A francia „Centre National de la Recherche Scientifique” (C. N. R. S.), „A Tudományos Kutatás Nemzeti Központja” a legnagyobb állami tudományos szervezet egész Európában. 27 ezer alkalmazott: 11 ezer kutató, 16 ezer mérnök-technikus és adminisztratív személyzet, 1400 laboratóriumi és más kutatási egység tartozik hozzá. A C. N. R. S. évi költségvetése mintegy tizenkét milliárd frank, ennek háromnegyed része az alkalmazottak fizetését fedezi. Nos, a minap a gigantikus szervezet több ezer alkalmazottja tüntetett az utcán Párizsban és a nagy vidéki városokban. A munka megállt, az intézetek bejáratát hatalmas tiltakozó plakátok díszítették.
A nagy utcai tüntetések közvetlen oka az volt, hogy a C. N. R. S. igazgatója egyik napról a másikra befagyasztotta a kutatómunkára előirányzott 1994-es költségvetés 40%-át. Októberben a C. N. R. S.-intézmények természetesen már bőven elköltötték költségvetésük 60%-át. Így, ha nincs más forrásból pénzük, a munka legjobb esetben abbamarad, de a folyamatosságot igénylő kísérletek, akciók, utazások súlyos kárt szenvednek.
A C. N. R. S. új igazgatója, a rendelkezés felelőse, Guy Aubert, maga is elismert tudós, az igazgatást átvéve konstatálta, hogy a C. N. R. S.-nek több mint 500 millió frankos költségvetési hiánya van. Nem talált más megoldást, mint a további kiadások brutális felfüggesztését. A hiány oka az, hogy a parlament ugyan megszavazza a költségvetést, a laboratórium elkölti, de a pénzügyminisztérium csak akkor fizet, ha van pénze, esetleg egy vagy két évvel később, vagy éppen sohase.
A tartozások körüli huzavona a kutatók szemében semmissé teszi a kormány minden esetben hangoztatott megbecsülését az alapkutatások iránt. Magát a tudományos költségvetést egyébként ez év júliusában már egyszer csökkentették 8%-kal.
Pedig úgy látszik, a kormány valóban nagy fontosságot tulajdonít a tudományos kutatásnak. Április 18-ra összehívott egy impozáns kollokviumot magának a kormányfőnek az elnökletével, „Nemzeti tanácskozás a francia kutatómunka nagy célkitűzéseiről” címmel. Ez alkalomból 1200 vezető kutató és egyetemi professzor egy „Kiáltvány a kutatásért” című nyilatkozatban foglalta össze a kétségeit: „súlyos hiba lenne azt hinni, hogy mintegy »rentabilizálni« lehet a kutatást azáltal, hogy csökkentjük az alapkutatásokra szánt kiadásokat. A nagy felfedezések, találmányok döntő része az alapkutatásoknak köszönhető… Franciaország a bruttó nemzeti jövedelem 2,4%-át fordítja a kutatómunkára (ebből kb. egyharmadát katonai kutatásokra), míg Németország és Japán csak a polgári kutatásra fordít 2,8%-ot. Nem arról van szó, hogy »egyre többet« kérünk… de a pénzügyi ellátás a kutatócsoportok versenyképességének fontos tényezője…” – írták a nyilatkozatban.
A forradalmi hangulat jobb megértéséhez egy rövid ismertetés szükséges.
A francia tudományos akadémiának nincs és nem is volt önálló tudományos intézete.
A C. N. R. S.-t 1939-ben alapították, és bár mindig a kormány egy minisztere alá tartozott, a tudományos munka tervezését, irányítását, ellenőrzését maguk a kutatók végezték hosszú éveken át háboríthatatlanul. Az első kormány, mely ebbe beleszólt, a nyolcvanas évek elejének szocialista kormánya volt, amelyik megpróbálta bürokratikusan erőszakolni az iparral való kapcsolatot. A szocialistákat felváltó konzervatívok Jacques Chirac miniszterelnöksége alatt viszont bizalmatlanok voltak az többségükben inkább balra szimpatizáló kutatókkal szemben. Ekkor kezdődött az a mai napig tartó tendencia, amely megkísérli az egyetemekre áttenni a tudományos kutatás súlyát, úgy gondolva, hogy az egyetemeket könnyebb politikailag kézben tartani. Mindenesetre Chirac akkori kormánya csökkentette a legdrasztikusabban a tudományos költségvetést.
Mi a mai helyzet? Két alapvető problémát kell alaposan átgondolni, mondja a C. N. R. S. igazgatója: „Az első a kutatás pénzügyi alapjaira vonatkozik. A második pedig arra, hogy milyen módon kell megerősíteni a C. N. R. S.-nek a gazdasági és ipari világgal (szervekkel), a külföldi központokkal és legfőképpen az egyetemekkel való együttműködését.” A kutatók azonban attól tartanak, hogy a kormány tervei gyakorlatilag a C. N. R. S. megszüntetését, de legalábbis súlyos megnyirbálását eredményezhetik. E (nem hivatalos) tervek szerint a C. N. R. S. hét nagy részlegét összevonnák háromra, az 1400 kutatóegységből csak mintegy a fele maradna meg, a C. N. R. S. és az egyetemek által közösen támogatott csoportok teljesen az egyetemek fennhatósága alá kerülnének. A költségvetési hitelek nagy részét a kutatócsoportok nem kapnák meg közvetlenül, mint eddig, hanem – az amerikai rendszer mintájára – kvázi versenypályázatok formájában keresnének hiteleket, megadott témák kidolgozására. A 40%-os hitelbefagyasztással és a kutatásokra szánt összeg (abszolút és relatív) csökkenésével együtt ezek a forradalmi hangulat főbb okai.
E sorok befejezése után (november 7-én) jelent meg a szakszervezet kiáltványa, mely november 8-ra országos megmozdulásra és sztrájkra hívja fel a kutatókat.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [7]