1992 áprilisában jelentkezett először a nyugati hírmagazinok (Spiegel, Newsweek, Time) mintáját követő képes hetilap, a Köztársaság. Az első főtulajdonosuk a kínai államadósság megvételében bízva támogatta őket. De a remények szertefoszlottak, így a Köztársaság 1992 októberében szünetelt. Az újabb mecénás 1993 áprilisáig bírta pénzzel. A májusi számok költségét a szerkesztőség vergődte össze. Ekkor egy lapszám teljes költsége kb. 2,7 millió Ft, ennek finanszírozására – bár több ajánlatot kaptak (pl. Jürg Marquard, Corvinbank) – ez év márciusáig senki sem vállalkozott. A jég Kelemen Iván, a Kordax Rt. elnök-vezérigazgatójának ajánlatával tört meg. A sikeres üzletembert (többek közt az FTC és a Csepel labdarúgócsapatának támogatója) nem ijesztette el Thurzó Tibor főszerkesztő helyzetértékelése, miszerint a politikai hetilap drága, és lassan megtérülő befektetés; cége a lap 64, ő pedig 10%-os tulajdonosa lett. A maradék rész a lapvezetés négy személyét tömörítő Respublica (sic!) Bt. kezében van, így a személyüket érintő kérdésekben az ő egyetértésük is szükséges.
A Köztársaság utódjaként áprilisban (újra)induló Respublika a magyar sajtópiacon irigylésre méltó helyzetben van. Kelemen úr és cége vállalta, hogy két évig biztosítja a lapelőállítás költségeit. Ez nem kevés pénz. Egy szám ma már 3,3-3,5 millió Ft, amiből másfél a nyomdaszámla. A főszerkesztő azonban bizakodik az áttörésben: ha a 16 plusz 3 hirdetési oldal betelik, és ha 30 ezer nyomottpéldányt 10%-os remittendával el lehet adni, akkor önjáróvá válik a Respublika. Ma azonban a bevétel messze elmarad a kiadástól. Bár – Thurzó Tibor állítása szerint – az előfizetési kampányuk sikeres: míg korábban 50, most napi több száz megrendelés érkezik a címükre. Szükség is van az új előfizetőkre, mivel – hitelt érdemlő informátorunk szerint – szeptemberben még nem lépték át a kétszázas határt. A hirdetések száma októberben hat plusz három. 10%-os remittendája jelenleg Magyarországon a legsikeresebb lapoknak sincs. Nem segíti a vágyott cél elérését a 96 Ft-os lapár sem. Mindenesetre szurkolunk. De – úgy tűnik – az önfenntartás csoda lenne.
- Belföld [8]