Alkalmazott tudomány
Boross Péter minisztersége kezdetén megtiltotta a rendőröknek, hogy politikai rendezvényekre járjanak. Ha például az SZDSZ közbiztonsági fórumot rendezett, vagy valahol SZDSZ-es előadó beszélt a rendőrségi törvényről, a helyi rendőrkapitánynak többnyire váratlan szolgálati elfoglaltsága támadt, s le kellett mondania a részvételt.
Boross Péter is komolyan vette a saját intelmét: ha MDF-rendezvényen beszélt rendőrségi kérdésekről, legfeljebb Nagy Károly vezérőrnagy, a Belügyminisztérium rendészeti főosztályának a vezetője kísérte el, az országos vagy a budapesti rendőrfőkapitány nem lehetett jelen. „Nem politizálhatnak” – mentette ki őket a miniszter.
A Hadtudományi Társaság 1993. november 17-19-én Balatonkenesén rendezte meg II. konferenciáját. A tudományos összejövetelen először szerepelt a társaság „ifjonca”, a rendvédelmi szekció.
Hol kapcsolódik össze a hadtudomány és a rendvédelem? A polgári védelem, a katasztrófaelhárítás és a terrorelhárítás területén. A naiv résztvevő ilyen tárgyú előadásokra számított, a program is ezt ígérte.
Tudományos előadás helyett elsőként az Országos Rendőr-főkapitányság egyik vezetője beszélt a rendőrség nehéz helyzetéről. Növelni kell a létszámot, mondta, s ha több a rendőr, nem szabad őket közigazgatási egységenként szétaprózni. Az új egységek régiónként, zászlóaljkötelékben helyezkednének el. (Bankrablókat ritkán szoktak rendőrzászlóaljak üldözni. Vajon mitől tart vagy mire készül az, aki ilyen csapaterőt kíván koncentrálni az ország nagyobb városaiban?)
Majd Józsa Fábián következett, az MDF országgyűlési képviselője, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Senki nem lett volna képes jobban végrehajtani a rendszerváltoztatást, mint az MDF – fejtette ki. Mondják csak meg a jelenlévők a beosztottaiknak, hogy az MDF támogatja a rendőrséget. A közalkalmazottak 1994 elején 19%-os fizetésemelésben részesülnek – a rendőrök ezen felül még további 9%-ot, összesen tehát 28%-ot kapnak. Ezt is az MDF kormányának köszönhetik…
Vajon mi volt ez az összejövetel? Politikai fórum nem lehetett – azon rendőrök nem vehettek volna részt. Tudományos konferencia sem – ahhoz a tudomány hiányzott. A helyes megfejtés: állománygyűlés volt. Ezt bizonyítja, hogy az egybegyűlt rendőröknek, tűzoltóknak, határőröknek jelenléti ívet kellett aláírniuk.
Kezek
A rendőr is ember, a rendőr is követ el bűncselekményeket. Ha rábizonyosul, elnyeri érte méltó büntetését.
Van azonban három bűncselekményfajta, amelyet szinte csak rendőrök követhetnek el, méltó büntetésre azonban csak ritkán kerül sor.
A táblázatok a három jellegzetes rendőrbűncselekménnyel kapcsolatos adatok alakulását mutatják be 1990. március 1-jétől 1993. június 30-ig.
A feljelentést követően a hatóságnak meg kell tagadnia a nyomozást, ha a feljelentett bűncselekmény nem bűncselekmény; vagy ha a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták. A már megkezdett nyomozást meg kell szüntetni, ha nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, az elkövető kiléte, illetve az, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el. Ha viszont bűncselekmény is van, tettes is van, bizonyíték is van, az ügyész vádat emel, a bíróság pedig ítéletet hoz.
1990-ben a feljelentések száma jóval kisebb, mint a következő két évben. Ezt aligha magyarázza, hogy a statisztika csak tíz hónap adatait tartalmazza, feltehetőleg a feljelentési hajlandóság sem volt kisebb. 1989–90-ben, tudjuk, a rendőrség elbizonytalanodott, 1991-ben azután, a belügyminiszter-váltás nyomán, visszanyerte férfias öntudatát. A számok valószínűleg ezt a folyamatot tükrözik.
Bizalmas körben vezető rendőrtisztek megsúgják: a feljelentések túlnyomó többsége megalapozatlan, a feljelentők 80-90%-a ugyanis cigány. Hasonló véleményeket hallani a nyomozó ügyészektől, akiknek jelentős része (80-90%-a?) korábban katonai ügyész, azaz ugyancsak rendőr volt. Csurka úr ellenben, aki nyíltszívű ember, nem azt állítja, hogy a cigányok hazudnak, hanem azt, hogy el vannak szemtelenedve: rögtön szaladnak feljelenteni, ha a rendőrnek eljár a keze.
A számok tanúsága szerint nagy kockázatot ezzel nem vállal a férfias rendőr – bírói ítéletre az esetek 6-8%-ában kerül sor.
A három jellegzetes rendőrbűncselekmény a büntető törvénykönyv „Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények” című fejezetében találhatók. Ugyanebben a fejezetben van a rendőrökkel szemben elkövetett két leggyakoribb bűncselekmény: a hivatalos személy elleni erőszak és a hivatalos személy megsértése. Ezekben az ügyekben a rendőrség nyomozása 90%-os eredményességű.
A rendőr keze – eljár. A szenté – maga felé hajlik.
- Belföld [6]