Például: A Magyar Rádió rádióújságja szerint a Petőfi rádióban hétfőtől péntekig délelőtt-délután Euro-Kalauz lesz, és tippeket kapnak a hallgatók „a boldogulásra itthon és Európában” (?). A Vico lapja az eurotippek helyett Helykeresőt és Apró-cseprőt ígér. A Gordius-műhely a piros műsor szerint (ez a Magyar Rádióé) hétfőn este a muslicákról mesél majd, a kék műsor szerint (ez a Vicóé) „Az emberiség nagy kalandjáról”. A kék úgy tudja, hogy kedden délelőtt a Bartókon Szabédi László elbeszélését közvetítik, délután a Kossuthon Lőrincz L. László hangjátékát. A piros ezzel szemben azt állítja, hogy a Bartókon Tatay Sándor regényét fogják elmesélni, a Kossuthon pedig Bólya Péter hangjátékát adják. Előtte pedig a Versarchívumban a Zalán futásának első énekét szavalja Szakáts Miklós. A kék szerint mást szaval. A kékben az ötórási hírek után a Történelmi tükör kezdődik, a pirosban a „Csángó magyarok között” című műsor. A piros úgy értesült, hogy éjszaka negyed egykor csak a rövidhullámon szórakoztatják a hallgatót a többnyelvű vízállásjelentéssel, a kék viszont úgy, hogy kizárólag a középhullámon. Amikor a kék műsor olvasója a Bartókon Sztravinszkij Tűzmadarát és a King’s Singerst várja, akkor – ha a piros mond igazat – Hindemith-szimfóniát kap, délidőben Mandel-kvartett helyett Salieri kamarazenekart, este barokk kamarazene helyett kortárs magyar zenét. A piros Merza Jenőt nevezi ki az új televíziós gazdasági műsor, a Hitel, Világ, Stádium felelős szerkesztőjének, a kék pedig Bognár Nándort. A kék egy órát szán kedden délután Osskó Judit Corbusier-filmjére, a piros csak negyven percet, a megtakarított húsz percet pedig egy néprajzi filmmel tölti ki, aminek a kékben nyoma sincs.
És így tovább…
A rádióban nyilvánvalóan az hangzik majd el, ami a házon belül szerkesztett lapban áll, de az is nyilvánvaló, hogy a rivális lap a Magyar Rádió által megadott információk szerint téved, és nem azért, mert illegálisan kalózkodta össze a műsort, hiszen ugyanezek az eltérések benne vannak azokban a heti műsort közlő lapokban is, amelyek a Magyar Rádió által is elismerten, legális formában jutottak hozzá a műsorhoz.
Azt is illik megemlíteni, hogy a piros műsor valóban részletesebb, mint a kék, bővebben ismerteti a szerkesztők és egyéb közreműködők névsorát, többször jelöli meg a műsorok témáját és tartalmát, s a Vico lapjával ellentétben a külföldieknek sugárzott Szülőföldünk programját is ismerteti. A Magyar Rádió lapja jobb információkhoz jut, mint a többiek, a gazdájától a gazdájáról. De csak arról.
Egyébként:
A piros mindössze tíz fővárosi kábeltévé programját ismerteti, vidékiekét pedig egyáltalán nem. A kék huszonhárom fővárosi és nyolc vidéki helyi televízió programját adja, a legfontosabbakét részletesebben, külön keretben, bővebben ismerteti az HBO programját, és a BBC magyar adásainak műsorát is tartalmazza. Feltehető, hogy azon újpesti, terézvárosi, kelenföldi, soroksári, ferencvárosi, kispesti, angyalföldi, miskolci, szegedi, pécsi, kecskeméti, gyulai, békéscsabai (stb.) olvasók jelentős részét, akiknek az újságját kicserélte a posta, kevésbé idegesíti a hírszerkesztők nevének hiánya vagy Sztravinszkij helyén a Hindemith, mint az, hogy nem tudja, mit ad a helyi tévé, s hogy lemarad a többfordulós rejtvénypályázatokról, a Népszava, a Nők Lapja és a Színes RTV közös „Lappárbajáról”, a Poggyász Magazinnal közös játékról és a Népszavával közös keresztrejtvény-sorozatról. Ehhez képest apróság, hogy a Magyar Rádió lapjából a szlovák televízió két csatornájának a programja is kimaradt.
A Magyar Rádió lapja mindezekért cserébe reklámokkal kárpótolja olvasóit. A Vico lapjában csupán hat egész oldalas reklám van, a Magyar Rádióéban kilenc, többször töltik ki reklámmal a Duna Tv műsora alatti (egyébként tévéműsorok bővebb ismertetésére való) helyet, s a külföldi tévéműsorokat ajánló naponkénti Műholdtölte helyén is reklámok vannak.
Ami a Magyar Televízió műsorait illeti, ezekből a Vico lapja összesen 39-et, a másik lap mindössze huszonnégyet ajánl külön cikkecskében.
Az új RTV Újságban (a borítólapokat és a reklámokat nem számítva) összesen 54 kép van (20 színes és 34 fekete-fehér), a Színes RTV-ben 93 (22 színes és 71 fekete-fehér). Ez persze nem jelenti azt, hogy a Vico lapja ennyivel „képesebb”, hiszen az új lapból lényegében azok az apró képek tűntek el, amelyekkel a Színes RTV szerkesztői telehintik a lapok, s amelyek meghatározzák annak arculatát. Ilyen kicsi, huszonöt négyzetcentiméternél nem nagyobb képecskéből a Vico lapjában van 71 darab, a Magyar Rádióéban 13.
Végezetül azt is eláruljuk a kedves olvasónak, hogy a két lap versengésének ki a nyertese: K. T. kollégánk, aki ugyanazt a cikkét mindkét lapban megjelentette. Hogy melyik fizet jobban, azt csak ő tudja.
- Belföld [6]