Skip to main content

(kőszeg)

(kőszeg): Berki, a derék tábornok

Bokor – Berkiért


A Magyarország két hét előtti számában (augusztus 10.) Bokor Imre szót emelt Berki Mihály vezérőrnagy védelmében. A nyugdíjas tábornokról az újságolvasók – köztük a Beszélő-olvasók – túlnyomó többsége valószínűleg sosem hallott volna, ha a 168 óra június 19-i adásában nem hangzik el Vicsek Ferenc interjúja, amely azt sugallta, hogy Berki Mihály, akire talán magas beosztás vár a Honvédelmi Minisztériumban vagy a honvédség parancsnokságán, valójában lelkiismeretlen köpönyegforgató, ellenforradalmárok ostorából forradalmárok dicsőítőjévé átvedlett kaméleon.

(kőszeg): Bizalmas házi közlemény


Szerkesztőségünk egy talán évtizedek óta aládúcolt józsefvárosi házban székel, mintegy kétszáz méterre a Rákóczi tértől, ugyanannyira a József utcai kocsisortól, valamint a Tolnai Lajos utcai rendőrségtől, ahol a lap veterán munkatársai eltöltöttek néhány éjszakát, amikor még nem a kormány, hanem a rendszer ellenzéke voltak. A nevezetes utcák közelsége ellenére a ház, ahol dolgozunk, élünk, sőt olykor lakunk, igazán szolid, polgárias. Itt, a jelenlegi szerkesztőség egyik helyiségében működött a Szabad Demokraták Szövetségének első irodája.

(kőszeg): Legyen Justitia – vesszen a világ!


Csak azt nem tudja még eldönteni:
Mekkora legyen a lemészárlandók száma?
Tudniillik, ha túl sokan vannak:
nincs elég rendőr.
Ha nincsenek elegen:
az egész olyan snassz.
(Petri György)

Budapest legszebb fekvésű telkén, a Gellért-hegy oldalában mint egy helikopter lebeg a város felett Kónya Imre többszintes villalakása. Az MDF frakcióvezetője bizonyára nem a pártállam szolgálatában szerzett érdemeiért jutott ehhez a lakáshoz. Kónya Imre azon ügyvédek egyike volt, aki olykor SZETA-ügyekben is eljárt.








(kőszeg): Önkormányzat kontra földtörvény

Oláh Sándor kisgazda-képviselő válaszol


Képviselő úr, feltűnést keltő beszédében csupán a személyes nézeteit fejtette ki, vagy osztja véleményét a Kisgazdapárt parlamenti frakciója is?

Oláh Sándor: Mint a hozzászólásomban is említettem, kifejezetten személyes véleményként mondtam el azt, amit mondtam. A kérdéstől azért teljesen nem zárkózhatom el ezzel a válasszal. A kisgazda képviselőknek úgy egyharmada, egynegyede osztja ezt a nézetemet.


(kőszeg): A tornakör


Amióta a parlamentben ülök, végtelen tornaóra részesének érzem magam. Szemben áll egymással a trikósok és a trikó nélküliek csapata, kosarazunk vagy döngetőst játszunk. Ahogy a labda átrepül egyik vagy másik térfélre, hol ők rohannak felénk, hol mi rohamozunk. Hiába ül mindenki a helyén, világosan látom, ahogy hátratorlódik a csapatuk, ha vágtában vagyunk, és látom az egyre növekvő arcokat, ha ők támadnak. Izgalmas a mérkőzés, határozottan szórakoztató.

Telik az idő, romlik a hangulat.


(kőszeg): Két durva tárca szelíd gazdái

Miniszterjelöltek a parlamenti bizottságok előtt


A honvédelem minisztere


A vegyes benyomás abból keletkezett, hogy a miniszterjelölt láthatóan óvakodott attól, hogy vitába keveredjen a kérdezőkkel, vagy vitatható dolgokat állítson a nyilvánosság előtt. Bevezetőjében elsődleges feladatának a nemzeti szellem helyreállítását jelölte meg a hadseregen belül, a tiszti-tiszthelyettesi állomány felmérését, majd átszellemítését, a nemzeti múlt, a nemzeti eszmék szellemében való katonai nevelést. E nevelés azonban nem lehet kizárólag a honvédség feladata, mondta.

(kőszeg): „A szikrát egy villanyszerelő pattintotta ki”

Beszélgetés Lane Kirklanddel, az AFL-CIO elnökével


Kirkland úr, munkatársaival együtt Lengyelországból, a Szolidaritás gdanski kongresszusáról érkezett. A Szolidaritás most részt vesz a lengyel kormányban, a szejm tagjainak nagy része a Szolidaritás támogatásával lett képviselő. Mi a véleménye: szakszervezet a Szolidaritás, vagy politikai párt?

Lane Kirkland: Nem politikai párt, hanem politikailag aktív szakszervezet. Az AFL-CIO hasonlóképpen politikailag aktív szakszervezet.


(kőszeg): Csehszlovák Állambiztonsági Szolgálat


Beszélő: Az újságok hírül adták, hogy Csehszlovákiában feloszlatták az Állambiztonsági Szolgálatot. Mi történt a Szolgálat munkatársaival?

– Mindannyiuknak el kellett hagyniuk a szolgálati helyüket. Le kellett adniuk a fegyverüket, mind a szolgálati, mind a magántulajdonú fegyvert, az igazolványaikat. Hivatalukat a személyi igazolványukkal hagyták el, egyszerű állampolgárként.


(kőszeg): Egy : egy


Szókratész aligha lett volna elégedett a katonai főügyész „salamoni” döntésével, miszerint Pallagi Ferencet és Horváth Józsefet, a BM alkotmánysértő tisztségviselőit és Végvári Józsefet, az alkotmánysértést leleplező rendőrtisztet egyaránt megrovásban részesítette. A görög bölcselőnek ugyanis az volt a véleménye, hogy aki felforgató kérdéseivel megzavarja az állam öntelt vezetőit, nem büntetést, hanem a polgártársainak tett szolgálat fejében jutalmat érdemel. Kámán főügyész-helyettes ellenben jó tanítóként intőt adott mindenkinek, aki a rosszalkodásban részt vett.

(kőszeg): Azért a víz… he-he!


Az okosok okossága sokszor éppúgy naivitásnak bizonyul, mint a rajongók rajongása. Fent elhatároznak valamit, lent megmásítják – mondta volt Kemény István a magyarországi második gazdaság keletkezéséről.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon