BEVEZETÉS
§ 1
A zsurnalisztika általában annak művészete, hogyan tájékoztassuk a népet nyíltan és elfogulatlanul mindarról, ami a világban történik. Teljes egészében magánügy, és a kormányzat céljai, nevezzék őket akárhogy is, idegenek tőle. Ha az ember figyelmesen elolvassa a francia újságokat, láthatja, hogy egészen sajátos elvek szerint szerkesztik őket, melyek rendszerét francia zsurnalisztikának nevezhetjük. Azon fáradozunk, hogy e rendszer vázlatát, úgy, ahogyan az a párizsi titkos archívumban föllelhető, itt kifejtsük.
Magyarázat
§ 2
A francia zsurnalisztika annak művészete, hogyan hitessük el a néppel mindazt, amit a kormányzat jónak ítél.
§3
E zsurnalisztika pusztán a kormányzat ügye, és magánszemélyek bármiféle beavatkozása, a napi eseményekről szóló bizalmas levelek közlését is beleértve, tilos.
§4
Célja, hogy a körülmények minden változása közepette fenntartsa a kormányzatot és a kedélyeket, dacolva a pillanat minden csábításával, hallgatag alávetettségben tartsa annak igája alatt.
A két legfőbb alaptétel
§ 5
Amiről a nép nem értesül, attól a nép nem is hevül.
§ 6
Amit a nép háromszor hall, az lesz, amit igaznak vall.
Megjegyzés
§ 7
Ezeket az alaptételeket „Talleyrand alaptételeinek” is nevezhetjük. Mert bár nem ő találta föl őket, éppoly kevéssé, mint a matematikaiakat Eukleidész: mégis ő az első, aki határozott és következetes rendszerben alkalmazta azokat.
Feladat
§ 8
Miként szerkesszünk olyan egymáshoz kapcsolódó újságokat, melyek 1) mindent, ami a világban történik, eltorzítanak, és ugyanakkor 2) az emberekben meglehetős bizalmat ébresztenek?
A feladat megoldásához szükséges tantétel
Igazat mondani mindenekelőtt azt jelenti, hogy a teljes igazságot mondjuk, és semmi mást, mint az igazságot.
Megoldás
Szerkesszünk tehát két lapot: egyikük sohasem hazudik, a másik azonban igazat mond: így nyer a feladat megoldást.
Bizonyíték
Mivel az egyik sohasem hazudik, és a másik mindig igazat mond, teljesül a második követelmény. De mivel az egyik elhallgatja azt, ami igaz, a másik pedig hozzáteszi azt, amit hazudnak, ily módon belátható, hogy az első föltétel is teljesül, q. e. d.
Magyarázat
§ 9
Az a lap, mely sohasem hazudik, de hébe-korba elhallgatja az igazságot, neveztessék Moniteurnek, és jelenjék meg hivatalos formában; a másik, amelyik az igazat mondja, de olykor hozzáadja a koholmányt és a hazugságot, neveztessék Journal de l’Empire-nek vagy Journal de Paris-nak, és jelenjék meg puszta magánvállalkozás formájában.
A zsurnalisztika felosztása
§ 10
A hírterjesztés tanát tekintve a francia zsurnalisztika 1) igaz és 2) hamis hírekre oszlik. Mindenfajta hír sajátos terjesztési módot követel, melyeket itt taglalnunk kell.
I. FEJEZET • AZ IGAZ HÍREKRŐL
1. CIKKELY • A JÓKRÓL
Tantétel
§ 11
A mű dicséri mesterét.
Bizonyítás
E tétel bizonyítása világos. Bizonyítja a nap, különösen mikor fölkel; bizonyítják az egyiptomi piramisok; a Szent Péter-bazilika; Raffaello Madonnája; és az istenek és emberek számos egyéb fenséges alkotása.
Megjegyzés
§ 12
Valójában és ténylegesen: az ember azt hinné, hogy e tétel nem lelhető föl a francia zsurnalisztikában.
Aki azonban a francia újságokat figyelmesen elolvasta, bevallhatja, hogy igenis föllelhető; ezért, a rendszer kedvéért, be kell itt mutatnunk.
Folyomány
§ 13
Mindazonáltal e tétel teljes szigorúsággal csak a Moniteurre vonatkozik, és erre is csak rendkívüli és döntő értékkel bíró jó hírek esetében. Csekélyebb értékű jó hírnél a Moniteur egy kissé dicsérheti a művet: a Journal de l’Empire és a Journal de Paris azonban – felfújt orcával zengeti a harsonát.
Feladat
§ 14
Hogyan tálaljunk egy jó hírt a népnek?
