Skip to main content

Mink András

Ádám Zoltán, Mink András: Karácsony Gergely: „Vagy magukban csendben azt mondják…”

Beszélő-beszélgetés Karácsony Gergely független parlamenti képviselővel, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagjával

Eredeti szakmád szerint szociológus vagy. Honnan, milyen családból, településről jöttél?

Tipikus, elsőgenerációs értelmiségi szülők gyermeke vagyok. Szüleim 1945-ben születtek, mind a ketten a Kertészeti Egyetemre jártak. Gyerekkoromban falun éltem, a Kisvárda melletti Nyírtason. Később Debrecenbe költöztünk, ott voltam kamasz, majd onnan kerültem Budapestre, az ELTE szociológia szakára. Apám leginkább Szelényi Iván Harmadik út című könyvének szereplőihez hasonlított: állami gazdaságban dolgozik, de észreveszi a piaci réseket, és az állami gazdaságtól bérelt földeken, háztájiban megtermeli, amit még lehet. A faluban nekünk volt a legnagyobb fóliasátrunk, ahol elég sokat kellett dolgoznom. Majd édesapám hatéves koromban meghalt. Ez meghatározó, még valamiképpen a politikai eszmélésemre is befolyást gyakorló eseménye volt az életemnek. Nagy család vagyunk, az anyukám négy gyerekkel maradt egyedül, a legidősebb tizenegy éves volt ekkor, hat évesen én voltam a legfiatalabb. Innentől kezdve az addig viszonylag jómódban élő család kezdett lecsúszni.

Mink András: Trianon árnyéka

Mink András

A  gyors-konferenciának, amelyre az OSA Archívumban került sor 2012. február 10-én, az volt a célja, hogy más-más nézőpontból közelítve próbáljon választ keresni arra a kérdésre, hogyan is jutott Magyarország 1989 tavaszától 2012. január 1-jéig, a rendszerváltás, a liberális alkotmány és a parlamentáris demokrácia előkészítésétől a köztársasági alkotmány érvénytelenítéséig és az alkotmányos szükségállapot (másképp: „Magyarország Alaptörvénye”) kihirdetéséig.

Mink András, Révész Sándor: „Megszűnt a 120 éves múltra visszatekintő társadalombiztosítás”

Mihályi Pétert és Sinkó Esztert Mink András és Révész Sándor kérdezte

Mink András: Jönnek?

Mink András


„Nyilaskereszt formával »díszített« plakátok jelentek meg tegnapra virradóra Budapesten, a Nagykörúton, az Oktogontól a Jászai Mari térig. A magát Magyar Jövő Csoportnak hirdető szervezet Szálasi Ferenc, a háborús bűnösként 1946-ban kivégzett nyilas »nemzetvezető« jelszavát hirdette: »Kitartás!« Utána pedig a közlés: »Jövünk!«”
A
Magyar Hírlap tudósítása, 2004. augusztus 31.

Gyűlölet


Francois Furet írja a kommunista ideológiáról szóló esszéjében, hogy „a XX.



Mink András: „The Divide”

Mink András
A kudarc fala


Divide: Vízválasztó. Kettéoszt, szétválaszt, megoszt, viszályt kelt. Ez volt a címe annak a maga nemében egyedülálló kiállításnak (kurátorok: Simon Éva, Szilágyi Csaba), amely a nyári hónapokban volt látható a Nyílt Társadalom Archívum Nádor utca 11. szám alatt található Centrális Galériájában.

Mink András: „Ne legyünk senki helyett bátrak”

Mink András
Kerekasztal-beszélgetés a Millenárison Hodosán Rózával, Kasza Lászlóval és Kemény Istvánnal a Szabad Európa Rádió és a magyar szamizdat kapcsolatáról


A Szabad Európa Rádió és a magyar szamizdat kapcsolatáról, együttműködéséről fogunk beszélgetni. A beszélgetés mindhárom résztvevője szorosan kötődött ehhez az ügyhöz. Hodosán Róza a demokratikus ellenzék és a hazai szamizdatirodalom egyik fontos szereplője volt – erről szóló könyve Szamizdat történetek címmel, nemrégiben jelent meg a Noran Kiadónál, és ezenfelül, ha jól tudom, részben őrá hárult a feladat, hogy a rádió müncheni szerkesztőségével tartsa a kapcsolatot.

Mink András: Teleki jövője

Mink András


Az árnyalt Teleki és a konszolidáció

„Diákja voltam a tudós professzor Teleki Pálnak, a burzsoá Magyarország egykori miniszterelnökének, aki nem tudván a politikai kátyúból kivezetni hazáját, szilárd következetességgel önkezével vetett véget életének. Engem egy világ választott el az öreg csáklyásnak nevezett tanár úrtól, a feudális, konzervatív világnézet eme konok hívétől.


Mink András: „Kettővel is beérném”

Mink András
Demszky Gábor főpolgármesterrel Mink András beszélgetett


Kezdjük a legaktuálisabb kérdéssel, a március 11-ei madridi merénylet várható következményeivel! Főpolgármesterként mit gondolsz, hogyan lehet elejét venni a nagyvárosokban hasonló merényleteknek, milyen elképzelések fogalmazódnak meg, és a városlakók milyen intézkedésekre, milyen változásokra számíthatnak?




Március 11-e óta mi, európai városlakók mindannyian madridiak vagyunk. A merényletek után teljesen új helyzet állt elő a nagyvárosok, köztük Budapest biztonsága szempontjából. A terroristák elsőszámú célpontjai immár az európai metropoliszok.

Mink András: Mandzsúriai emberünk

Mink András


Régi vita tárgya, hogy a helyes cselekedet mögött megbúvó motiváció milyen mértékben befolyásolja a tett erkölcsi értékét. Annak, akit éppen az éhhaláltól mentett meg egy gazdag ember adománya, valószínűleg édes mindegy, hogy a gazdag ember belső meggyőződésből adakozott-e, vagy azért, hogy bekerülhessen a híradóba. Az erkölcs mibenlétének elemzésekor azonban ez megkerülhetetlen kérdés. M. Giorgo Richárd kétséget kizáróan helyesen cselekedett, amikor a Tilos Rádió előtti tüntetésen tanúsított viselkedéséért elszégyellte magát, és nyilvánosan bocsánatot kért.

Mink András, Révész Sándor: „Meddig akarunk kormányozni…”

Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével Mink András és Révész Sándor beszélgetett


Osztályidegen kuláklány, aki otthon gyermekkorában katolikus nevelésben részesült, gyanúsnak minősülő osztrák nagymamával… A családban mennyire idegenítették el a rendszertől?

Anyai ágon valóban katolikus polgári családból származom, apai ágon viszont tipikus baloldali gyökereim vannak. Sőt, talán még ennél messzebb is mehetek, a nagyszüleim a szocializmus eszméiben hittek.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon