Beszélő: Megnyitójában említette, hogy Frankfurt am Main lakosságának mintegy 27 százaléka külföldi, ennek ellenére eddig sikerült elkerülni a solingenihez hasonló tragédiákat.
– Városunk légköre némileg más, mint a többi német nagyvárosé. Frankfurt hagyományosan nyitott, sokrétű kapcsolatokkal bíró, kozmopolita város. A külföldiek társadalmi helyzete, érvényesülési lehetősége kedvezőbb, mint máshol Németországban. Személyes meggyőződésem szerint a németek és a külföldiek gyakran erőszakossá váló viszonya mögött valójában társadalmi feszültségek húzódnak meg. Ha egy városban a bevándorlók zöme alacsony presztízsű, rosszul fizetett munkát végez, akkor a szociális feszültségek etnikai konfliktusokká fajulhatnak. Sokak számára lehet meggyőző az a demagóg állítás, miszerint, ha nem lennének külföldiek, akkor a szociális konfliktusok is megszűnnének. Ha azonban a külföldiek számára is adott a középosztályba emelkedés lehetősége, ez a veszély jóval kisebb.
Beszélő: A Bundestag néhány nappal ezelőtt a bevándorlást drasztikusan megszigorító alkotmánymódosítást fogadott el. Mit gondol, hogyan befolyásolja ez a már Németországban élők helyzetét?
– Az ő helyzetüket ez a törvény nem nehezíti. Az alkotmánymódosítás célja az volt, hogy felgyorsítsa a bírósági eljárást. Csak az elmúlt évben több mint 400 000 külföldi érkezett az országba, és kért politikai menedéket. Az eddigi gyakorlat szerint a bírósági eljárás több évig is húzódhatott, és így gyakorlatilag formálissá vált. A szigorúbb nyugat-európai gyakorlat miatt hatalmas menekültáradat zúdult Németországra, ami képtelen terhet jelentett. Meggyőződésem, hogy az új törvény könnyít majd helyzetünkön.
Beszélő: Támogatná-e a választójog kiterjesztését a külföldiekre?
– Ami a helyi választásokat illeti, feltétlenül. Alapvetően két intézkedést tartanék fontosnak. Először is meg kell könnyítenünk számukra a német állampolgárság elnyerését, méghozzá eredeti állampolgárságuk és útlevelük megtartásával. Másodszor pedig lehetővé kell tenni, hogy részt vehessenek a helyi választásokon. Sajnos a maastrichti szerződés ratifikálása nem jelenti a választójog kiterjesztését, amit én politikai hibának tartok. A választójog megadása egyúttal azt is jelentené, hogy a külföldiek problémáit többé nem lehetne kizárólag szociális kérdésnek tekinteni, amelyek megoldása elsősorban az érintettekre tartozik. Ha azok, akik már évek óta itt élnek, választhatnak, akkor mindez politikai kérdéssé válik, hiszen a politikusoknak nem mindegy, hogy például a török kisebbség tagjai kire szavaznak.
Beszélő: Képesek lesznek-e vajon a kelet-európai országok elkerülni a jobboldali radikalizálódás veszélyét?
– Többé-kevésbé optimista vagyok, bár a gazdasági recesszió nem kedvez a toleráns magatartásnak. A kedvezőtlen hatások azonban csak rövid távon érvényesülnek. Hosszabb távon, úgy gondolom, a volt kommunista országok szerkezete, értékrendje meg fog változni. Az emberek ki fogják használni a szabad társadalom, az információáramlás, a nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatok előnyeit, és képesek lesznek megbirkózni ezzel a problémával is. A következő néhány év azonban nehéz lesz.
- Önkormányzat [6]