Heinrich von Kleist

Nyomtatóbarát változat

BEVEZETÉS

§ 1

A zsurnalisztika általában annak művészete, hogyan tájékoztassuk a népet nyíltan és elfogulatlanul mindarról, ami a világban történik. Teljes egészében magánügy, és a kormányzat céljai, nevezzék őket akárhogy is, idegenek tőle. Ha az ember figyelmesen elolvassa a francia újságokat, láthatja, hogy egészen sajátos elvek szerint szerkesztik őket, melyek rendszerét francia zsurnalisztikának nevezhetjük. Azon fáradozunk, hogy e rendszer vázlatát, úgy, ahogyan az a párizsi titkos archívumban föllelhető, itt kifejtsük.

Magyarázat

§ 2

A francia zsurnalisztika annak művészete, hogyan hitessük el a néppel mindazt, amit a kormányzat jónak ítél.

§3

E zsurnalisztika pusztán a kormányzat ügye, és magánszemélyek bármiféle beavatkozása, a napi eseményekről szóló bizalmas levelek közlését is beleértve, tilos.

§4

Célja, hogy a körülmények minden változása közepette fenntartsa a kormányzatot és a kedélyeket, dacolva a pillanat minden csábításával, hallgatag alávetettségben tartsa annak igája alatt.

A két legfőbb alaptétel

§ 5

Amiről a nép nem értesül, attól a nép nem is hevül.

§ 6

Amit a nép háromszor hall, az lesz, amit igaznak vall.

Megjegyzés

§ 7

Ezeket az alaptételeket „Talleyrand alaptételeinek” is nevezhetjük. Mert bár nem ő találta föl őket, éppoly kevéssé, mint a matematikaiakat Eukleidész: mégis ő az első, aki határozott és következetes rendszerben alkalmazta azokat.

Feladat

§ 8

Miként szerkesszünk olyan egymáshoz kapcsolódó újságokat, melyek 1) mindent, ami a világban történik, eltorzítanak, és ugyanakkor 2) az emberekben meglehetős bizalmat ébresztenek?

A feladat megoldásához szükséges tantétel

Igazat mondani mindenekelőtt azt jelenti, hogy a teljes igazságot mondjuk, és semmi mást, mint az igazságot.

Megoldás

Szerkesszünk tehát két lapot: egyikük sohasem hazudik, a másik azonban igazat mond: így nyer a feladat megoldást.

Bizonyíték

Mivel az egyik sohasem hazudik, és a másik mindig igazat mond, teljesül a második követelmény. De mivel az egyik elhallgatja azt, ami igaz, a másik pedig hozzáteszi azt, amit hazudnak, ily módon belátható, hogy az első föltétel is teljesül, q. e. d.

Magyarázat

§ 9

Az a lap, mely sohasem hazudik, de hébe-korba elhallgatja az igazságot, neveztessék Moniteurnek, és jelenjék meg hivatalos formában; a másik, amelyik az igazat mondja, de olykor hozzáadja a koholmányt és a hazugságot, neveztessék Journal de l’Empire-nek vagy Journal de Paris-nak, és jelenjék meg puszta magánvállalkozás formájában.

A zsurnalisztika felosztása

§ 10

A hírterjesztés tanát tekintve a francia zsurnalisztika 1) igaz és 2) hamis hírekre oszlik. Mindenfajta hír sajátos terjesztési módot követel, melyeket itt taglalnunk kell.

I. FEJEZET • AZ IGAZ HÍREKRŐL

1. CIKKELY • A JÓKRÓL

Tantétel

§ 11

A mű dicséri mesterét.

Bizonyítás

E tétel bizonyítása világos. Bizonyítja a nap, különösen mikor fölkel; bizonyítják az egyiptomi piramisok; a Szent Péter-bazilika; Raffaello Madonnája; és az istenek és emberek számos egyéb fenséges alkotása.

Megjegyzés

§ 12

Valójában és ténylegesen: az ember azt hinné, hogy e tétel nem lelhető föl a francia zsurnalisztikában.

Aki azonban a francia újságokat figyelmesen elolvasta, bevallhatja, hogy igenis föllelhető; ezért, a rendszer kedvéért, be kell itt mutatnunk.

Folyomány

§ 13

Mindazonáltal e tétel teljes szigorúsággal csak a Moniteurre vonatkozik, és erre is csak rendkívüli és döntő értékkel bíró jó hírek esetében. Csekélyebb értékű jó hírnél a Moniteur egy kissé dicsérheti a művet: a Journal de l’Empire és a Journal de Paris azonban – felfújt orcával zengeti a harsonát.

Feladat

§ 14

Hogyan tálaljunk egy jó hírt a népnek?

Megoldás

Például az ellenség teljes veresége esetében, melynek során az elvesztette ágyúit, fölszerelését, munícióját, és szétszóródott a mocsárban: úgy ezt közöljük, és pontot teszünk utána (§ 11). Ha puszta csetepatéról van szó, melynek nincs jelentős következménye: abban az esetben a Moniteurben egy nullát, a Journal de l’Empire-ben azonban két nullát teszünk minden szám után, és a lapokat futárpostával küldjük szét a világban (§ 13).

Megjegyzés

§ 15

Ez esetben nem muszáj föltétlenül hazudnunk, elég csupán például a csatatéren talált sebesülteket is a hadifoglyok közé számítani. Ily módon két rubrikát nyer az ember, és a lelkiismeret is meg van mentve.

2. CIKKELY • A ROSSZ HÍREKRŐL


Tantétel

§ 16

Aki időt nyer, mindent nyer.

Megjegyzés

§ 17

E tétel olyan világos, hogy az alaptételekhez hasonlóan semmilyen bizonyítást nem kíván, miért is a franciák császára fölvette az alaptételek közé. A tétel a dolgok természetes rendje szerint vezet ahhoz, hogyan titkoljunk el egy hírt a nép elől, ama művészethez tehát, melyet tüstént taglalnunk kell.

Folyomány

§ 18

Mindazonáltal teljes szigorúsággal ez a tétel csak a Journal de l’Empire-re és a Journal de Paris-ra vonatkozik, és ezekre is csak a veszélyes és kétségbeejtően rossz hírek esetében. Az elviselhető mértékű rossz híreket a Moniteur azonnal nyíltan beismerheti: a Journal de l’Empire és a Journal de Paris úgy tesznek, mintha nem lenne jelentőségük.

Feladat

§ 19

Hogyan titkoljunk el egy rossz hírt a nép elől?

Megoldás

A megoldás könnyű. Az országban található újságok hallgatnak róla, mint a csuka.

Valamennyi erről szóló levél elsikkasztása; utazók feltartóztatása, kávéházakban és vendéglőkben az erről való beszéd betiltása; mindazon külföldi újságok elkobzása, melyek az eseményről mégis beszámolnak; a szerkesztők letartóztatása, deportálása és főbe lövetése; új alanyok alkalmazása ezen iparban: mindez közvetlenül rekvirálás vagy közvetve különítmények segítségével.

Megjegyzés

§ 20

Ez a megoldás, mint bárki beláthatja, csupán feltételes; előbb vagy utóbb fény derül az igazságra. Ha az ember nem akarja az újságok hitelességét kockáztatni, meg kell találni annak művészetét, hogyan tálaljuk a népnek a rossz híreket. Mire épít ez a művészet?

Tantétel

§ 21

Az ördög gazembert nem hagy a csávában.

Megjegyzés

§ 22

E tétel olyan világos, hogy a bizonyítás csak elhomályosítaná, ezért nem is foglalkozunk vele a továbbiakban, hanem azonnal továbbmegyünk az alkalmazáshoz.

Feladat

§ 23

Hogyan tálaljunk egy rossz hírt a népnek?

Megoldás

Hallgassunk róla (§ 5), míg meg nem változnak a körülmények (§ 16). Közben jó hírekkel szórakoztassuk a népet, vagy múltbéli igaz hírekkel, vagy jelenlegiekkel is, ha vannak, mint amilyen a marengói csata; a perzsa sah követsége és a levantei kávé érkezése, avagy mindennek hiányában szórakoztassuk koholmányokkal és hazugságokkal: amint megváltoznak a körülmények, ami soha nem marad el (§ 21), és kicsikartunk bármilyen előnyt, legyen akár nagy, akár kicsiny: jelentsük be (§ 14) nagy garral; s kötözzük farkára a rossz hírt. q. e. dem.

Megjegyzés

§ 24

Itt van még a következő tantétel: ha fényt lát a gyerek, többé nem pityereg, mert részben ezen alapul a megadott eljárás. Csak a rövidség végett történt, és mert szembeszökő, hogy ugyanezt in abstracto nem kellett kifejtenünk.

Folyomány

§ 25

Egészen agyonhallgatni valamit, amint a megoldás követelné, számos esetben lehetetlen; mert már a napijelentés dátuma, például hogy mikor vesztettünk el egy csatát, és vonult hátra a főhadiszállás, árulkodó. Ilyen esetben az ember antedatálja a napijelentést; avagy sajtóhibát csúsztat a dátumba; avagy végezetül teljesen elhagyja a dátumot. A vétek a szedőre vagy a korrektorra hárul. (A vége hiányzik.)

(Fordította: Forgách András)

• Magyar tarka