel Anna (SZDSZ) kijelentette, hogy enélkül nem is fogja megszavazni a tervezetet. Mint elmondta, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az emberek 50 százaléka drasztikus intézkedéseket szeretne a levegő minőségének megóvása érdekében. Akkor miért azt a másik ötven százalékot támogatjuk? – kérdezte. Mások hiányolták, hogy Buda nem, csak a Belváros szerepel a tervben. (Később ezt helyreigazították.) Többen – például Barsiné Pataky Etelka is – javasolták, hogy ne csak a villamosvágányok cseréjére, hanem új kocsik vásárlására is terjedjen ki a program. Ha ezt a tervet elfogadjuk – mondták –, biztos, hogy évekig nem lesz pénz hasonló célokra, vagyis most kell mindent betervezni.
Schneller István válaszában elmondta, hogy a parkolási rendszer – mivel ez kerül a legkevesebbe – esetleg hitel nélkül is kiépíthető, és pénzt is sokkal előbb hozhat, mint a többi beruházás. Vagyis az, hogy nem vették bele ebbe a tervbe, nem azt jelenti, hogy ax önkormányzat nem kívánja megvalósítani – esetleg még a többi program előtt is.
A villamoskocsi-vásárlással már más a helyzet, mert egy korszerű kocsi 120-200 millió forintba kerül. Schneller szerint erről külön tárgyalásokat kellene kezdeményezni a Világbankkal.
A program finanszírozására a fővárosnak kb. 58 millió ECU értékű pénzt kellene előteremtenie, a külföldi bankok mintegy 109 millió ECU-t biztosítanának. A főváros ezt most aligha tudná előteremteni, ezért a tervezet második pontja felszólította volna a főpolgármestert, hogy a program végrehajtásához szükséges belföldi hitel felvételéhez az előzetes tárgyalásokat kezdje meg. Ezt azonban, mivel pontos költségadatok még nincsenek, nem szavazta meg a közgyűlés. (Honnan tudhatjuk, hogy jövőre nem kap sokkal több pénzt a költségvetésből a főváros? – kérdezte egy MDF-es képviselő.)
Határozat tehát már van, és a Világbank és az EBRD által megkövetelt kormánygarancia is valószínűleg meglesz. A külföldi kölcsön visszafizetését 4-5 év türelmi idő eltelte után kell megkezdeni, s a futamidő is 10 év körül van. A kamatok és az illetékek nem haladják meg a 10 százalékot. Ez a város mostani helyzetében szinte talált pénz, nem csoda, hogy a tervezetet végül mindegyik frakció megszavazta.
- Önkormányzat [6]