Egy bélyegre
Nemzeti kislétünk apukáját nyalni utálom
hátulról, de kezem már vígan csattan a képén.
Az européer
Európában tombol a béke, csak elszigetelten
öldököl elhanyagolt peremén pár archaikus törzs.
Ám a szabadság köznapi tény, mit az is bizonyít, hogy
ő szabadon faxolhat, utazhat csaknem az összes
fővárosba, s elér digitális távcsevegőjén
minden más okos embert. Hívják erre meg arra,
hogy ragyogó termekben taps közt elmagyarázza;
jófele szállunk jó masinán, csak a kripli nem érzi.
A besenyő végtagjai
Balkeze Firkász-Gittegylet feje, szőrbeborulva
Kék-Duna-Tévé-főnök a jobbláb. Képviselő a
balpata, állampártra fonódó népi folyondár.
Bárhol időznek, leng körülöttük erős besenyőszag.
Ő maga mossa a jobbját és azután beletörli
néhány jólfizető alapítvány oklevelébe.
A pályázat
Szépirodalmi Itész, Akadémia Tudora, számos
Díj s Alapítvány Csővezetője, Baráti Kurátor,
Ő maga is szerző vagy negyvenöt éve: jövőre
Mint hallom, pályázatot ír ki: Memória-Díját
Az nyeri el, ki akármely művéből felidéz majd
Bármilyen eszmét, gondolatot, pici elmesziporkát.
A kétszájú államférfi
Nézd csak: a balszáj balra beszél és jobbra a jobbszáj,
S nem tudják, hogy a másik mit mond. Ő egyiket sem
Érti, csak azt, hogy vágyai nyomvonalára terelve
Boldog a polgár: azt hiszi, rálel a tőgyre a szarv közt.
- Kultúra [6]