Föl lettünk itten szólítva, hogy foglaljunk, ugye, állást. Kőbányai János, a legjobb (olykor kitűnő) zsidó lap, a Múlt és Jövő főszerkesztője munkatársunkat nyílt levelezőlapon – nem idézzük, mert babonás rettegéssel tiszteljük Kőbányai személyiségi jogait, és ösmerjük a személyiséget, akinek jogai ezek – intette, hogy mondja már meg az őszintét: MUCSA-e az, hogy ő (vö. az ÉS 1996. decemberi számaival) lehozta Komoróczy Géza professzort, a sumerológust, akkádistát, hebraistát, judaistát, hellenistát, szabadelvű zsidólikus magyar embert.
Hát alighanem.
Mit javasolunk tehát a jeles nem-gój szerkesztőnek, Kőbányai Jánosnak?
Talán szerkesszen. Amikor épp nem szabadítja föl sk. Szarajevót.
A Múlt és Jövő (Zsidó kulturális folyóirat. Alapította 1911-ben és szerkesztette 1944 márciusáig: Patai József. Újraalapította: Kőbányai János és Vermes György 1988-ban. Új folyam, VII. 1996/3. ISSN 0864-8646. 128 lap. 200 Ft) fölöttébb dicséretesen megemlékezik Emmanuel Levinasról (a Lévinas írásmód is jó), a nagy, nagy, nagy francia (litván zsidó) filozófiai íróról. Csakhogy.
Levinas híres és gyönyörű talmudi kommentárját a szerk. bevezeti Michéle Cohen kétharmados iskolai dolgozatával, amely – udvariasan szólva – nem üti meg a közölhetőség mértékét. De ami sokkal rosszabb, a szerk. Levinas esszéjét Saul Raskinnak a népéletből (úgyszólván) merített folkreál rajzaival illusztrálja, amivel mintegy felekezetesíti, klezmeresíti, MAZSIHISZ-esíti Levinast: ez pedig kissé igazságtalan a prófétai szellemmel szemben. Levinas nem Kiss József és nem Sólem Aléchem. Másról van itt szó.
De hogy miről, az a Múlt és Jövő Levinas-szövegéből sem derül ki. A kommentárt Tarnay László fordította, ami így elvileg szép tőle, de gyakorlatilag: öreg hiba.
Pl. azt írja Tarnay, p. 69: „…Rav Simeon ben Pazzi azt mondja: Jaj nekem a Teremtőm mellett, jaj nekem a rossz hajlamom mellett.”
Jaj nekünk a könyvespolcunk mellett, amelyről most zordan levesszük az eredetit (Emmanuel Levinas: Du sacré au saint: Cing nouvelles lectures talmudiques, Párizs: Minuit, 1977, p. 129): l …Rav Shimon ben Pazzi a dit: Malheur a moi du côté de mon Créateur, malheur á moi du côté de mon mau-vais penchant.”
Önbizalmunk csekély, mert héberül és arámiul nem tudunk, csak franciául, ezért leemeltük polcunkról a tudós Annette Aronowitz (a Franklin & Marshall College vallástudomány-professzora) fordítását is (Emmanuel Levinas: Nine Talmudic Reading, Bloomington & Indianapolis: Indiana University Press, 1994, p. 165): „…Rav Simeon ben Pazzi said: woe is me because of my Creator, woe is me because of my own evil inclination.”
Tehát nem „mellett”, hanem „részéről” vagy „miatt”: azért vagyok átkozott, mert gonosz vagyok, és mert van Istenem.
Nem mindegy.
A fordítást egybe kell vetni az eredetivel. Nem gójozni.
Egyébként: mi szeretjük a zsidókat. Sőt: hébe-hóba magunk is zsidók vagyunk.
(Levinasról lehet szépet, értelmeset is olvasni, lásd: Tengelyi László: „Felelősség, kiválasztottság, teremtettség: Búcsú Emmanuel Levinastól”, Szombat, VIII. évf, 9., 1996. november/5757. Chesván, HU ISSN 0865-3844, 120 Ft, 50 lap, pp. 42–43, a tartalomjegyzékben téves lapszámozással.)
Hivatkozott cikkek
- Magyar tarka [7]