Megoldás
Például az ellenség teljes veresége esetében, melynek során az elvesztette ágyúit, fölszerelését, munícióját, és szétszóródott a mocsárban: úgy ezt közöljük, és pontot teszünk utána (§ 11). Ha puszta csetepatéról van szó, melynek nincs jelentős következménye: abban az esetben a Moniteurben egy nullát, a Journal de l’Empire-ben azonban két nullát teszünk minden szám után, és a lapokat futárpostával küldjük szét a világban (§ 13).
Megjegyzés
§ 15
Ez esetben nem muszáj föltétlenül hazudnunk, elég csupán például a csatatéren talált sebesülteket is a hadifoglyok közé számítani. Ily módon két rubrikát nyer az ember, és a lelkiismeret is meg van mentve.
2. CIKKELY • A ROSSZ HÍREKRŐL
Tantétel
§ 16
Aki időt nyer, mindent nyer.
Megjegyzés
§ 17
E tétel olyan világos, hogy az alaptételekhez hasonlóan semmilyen bizonyítást nem kíván, miért is a franciák császára fölvette az alaptételek közé. A tétel a dolgok természetes rendje szerint vezet ahhoz, hogyan titkoljunk el egy hírt a nép elől, ama művészethez tehát, melyet tüstént taglalnunk kell.
Folyomány
§ 18
Mindazonáltal teljes szigorúsággal ez a tétel csak a Journal de l’Empire-re és a Journal de Paris-ra vonatkozik, és ezekre is csak a veszélyes és kétségbeejtően rossz hírek esetében. Az elviselhető mértékű rossz híreket a Moniteur azonnal nyíltan beismerheti: a Journal de l’Empire és a Journal de Paris úgy tesznek, mintha nem lenne jelentőségük.
Feladat
§ 19
Hogyan titkoljunk el egy rossz hírt a nép elől?
Megoldás
A megoldás könnyű. Az országban található újságok hallgatnak róla, mint a csuka.
Valamennyi erről szóló levél elsikkasztása; utazók feltartóztatása, kávéházakban és vendéglőkben az erről való beszéd betiltása; mindazon külföldi újságok elkobzása, melyek az eseményről mégis beszámolnak; a szerkesztők letartóztatása, deportálása és főbe lövetése; új alanyok alkalmazása ezen iparban: mindez közvetlenül rekvirálás vagy közvetve különítmények segítségével.
Megjegyzés
§ 20
Ez a megoldás, mint bárki beláthatja, csupán feltételes; előbb vagy utóbb fény derül az igazságra. Ha az ember nem akarja az újságok hitelességét kockáztatni, meg kell találni annak művészetét, hogyan tálaljuk a népnek a rossz híreket. Mire épít ez a művészet?
Tantétel
§ 21
Az ördög gazembert nem hagy a csávában.
Megjegyzés
§ 22
E tétel olyan világos, hogy a bizonyítás csak elhomályosítaná, ezért nem is foglalkozunk vele a továbbiakban, hanem azonnal továbbmegyünk az alkalmazáshoz.
Feladat
§ 23
Hogyan tálaljunk egy rossz hírt a népnek?
Megoldás
Hallgassunk róla (§ 5), míg meg nem változnak a körülmények (§ 16). Közben jó hírekkel szórakoztassuk a népet, vagy múltbéli igaz hírekkel, vagy jelenlegiekkel is, ha vannak, mint amilyen a marengói csata; a perzsa sah követsége és a levantei kávé érkezése, avagy mindennek hiányában szórakoztassuk koholmányokkal és hazugságokkal: amint megváltoznak a körülmények, ami soha nem marad el (§ 21), és kicsikartunk bármilyen előnyt, legyen akár nagy, akár kicsiny: jelentsük be (§ 14) nagy garral; s kötözzük farkára a rossz hírt. q. e. dem.
Megjegyzés
§ 24
Itt van még a következő tantétel: ha fényt lát a gyerek, többé nem pityereg, mert részben ezen alapul a megadott eljárás. Csak a rövidség végett történt, és mert szembeszökő, hogy ugyanezt in abstracto nem kellett kifejtenünk.
Folyomány
§ 25
Egészen agyonhallgatni valamit, amint a megoldás követelné, számos esetben lehetetlen; mert már a napijelentés dátuma, például hogy mikor vesztettünk el egy csatát, és vonult hátra a főhadiszállás, árulkodó. Ilyen esetben az ember antedatálja a napijelentést; avagy sajtóhibát csúsztat a dátumba; avagy végezetül teljesen elhagyja a dátumot. A vétek a szedőre vagy a korrektorra hárul. (A vége hiányzik.)
(Fordította: Forgách András)
- Magyar tarka [6]