Skip to main content

Beszélő hetilap, 43. szám, Évfolyam 6, Szám 44

Szőcs Géza:

zádori: Ötvenhat: prímek szorzata

F. Havas Gábor - Solt Ottilia: „Bizonyos ügyeket rá lehet bízni a miniszterre”

Interjú Kuncze Gáborral

solt: Államellenes és gyűlöletkeltő

Hack Péter: Jogalkotási munkaverseny

Révész Sándor: Csigabiga rétes

A médiatörvényről

R. S. [Révész Sándor]: Babakocsiból géppisztoly

Interjú Szekfű Andrással, az SZDSZ volt médiaszakértőjével

Mink András: Párhuzamos dűlőutak

Sándor Eleonóra: Nemzettest és államérdek

Zolnay János: „Menjünk, igyunk valamit!”

Az SZDSZ küldöttgyűlése

Litván György: Az SZDSZ és 1956

HBA [Hegedűs B. András]: Új berlini fal?

Komáromy Gábor: …a cybertérről

K. I. [Kiss Ilona] - N. L. [Neményi László] - Y. L. [Yehuda Lahav]: Egy őrült hét / Szappanopera és alkotmányjog / Oroszországi „patkányölő”

Sz. Nagy Richard: Észak kormányai

: Szocdemsztorik

Tálas Péter: A lengyel elnök csehül áll

Eörsi János: „Nem szeretem a közgazdaságtanukat!”

Interjú Oblath Gábor közgazdásszal, a KOPINT-DATORG munkatársával

Liskó Ilona: Esélyegyenlőség ’94

Meszerics Tamás: Nagyhatalmi abszurd

Churchill, Sztálin és a százalékok

Bozóki András: Kis magyar sajtópaletta

Hajdu István: Egy tárgy élete és gondolatai

Timm Ulrichs a Ludwig Múzeumban

Kálmán C. György: Énekli, felolvassa, átéli: a szerző

M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Kamra-kabaré

Halászék hatodik hete

Parti Nagy Lajos: Ha lejön ide a hold

Ambrus Judit: Kútból nem lesz szalon

borz [Bori Erzsébet]: Az utolsó tangó

[Kisbali László]: Antitotalitariánus forradalom

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon