A világsajtó véleménye megoszlik arról, hogy Jaroslav Lizner cseh főprivatizátor „huncutsága” – nevezetesen, hogy november elején több mint 8 millió korona csúszópénz elfogadásán kapták rajta – mennyire árnyékolja majd be az „évszázad államtalanítását”, az éppen befejeződő cseh kuponos privatizációt. Míg egyesek háborognak, s alapjaiban támadják a cseh magánosítás módszerét, mások azt állítják: az ilyen stiklik bárhol előfordulhatnak (legfeljebb nem derülnek ki), s nem érintik a cseh kísérlet nagyszerűségét…
Csehszlovákiában 1991 novemberében kezdődött meg a kisbefektetőket bevonó általános privatizációs program, s első szakasza – amelyben 8,5 millió csehszlovák állampolgár vett részt –1993 januárjában zárult le. Ennek keretében – öt hullámban – 1492 (943 cseh, 487 szlovák, illetve 62 szövetségi tulajdonú) állami vállalat magánosítására került sor, amelyeknek könyv szerinti értéke 299 milliárd korona (kb. 10,3 milliárd dollár) volt. A kuponfüzet-tulajdonosok vagy megbízásukból a kuponokat kezelő Nemzeti Befektetési Alapok 1993 júliusában cserélhették be 1000 korona (kb. 33 dollár) értékű kuponjaikat a privatizált vállalatok részvényeire. Az öt hullámra azért volt szükség, mert a cseh metódus igyekezett a keresletnek megfelelően alakítani a privatizációs kínálatot: a legkeresettebb és a legkevésbé keresett vállalatokat ugyanis kiemelték a kínálatból, s a következő hullámban olcsóbban vagy drágábban „kiáltották ki”. A privatizáció első szakaszában a kisbefektetők a cseh kínálatnak 93%-át, a szlovák kínálatnak pedig 91%-át vásárolták meg.
A kuponos cseh privatizáció második szakasza – immár függetlenül Szlovákiától – 1993 szeptemberében kezdődött, s utolsó, (?) hatodik hulláma éppen napjainkban fejeződött be. A második szakaszban részt vevő 6 millió jogosult – 1050 cseh korona (kb. 36 dollár) értékű kuponfüzetével – ezúttal 862 vállalat (könyv szerinti értékük 155 milliárd korona) részvényeire „licitálhatott”. A mindössze egyhetes, november 14-én befejezett hatodik hullámban a vagyonjegy-tulajdonosok még mindig 617, részvénytársasággá alakított állami vállalat részvényeit rendelhették meg, ami azt látszik bizonyítani, hogy a második szakasz első öt hullámában csak a legsikeresebb cseh vállalatok keltek el.
A cseh privatizáció során – prágai hivatalos források szerint – eddig 340 milliárd korona értékű vagyon került magánkézbe. A fordulatot azonban valószínűleg jobban jelzik azok a cseh becslések, melyek szerint 1995-től a cseh GDP-nek – szemben az 1990-es 20%-kal – már csaknem 80%-a származik majd a magánszektorból.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [7]