Skip to main content

(kőszeg)

(kőszeg): …a hideglelős önözésről


Szoldát is hozzon a borhoz – mondja a művelt debreceni. Mert nem fog ő úgy beszélni, mint a parasztok, hogy főd meg hód.

Tamás Gáspár Miklós végre megmondta a műveltkedőknek: a médium egyes szám, a többes szám magyarul: médiák. Médiumok legfeljebb a spiritiszta szeánszokon találhatók. A törvény, amely úgy készül, mint a Luca széke, a médiákról szól. Vagy még inkább – ahogy Antall József proponálta – a rádióról és a televízióról.

Tamás Gáspár Miklós nyelvészkedése felbátorított, hogy szóvá tegyek egy másik iszonyatot.




(kőszeg): Csatár


„A városnak fel kell készülnie rá, hogy télen elárasztják a hajléktalan emberek… nem átmeneti jelenségről van szó. (…) A városnak ingyenes vagy olcsó átmeneti szállásokat kell létesítenie… Ezekkel a lépésekkel a közbiztonságot is javítjuk, sokkal emberibb módon, mint rendőri beavatkozással.”

„A légszennyezést azonnal és radikálisan csökkenteni kell… Tudom, ez rengeteg konfliktust eredményez… Nem várhatunk, mert mindjárt megfulladunk.”

„…a városnak támogatnia kell a magaskultúrát.




(kőszeg): Médiaautó


A képviselőket, akik a parlament szeptember 28-i délelőtti ülése miatt reggel nem tudtak hajóra szállni, autóbusz vitte Visegrádra, az ebéd és a politikai talk-show-k színhelyére. Az ülés elhúzódott, a busz – utasokra várva – a tervezettnél másfél órával később indult el. Végül három képviselőtársammal és egy kollégámmal öten ültünk a nagy Ikarusban. A nekilóduló busz előtt úgynevezett felvezető kocsi, villogó kék fényt és vijjogó szirénát használó rendőrautó haladt.

(kőszeg): Feltétel


Az önkormányzati választási törvény módosítása – az egyfordulós rendszer és a pártlista mellőzése a helyi választáson – előzetes megegyezésre szorítja a pártokat, a kétpólusú váltógazdaság felé az országot. A tavaszi választás revansra vágyó vesztesei természetesen hajlanak a választási koalícióra: ez az egyetlen esélyük, hogy visszaszerezzenek valamit az elveszített hatalomból.

(kőszeg): Robbantgatunk…


Mindhárom robbantást hét végére időzítették – írja egybehangzóan a Népszabadság, a Népszava és a Magyar Hírlap. Pedig – mint ugyanezekből a lapokból tudjuk – a szegedi Rókus-templom közelében (és szinte ugyanebben az időben Szabadkán) szerdán hajnalban robbant a bomba. Csupán a Parlament és a Mátyás-templom bombája robbant a hét végén, szombatra virradó éjszaka.

Merényletek a sajtóban

A híradások egymásra hivatkoznak, egymást gerjesztik.




(kőszeg), (MSZP sajtóirodája): [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Engelmayer (Beszélő, 1994. július 21.)


Tisztelt Szerkesztőség!

A Beszélő július 21-i számában megjelent „Engelmayer” című íráshoz kívánunk néhány megjegyzést fűzni, nem elvitatva sem a szerkesztőség, sem a cikk írójának véleményszabadságát. Szeretnénk azonban néhány olyan, ténybeli tévedésre felhívni szíves figyelmüket, amelyek jelentősen befolyásolják az ügy megítélését.

1. Az elmúlt négy évben ellenzéki pártként nem lehetett módunkban megítélni egy nagykövet munkáját, ezért annak minősítésére mi nem mernénk vállalkozni. A cikk egyik állítását azonban határozottan cáfolni szeretnénk.




(kőszeg): Engelmayer


Azt mondják – meséli a varsói magyar nagykövetség szerény beosztású munkatársa – az egyik régebbi nagykövet úr, amikor meglátta a követségen a mostani nagykövet urat, veszettül elkezdett kiabálni, hogy ha még egyszer itt éri, keresztüllövi.

A nagykövet mondata ebben a formában talán nem hangzott el. Tény azonban, hogy Engelmayer Ákost, aki 1961-től élt Varsóban, 1970-től a Lengyelország című lap munkatársa, a magyar nagykövetség sajtószemléjének összeállítója és a nagykövet tolmácsa volt, 1981.


(kőszeg): Dicsőséges nagyurak


Mácsai Pál zseniálisan szavalta el a verset a Budapest Sportcsarnokban. Mintha maga Petőfi Sándor állt volna előttünk, 40 ezer paraszt élén a Rákoson. Fenyegető volt, ijesztő, magával ragadó, aztán megbocsátó, megnyugtató. Hozzánk szólt és hozzájuk. Kampányrendezvényen voltunk, a választások első fordulója előtt, de a régi Bródy- és Koncz Zsuzsa-számok, a Sárga rózsa, a Ha én rózsa volnék a hajdani ellenzék akolmelegébe olvasztotta a közönséget, még az egykori KB-tagok is vörösre tapsolták a tenyerüket. Igazi rendszerváltó hangulat volt, akár 1989 utolsó hónapjaiban.

(kőszeg): Hivatalos személyek és hivatali titkok

Az Alkotmánybíróság két határozata


Június 22-én az Alkotmánybíróság a Beszélő két kedves témájában hozott a Beszélő szellemének kedves határozatot: a bírói testület alkotmányellenesnek minősítette a büntető törvénykönyvnek azt a szakaszát (Btk. 232. §), amely akár kétévi börtönnel is fenyegette a hatóság vagy hivatalos személy megsértőjét, és alkotmányellenesnek minősítette az állam- és szolgálati titokról szóló 1987-es törvényerejű rendeletet. Lapunkban többször írtunk mindkét kérdésről – s látszólag hiába.

(kőszeg): Szereztünk egy hírt


A Csongrád megyei 4. választókerület jelöltjét, Hajdu Jánost az egész ország ismeri. A Baranya megyei 1. számú választókerületben induló dr. Lusztig Péterről valószínűleg csak szűkebb pátriájában, Pécsett tudnak. A Beszélő néhány adattal és idézettel talán életszerűbbé teheti hősünk politikai életrajzát.

Reformrendőr

A most 47 éves Lusztig Péter a sorkatonai szolgálatot cserélte fel a rendőri szolgálattal, s egyúttal belépett az MSZMP-be. Rendőrként levelezőn végezte el a jogi egyetemet.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon