[1]
Az Antall-kormány száz napja
1. hét (május 23–29.) Egy hónappal a választások után letette az esküt Antall József kormánya. Székfoglaló beszédében a pártállam bukása utáni első szabadon választott kormány feje kiemelte: „E nap az ország számára a dolgos hétköznapok egyike. S csak akkor lesz ünnep, ha a történelmi folyamatok megélője lehet a nemzet.”
Antall József száz nap türelmi időt kér a sajtótól és az ellenzéktől. A parlament kulturális bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a televízió vezetésénél, amiért a kormány eskütételének közvetítését megszakítva focimérkőzést sugároztak.
A Külügyminisztérium számos nagykövetet visszahívott állomáshelyéről, köztük Várkonyi Péter volt külügyminisztert Washingtonból, Kornidesz Mihályt, a televízió volt elnökét Tiranából, Bányász Rezső volt kormányszóvivőt Ottawából és Hajdú János korábbi televíziós riportert Bernből.
Antall József Berlinbe repült, ahol felszólalt egy egyházi konferencián, és találkozott Kohl német kancellárral.
2. hét (május 30–június 5.) Keresztes K. Sándor újonnan kinevezett környezetvédelmi miniszter felkérte főhivatalnokait, hogy adják be a lemondásukat. Később ezt a kérést visszavonta.
Király Zoltán az MDF–SZDSZ-paktum miatt kilépett a parlamenti frakcióból, és aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy a paktumban foglalt megállapodás ellenére a köztársasági elnököt mégis közvetlenül a nép válassza.
Az MDF III. országos találkozóján Antall kifejtette: 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát.
A házelnök felszólítására a parlament egyperces néma felállással emlékezett meg a trianoni békeszerződésről. A Fidesz frakciója a módszer elleni tiltakozása jeléül kivonult az ülésteremből.
3. hét (június 6–12.) Antall József Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A magyar küldöttség javaslata a szövetség katonai szervezetének megszűnését, a politikai kapcsolat lazítását célozta. (Korábban a kormány ellenezte a SZDSZ-es Vásárhelyi Miklós indítványát, miszerint a parlament határozatban mondja ki, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződés szervezetéből.)
4. hét (június 13–19.) Az MSZP csatlakozott Király Zoltán aláírásgyűjtő akciójához.
Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter megállapodott az egyházakkal a fakultatív hitoktatás bevezetéséről. Összegyűlt 170 ezer, a köztársasági elnök közvetlen megválasztását támogató aláírás. A kérdésben népszavazást kell kiírni. Az MDF a fiatal demokrácia elleni támadásként értékelte az akciót.
5. hét (június 20–26.) Az április 29-én megkötött MDF–SZDSZ-paktumnak megfelelően módosították az alkotmányt. A többpárti parlament működését kötő kétharmados törvények köre jelentősen szűkült.
Kádár Béla Bécsben kijelentette, hogy a magyar kormány támogatja a Bécs–Budapest Világkiállítás megrendezését.
6. hét (június 27–július 3.) Az MDF politikusai bírálták az Állami Vagyonügynökséget az Ibusz privatizációjának állítólagos visszaélései miatt.
Ütő Endre magánénekest kinevezték az Operaház igazgatójává. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium kezdeményezte néhány gyanús privatizációs ügy felülvizsgálatát. (ÁPISZ, Röltex, Fönícia Cipőbolt Vállalat, Szivárvány Áruházak.) A kisgazdafrakció ülésén úgy döntött, hogy amennyiben augusztus 20-ig nem lesz földtörvény, kilépnek a koalícióból.
7. hét (július 4–10.) Beterjesztették a költségvetés helyzetét javító intézkedéscsomagot: a cél, hogy ne keletkezzen 10 milliárd forintnál nagyobb költségvetési hiány. A parlamenti határozati javaslatban többek között a fogyasztási adó emelését, a lakáshitelek terheinek növelését irányozták elő.
8. hét (július 11–17.) A Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalatot, valamint a Hírlapkiadó Vállalatot kormányfelügyelet alá helyezték. Holtpontra jutott az önkormányzatokról szóló törvénycsomag vitája.
Leváltották Rátki Andrást az Országos Filharmónia, valamint Bors Jenőt, a Hungaroton igazgatóját. Utódaik Bozay Attila és Ella István.
9. hét (július 18–24.) A parlament felügyelete alól kormányirányítás alá vonták az Állami Vagyonügynökséget.
Felállították a Kárpótlási Hivatalt.
Tömpe Istvánt leváltották az Állami Vagyonügynökség éléről, az új ügyvezető igazgató Csepi Lajos lett.
10. hét (július 25–31.) Horti Józsefet nevezték ki a Pallas és a Hírlapkiadó Vállalat élére.
Megalakult a privatizációs kormánybizottság Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára vezetésével. Megszületett a hatpárti egyezség az önkormányzati törvénycsomagról.
A köztársasági elnök megválasztásának módjáról kiírt népszavazás eredménytelen volt. A szavazásra jogosultak alig több mint tíz százaléka vett részt rajta.
Miután holtpontra jutott a pártatlan tájékoztatás bizottságáról szóló törvényjavaslat vitája, Antall József beterjesztette a közszolgálati médiumok kinevezésének rendjéről szóló javaslatot, amit a Ház vita nélkül elfogadott.
Kinevezések: Dersi Tamás került a Malév, Horváth Pál a Matáv, Csárádi János pedig a MÁV élére. Hatpárti egyetértéssel Hankiss Elemér lett a televízió, Gombár Csaba a rádió elnöke.
Kéri Kálmán a parlamentben jogos önvédelmi háborúnak nevezte a második világháborús magyar részvételt. Az ellenzék követelte, hogy a kormány és az MDF határolja el magát a kijelentéstől.
11. hét (augusztus 1–7.) A parlament Göncz Árpádot választotta a köztársaság elnökéül. A mandátum öt évre szólt. A parlament elfogadta az önkormányzati törvénycsomagot.
Lemondott Martin József, a Magyar Nemzet főszerkesztője. Állítása szerint a kormány nyomást gyakorolt a napilapra, hogy a svéd Dagens Nyheter helyett az Hersant francia sajtókonszern vételi ajánlatát fogadják el.
12. hét (augusztus 8–14.) Hankiss Elemér, Gombár Csaba és Kosáry Domokos levelet intézett a miniszterelnökhöz a Magyar Nemzet ügyében.
13. hét (augusztus 16–21.) A kormány elé került a 100 nap végére ígért 3 éves program tervezete. A program tervbe vette az egyszeri árfelszabadítást, a fizetési mérleg egyensúlyának megőrzését, az infláció fékezését, az ártámogatások leépítését. Az értékelések szerint a kormány választási ígéreteivel ellentétben mégis sokkterápiára készül.
14. hét (augusztus 22–28.) A tulajdonreform és a kártalanítás irányelvei szerint csak a földet fogják majd visszaadni. Felállították a jogtalan előnyöket vizsgáló bizottságot. A bizottság egyik célja a volt vezetők felelősségének vizsgálata a gazdasági válság kialakulásában.
A parlament elé került az előprivatizációs törvény. A tervezet szerint a kiskereskedelmi és vendéglátó üzemegységeknek nem a tulajdonjogát, hanem csak a bérleti jogát lehet megszerezni. A belügyminiszter rendeletet hozott az önvédelmi fegyverek begyűjtéséről.
Antall újságírókkal találkozott, ahol mindkét fél kinyilvánította, hogy korrekt viszonyra törekszik.
A miniszterelnök figyelmeztette a kisgazdákat, hogy nem érvényesíthetik maradéktalanul a programjukat.
A Horn-kormány száz napja
1. hét (július 15–21.) Majd két hónappal a választások után letette az esküt a Horn-kormány. A miniszterelnök kijelentette: nem kérnek száz nap türelmi időt, azonnal hozzálátnak az ország rendbetételéhez. Horn Gyula a folyamatban lévő hatpárti egyeztetést figyelmen kívül hagyva még aznap délután aláírta a médiaelnökök kinevezéséről szóló okmányt. Utóbb félreértésre hivatkozva bocsánatot kért.
A miniszterelnök egynapos bonni látogatást tett. Emelkedett az importgyógyszerek és a hús ára.
Megszüntették a fél évvel korábban létrehozott Nemzeti Tájékoztatási Irodát.
Megkapta kinevezését Horváth Ádám, a televízió, és Szirányi János, a rádió új elnöke. Horn Gyula a Naptévében azt nyilatkozta, hogy szívesen venné, ha Bod Péter Ákos, a Nemzeti Bank elnöke, távozna posztjáról.
2. hét (július 22–28.) Összeült az Érdekegyeztető Tanács, hogy hozzálásson a választási programban meghirdetett társadalmi és gazdasági megállapodás (szociális paktum) kidolgozásához. A privatizáció felügyeletére kinevezték Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztost.
