Skip to main content

Mink András

Mink András:

Mink András


2001 szilveszterén lezárult a hosszúra nyújtott, 2000. augusztus 20-ától 2001. december 31-éig tartó millenniumi szentév. A sajátos magyar kontextusnak köszönhetően (Szent István, ezeréves államiság) így a magyarok egymás után három ezredfordulót is a magukénak mondhattak. A két évvel ezelőtti szilveszter ezredfordulókénti beállítása még illeszkedett a világszerte megfigyelhető marketingkampányba, amely az ezredvég várakozásait és lázát igyekezett a pőre anyagi fogyasztás iránti vágy fölcsigázásába csatornázni: vegye meg az elmúlt ezer év utolsó porszívóját, legdögösebb slágereit!

Mink András: „Nem tizenkilencre kellene lapot húzni”

Mink András
Nagy Sándorral, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjével Eörsi János és Mink András beszélgetett


A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz, amely hosszú időn át alaposan le volt maradva, gyakorlatilag behozta az MSZP-t, és ez már tartósan így van. Hogyan képzeli az MSZP, hogy jövőre megnyeri a választásokat?

Igaz, hogy a két legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt a közvélemény-kutatási adatok szerint nagyon közel került egymáshoz. Ez azonban véleményem szerint nem jelent radikális politikai helyzetváltozást.


Mink András: David Irving kalandja 1956-tal

Mink András


David Irving angol történész rágalmazási pere az egész világon nagy figyelmet keltett. Keveseknek (például nekem sem) jutott viszont eszébe, hogy Irving munkásságának magyar vonatkozása is van: a termékeny szerző több tucat könyve közül az egyik az 1956-os magyar forradalomról szól. A könyvre, no meg keletkezésének fölöttébb furcsa körülményeire Hegedűs B. András hívta fel a figyelmemet.

Mink András: „Levették a kesztyűt”

Mink András
Sonja Lichttel, a szerb civil társadalom kiemelkedő aktivistájával, a belgrádi Soros Alapítvány vezetőjével Mink András beszélgetett


Éppen ma érkezett a hír Belgrádból, hogy a kommandósok elfoglalták a belgrádi televízió és a B-92 független rádió stúdióját. Mi történt?

A Stúdió B, amely a független rádiónak is helyet adott, voltaképpen a város televíziója volt, hosszú idő óta az egyetlen és utolsó, kormánytól független televízió Jugoszláviában. A nyolcvanas évek végétől független televízió volt, a kilencvenes évek közepén a város visszavonta a privatizációját és saját irányítása alá vonta.


Kisbali László, Mink András: „Jó szakember hírében állt”

Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Balassi Bálint Egy katonaének című verséről


Az első kérdésem nem közvetlenül a vershez kapcsolódik, hanem könyvészeti nyitósorához, amelyhez hasonló szinte mindegyik Balassi-vershez kapcsolódik: „Az Csak a búbánat nótájára.” El tudod képzelni, hogy egyik versed címe alatt az álljon: írta Petri György a „Légy jó kicsit hozzám” nótájára?

Vagyis azt, hogy egy már létező népszerű dal formájára írjak verset? Miért ne! Igaz, még nem írtam ilyet, de semmi elvi kifogásom nincs ellene. Ha jól tudom, József Attila több verset is írt korabeli népszerű kuplék ritmusára.


Mink András:

Mink András





„A „Kelet” és „Nyugat” politikai elnevezések sorsa is megpecsételődik: egyik sem éri meg a 2017-es évet” – olvasható 1967-ben a Novosztyi Press által kiadott angol nyelvű szovjet propagandakiadványból, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából ugyanezen esemény 100. évfordulóját vetítette előre.


Kisbali László, Mink András: „Csak mondod bele a pofájukba”

Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verséről


Ugyanaz a helyzet, mint Weöres esetében: költői pályád részben egybeesik Illyésével, tehát nincs történelmi távlat. Ismerted személyesen?

Az túlzás, hogy ismertem volna. Egyszer voltam nála, hogy megkérjem, írjon alá egy nyilatkozatot, amelyben a csehszlovákiai ellenzékiek bebörtönzése ellen tiltakoztunk. Elég furcsán viselkedett, amit őszintén szólva akkor ellenszenvesnek találtam. Először megkérdezte, hogy ki írta a nyilatkozatot, mert hogy olyan magyartalan. Mondtam, hogy én. Erre azt mondta: ugye, ha ezt aláírnám, akkor sokan aláírnák.


Mink András, Neményi László: A bal fül, és a jobb

Pál Monikával, Ónody Tamással, Szabados Krisztiánnal Mink András és Neményi László beszélget


Mindhárman a rendszerváltás környékén érettségiztetek. Hogyan kerültetek a liberalizmus vonzáskörébe, hogyan lettetek SZDSZ-szimpatizánsok?

Ónody Tamás: 17 éves voltam ’89-ben. A rendszerváltás időszaka egybeesett a kamaszkorom leglázongóbb korszakával. Lenyűgöztek és magukba szippantottak a politikai események. Az természetes, ha egy kamasz lázad a fennálló rendszer ellen, de fantasztikus élmény, hogy ez a forradalmi láz nemcsak őt érinti, hanem a rendszer ténylegesen is összeomlik körülötte. Tüntettünk, gyűlésekre jártunk, plakátoltunk.


Kisbali László, Mink András: „Mennyei pofátlanság”

Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Weöres Sándor Le journal című verséről


Már József Attilánál is eljátszottál a gondolattal, hogy ha élne, nem is volna még olyan öreg. Weöres Sándor viszont jószerivel kortárs. Ismerted személyesen?

Csak egyszer találkoztam vele személyesen, meghökkentő jelenség volt. Fura, kissé nyávogó hangjával olyan volt, mint egy gonosz kis manó. Határozottan volt benne valami gonoszkodó hajlam.


Mink András: Miért 1989?

Mink András
Itthon


Egészen 1898. március 14-ig úgy volt, hogy az ország minden lakosa magától értetődően március 15-én ünnepelte március 15-ét, a magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. Ám ekkor, az 50. évforduló előestéjén a magyar országgyűlés törvényt fogadott el, mely jogforrás március 15-ét ezentúl április 11-én rendelte ünnepelni. Néhány túlbuzgó vidéki iskolaigazgató, ahogyan ezt az indignált ellenzéki felszólalásokból lehet tudni, legott le is fújta a másnapra tervezett, évtizedek óta rendre megtartott, hagyományos iskolai ünnepélyt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon