Nagy művek alkotásához ki kell lépni az aktualitások szorításából oda, ahol a személyiség és gondolat szabadon kibontakozhat, egymásra találhat.
Walter Kaitnának ehhez matematikai és fizikai jártassága, tudása adta meg a biztonságot. Építészetet tanult, majd tervező, tanár és vállalati vezető lett, a képzőművészettel negyvenéves kora után kezdett el foglalkozni, korábbi, a feszültség eloszlásával és az elasztikus formaváltozatokkal kapcsolatos kutatásait kiteljesítendő.
Struktúrákat, erőket sokféleképpen lehet ábrázolni: a legismertebb és legmegszokottabb, de nem egyedül lehetséges megoldás, számokkal, képletekkel, diagramokkal. Az osztrák művész emlékkiállításán színeket, vonalakat, tárgyakat látunk, hangsorokat hallunk (zene szól) rendezetten. Kaitna első lépésben egy, a saját szabályainak megfelelő intuitív alkotást hozott létre, majd elképzeléseit a tér- vagy síkbeli egyensúly kiszámításával pontosította. A látogatót először sokoldalúsága fogja meg, ahogy a szabályokat tiszteletben tartva, de mégis könnyedén lépi át a határokat, és a kifejezési módok végtelensége. Fémtestei egymásnak-egymástól feszülő vékony acélrudak, melyeket a szinte látható erők megtalált egyensúlya varázsol élővé. Grafikái, festményei, vázlatai is feszültek, izgalmasak, s a látszólagos hasonlóság ellenére mindegyik teljesen más.
Állandó változás érzetét keltik a művek, együtt mozdulnak az idővel, új és új helyeken kijelölve a kezdőpontot, az origót.
Zenei skálája 12 temperált hangból áll, melynek elméletét Josef Matthias Hauer osztrák zeneszerző dolgozta ki. Őt idézve Kaitna esztétikájáról is képet kaphatunk: „Zene és matematika összefüggő egység. Ha ezek eredetüktől és egymástól eltávolodnak, túlzott érzelmeskedés, ostoba zenészbolondozás jön létre az egyik oldalon, számítás, spekuláció a másikon.” Művészete intellektuális, de előzetes ismereteket nem igényel. Önálló nyelven beszél, ha elméletét nem is értjük, magát a nyelvet igen. Hatása azért nagy, mert gondolati és érzelmi vákuumot teremt, ahol kötöttségek nélkül lebeghetünk, ráeszmélve saját létünk egyediségére.
Walter Kaitna: Erőrendszerek
Barcsay Terem (Képzőművészeti Főiskola), december 4-ig
Bp. VI., Andrássy út 69–71.
- Rábeszélő [6]