A Baráth Etele vezette hattagú Expo-bizottság a világkiállítás megrendezése mellett foglalt állást. 5 nappal később a gazdasági kabinet állást foglalt az Expo megrendezése ellen. A kormány az Expo lemondását javasolta a parlamentnek.
3. hét (július 29–augusztus 5.) Az Állami Számvevőszék feljelentést tett Holló Zsuzsa, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány volt ügyvezető igazgatója és Slosár Gábor volt kuratóriumi elnök ellen.
A kormány elé került a pótköltségvetés tervezete. A cél, hogy a várható 390 milliárd forintos hiány mégse lépje túl a tervezett 330 milliárdot.
Megkezdődött az egyeztetés a médiatörvényről. Megkezdődött az önkormányzati törvény módosításáról az ötpárti egyeztetés. (A kisgazdák távol maradtak.) Békesi László pénzügyminiszter bejelentette, hogy az előző parlament döntése ellenére nincs lehetőség a nyugdíjak 8%-os visszamenőleges emelésére.
Döntöttek nagykövetek visszahívásáról. A döntés elsősorban olyan nagyköveteket érintett, akik szerepeltek az MDF választási listáján. Távozott posztjáról Barsiné Pataki Etelka, az Expo kormánybiztosa. Utóda Dérczy Ferenc.
4. hét (augusztus 6–13.) Bejelentették, hogy a közeljövőben akár 30%-kal is nőhetnek az energiaárak. Új koalíciós javaslat született az önkormányzati törvényről. Az ellenzék aggódik, hogy eltörlik a pártlistás szavazást, és hogy egyfordulós lesz a választás.
Fodor Gábor kultuszminiszter szerint sikeresen lezárult a médiaegyeztetés.
Kuncze Gábor bejelentette, hogy lényegében megszületett az ötpárti egyetértés az önkormányzati törvénycsomagról.
Molnár Péter, az SZDSZ médiafelelőse szerint esetleg magánosítani lehetne a tévé kettes csatornáját. Az ÉT koordinációs bizottsága szerint októberre megszülethet a szociális paktum.
5. hét (augusztus 14–20.) Drágult a kávé és a hús. Az ÉT-ben a jövő évi minimálbérek kapcsán elakadtak a tárgyalások. Elkészült a médiatörvény első vázlata. A kodifikációs bizottság tagja, Nehéz-Posony István szerint a sarkalatos kérdésekben sikerült megállapodni.
Horn Gyula Iváncsán tartott beszédében felvetette, hogy be kellene vezetni a vagyonadót. Pető Iván, az SZDSZ elnöke ezt elutasította.
6. hét (augusztus 21–27.) Drágult a benzin. A Pénzügyminisztérium is elvetette a vagyonadó ötletét.
Személycserék történtek az ÁVÜ igazgatótanácsában. Öten kiváltak, köztük Pongrácz Tibor, Raskó György, Hardy Ilona. Békesi pénzügyminiszter szerint az egyeztetések után pótköltségvetéssel még mindig 50 milliárdos megtakarítás érhető el. Kuncze belügyminiszter beterjesztette az önkormányzati törvénycsomagot.
Rigó Zoltán lett a MÁV új vezérigazgatója. A Medián felmérése szerint továbbra is nagy a bizalom az új kormány iránt.
7. hét (augusztus 28–szeptember 4.) A Koalíciós Egyeztető Tanácson a felek úgy döntöttek, hogy az ÁVÜ és az ÁV Rt. átszervezéséig ne legyen újabb privatizáció.
Medgyesy Péter volt pénzügyminiszter vezetésével megalakult Horn Gyula tanácsadótestülete.
A nyugdíjbiztosító elvetette a nyugdíjemelésre vonatkozó kormányzati elképzeléseket. A parlament elhalasztotta a tandíj bevezetését. Az MSZP bejelentette, hogy nem ért egyet a tévé kettes csatornájának privatizációjával.
A szakszervezetek nem fogadták el a jövőre előirányzott 5%-os reálbércsökkenést.
A BRFK megtagadta a nyomozást Holló Zsuzsa és Slosár Gábor ügyében.
Az Érdekegyeztető Tanács szerint a pótköltségvetés elviselhetetlen terheket róna a lakosságra.
A bányásznapon tartott beszédében Horn kitartott a vagyonadó bevezetése mellett.
8. hét (szeptember 5–11.) Az SZDSZ és az MSZP frakciója megkezdte az egyeztetést az összeférhetetlenségi törvényről.
Az ÉT-ben a munkaadók szerint a kormány a valódi helyzetnél sötétebb képet fest a gazdaságról. Nagy Sándor a munkavállalók részéről szintén kijelentette: a helyzetértékelést nem tartják megalapozottnak.
Többszöri átdolgozás után a szaktárcákhoz került a médiatörvény tervezete. A kodifikációs bizottság vezetője, Sajó András szerint tíz nap elegendő az egyeztetésre.
Bejelentették, hogy mégis mód nyílik a visszamenőleges nyugdíjemelésre.
Elkészült a privatizációs törvénytervezet első változata. Változások a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank élén. Leváltották Takácsy Gyula elnököt, helyére Medgyessy Péter a jelölt. A felügyelő bizottság élére Kemény Nándor helyére Hetényi István került.
9. hét (szeptember 12–18.) Békesi nyilatkozata szerint felpuhult a gazdaságpolitika.
Botos Katalin távozott az Állami Bankfelügyelet éléről. Utóda várhatóan Mátrai Miklós lesz, aki azonban éppen szabadságon van.
10. hét (szeptember 19–25.) A privatizációs törvénytervezet szerint Állami Privatizációs Rt. vagy Állami Vagyoniroda néven hoznak létre új privatizációs szervezetet.
Megerősítették, hogy októbertől várhatóan 30%-kal nőnek az energiaárak, a kompenzációra 1,5 milliárd forintot szánnak. A pénzügyminiszter beterjesztette a pótköltségvetést. Az ellenzék szerint ezt a költségvetés állapota nem indokolja, egyébként az eredetileg 60 milliárdos megtakarítás ma már legfeljebb csak 20-30 milliárd lehet.
Lemondott Horn Gyula három tanácsadója, Lengyel László, Gombár Csaba és Bródy András.
Holtpontra jutottak az önkormányzati törvényről szóló tárgyalások. Kuncze felvetette, hogy egyetértés hiányában a jelenleg hatályos törvény szerint kellene tartani a helyhatósági választásokat. A Pénzügyminisztérium szerint a közszolgálati területen jövőre nem növekedhet a bruttó keresetösszeg.
11. hét (szeptember 26–október 2.) Horn Gyula a parlamentben tartott helyzetértékelő beszédében további áldozatvállalást kér a néptől a mihamarabbi fellendülés reményében.
Jánosi György MSZP-alelnök bejelentette: haladéktalanul fel kell függeszteni a hatpárti egyeztetést a médiatörvényről, ugyanis a két koalíciós partner között alapkérdésekben nincs egyetértés. Csepi Lajost, az ÁV Rt. vezérigazgatóját azzal vádolták, hogy két évvel korábban, a Gerbeaud-ház ügyében 200 milliót szabálytalanul fizetett ki.
A kormányszóvivő bejelentette: októbertől mégsem lesz energiaáremelés.
Végleg kátyúba jutott az egyeztetés az önkormányzati törvénycsomagról.
Az önkormányzati törvény szavazásakor az ellenzék kivonult az ülésteremből.
A privatizációs visszaélések vizsgálatának első eredményei: az eddig vizsgált 320 ügyben 13 kisebb szabálytalanságra bukkantak.
12. hét (október 3–9.) Felmentették Csepi Lajost, az ÁV Rt. vezérigazgatóját, valamint Bakay Árpádot, az rt. elnökét.
13. hét (október 10–16.) A parlament elé került az Expo lemondásáról szóló törvényjavaslat.
14. hét (október 17–23.) Eredménytelenül végződött a Koalíciós Egyeztető Tanács médiatörvényről rendezett találkozója. Kudarcba fúltak a koalíciós egyeztetések az összeférhetetlenségi törvényről is.
Elfogadták a pótköltségvetést. A tervezett megtakarítás végül 10 milliárd forint lett. Elnapolták az Expo-vitát.
Gál Zoltán a parlamentben átvette az Expót támogató 115 ezer aláírást.
Pető Iván óvatosan bírálta a kormány és koalíció eddigi munkáját: jóvátehetetlen hibák nem történtek, de a dolgok nem mehetnek így tovább, a fontos törvényeket (média, privatizáció, összeférhetetlenség) nem lehet tovább késleltetni.
Héthy Lajos munkaügyi államtitkár kijelentette: ma még mindig van 50% esélye a szociális paktum megkötésének.
- Belföld [6]