1962. január Faludy György kiválik az Irodalmi Újság szerkesztőségéből. A lap februártól London helyett Párizsban jelenik meg. Enczi Endre és Méray Tibor, majd Enczi halála után Méray szerkesztésében megszakítás nélkül 1989-ig jelenik meg az újság.
1962. jan. 3. A Vatikán kiközösíti Fidel Castrót az egyház elleni fellépése miatt.
1962. jan. 4. A budapesti Klement Gottwald gyárban elkészül az első magyar gyártmányú 50 mW-os hidrogénhűtéses turbógenerátor.
1962. jan. 7. A közös gazdaságok szakmai vezetésének megerősítésére újabb ötszáz szakembert irányítanak a termelőszövetkezetekbe.
1962. jan. 10. A Csepeli Papírgyárban átadják rendeltetésének az első magyar ellennyomásos ipari erőművet. – A művelődésügyi miniszter rendeletet ad ki a házasságkötéssel és családi jubileumokkal, névadással összefüggő ünnepségek társadalmi megszervezésére, melynek hivatalos célja a szocialista embertípus kialakulásának elősegítése és a szocialista szokásrendszer kialakítása, valódi célja az egyházak további háttérbe szorítása. A pap nélküli temetés mellett megszervezik a keresztelőt helyettesítő névadást, melynek fényét sok esetben a helyi úttörőszervezet részvétele emeli.
1962. jan. 26. A Kerepesi temetőben felavatják az egykori Vörös Brigád mártírhalált halt tagjainak síremlékét.
1962. jan. 31. A MUOSZ küldöttközgyűlése Budapesten. Elnökké Szakasits Árpádot, főtitkárrá Siklósi Norbertet választják.
1962. febr. 15. Mexikóban megjelenik a spanyol polgárháború egyik vezető köztársasági harcosának, Julian Gorkin írónak Teatro Historico Politico című színdarabgyűjteménye, melynek egyik fejezete a magyar forradalomról szól.
1962. febr. 20. John H. Glenn amerikai úrpilóta a „Barátság–7” nevű űrhajón háromszor kerüli meg a Földet.
1962. márc. 1. Az USA és Nagy-Britannia a nevadai sivatagban közös atomkísérletet hajt végre.
1962. márc. 2. Nagy-Britannia felvételét kéri az Európai Közös Piacba. – Burmában felkelés tör ki. Az új kormány bejelenti, hogy a szocializmus útjára kíván lépni.
1962. márc. 6. Magyarország és Ciprus kereskedelmi és pénzügyi megállapodást köt.
1962. márc. 9. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság alakuló ülése Budapesten. Elnök: Kiss Árpád.
1962. márc. 14. Genfben megkezdődik a leszerelési konferencia 18 ország külügyminiszterének részvételével.
1962. márc. 16. Útjára indul a Kozmosz–1 nevű szovjet mesterséges hold.
1962. márc. 18. Evianban aláírják az algériai fegyverszünetet. – A Kerepesi temetőben ünnepélyes keretek között eltemetik Károlyi Mihály Londonból hazahozott hamvait.
1962. márc. 25. Kormányrendeletet hoznak, mely szerint a középiskolákban szeptember 1-jétől megszüntetik a beiratkozási díjat és a tandíjat.
1962. ápr. 3. Székesfehérvárott felavatják a Könnyűfémmű új présművét és öntödéjét.
1962. ápr. 13–14. A szocialista brigádverseny indulása. A mozgalom jelszava: „Szocialista módon dolgozni, élni, tanulni!”
1962. ápr. 14–15. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (CSEMADOK) VIII. ülése Pozsonyban.
1962. ápr. 29. Befejeződik a magyar és szovjet energiarendszert összekötő „Béke” villamos-távvezeték és a „Barátság” kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése.
1962. máj. 1. Király Béla befejezi több hónapos, 25 amerikai várost érintő előadássorozatát a magyar forradalomról.
1962. máj. 2. Dobi Istvánt Lenin Békedíjjal tüntetik ki.
1962. máj. 25. Kádár Jánost 50. születésnapja alkalmából a Szocialista Munka Hőse címmel és a vele járó Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntetik ki.
1962. máj. 29. Jeruzsálemben kivégzik Adolf Eichmannt.
1962. jún. 7. A KGST-államok értekezlete elfogadja A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelvei című okmányt.
1962. jún. 15. Átadják a forgalomnak a korszerűsített Déli pályaudvart.
1962. jún. 19. Az USA-ban korlátozzák a kommunista párt szervezését. Megtiltják a tagszervezést és új alapszervezetek létrehozását.
1962. jún. 28. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelenik az oroszból fordított tízkötetes Világtörténelem első kötete.
1962. jún. 28–29. Az MSZMP KB határozata a gépipar feladatairól és fejlesztéséről. Ebben elsősorban a híradástechnika, a műszeripar és a szerszámgépipar növekedését szorgalmazzák.
1962. jún. 30. Minisztertanácsi határozattal felállítják a Kulturális Kapcsolatok Intézetét, melynek feladata a külföldi kulturális kapcsolatok ápolása és fejlesztése.
1962. július 1956 után először jelenik meg Déry Tibor-mű: az Új Írásban megjelenik Déry 1956-ról szóló Számadás című elbeszélése. A következő évben napvilágot lát Szerelem című novelláskötete. Háy Gyulát a hatóságok továbbra sem engedik publikálni.
1962. júl. 1. Függetlenné válik Ruanda és Burundi.
1962. júl. 3. A francia kormány proklamálja Algéria függetlenségét.
1962. júl. 9–14. Leszerelési béke-világkongresszus Moszkvában.
1962. júl. 13. Hruscsov nyilatkozata a szovjet interkontinentális rakétákról: „Rakétánk egy legyet eltalál a világűrben. Nem kérkedem…”
1962. júl. 10–12. A KGST végrehajtó bizottságának első ülése Moszkvában.
1962. júl. 29.–aug. 6. A VIII. Világifjúsági Találkozó Helsinkiben.
1962. aug. 8. A magyarországi protestáns egyházak békenagygyűlése Budapesten.
1962. aug. 16. Az MSZMP KB határozata „a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról”. Kizárják a pártból a szovjet emigrációban élő Rákosi Mátyást, valamint Gerő Ernőt, Kovács Istvánt, az MDP KV volt titkárát, Alapy Gyula ügyészt, Olti Vilmos bírót, továbbá 14 volt ÁVH-s tisztet. Rehabilitálnak számos volt szociáldemokrata vezetőt, akik azonban a közéletbe továbbra sem térhetnek vissza.
1962. aug. 23. A BM-főosztályok elnevezését főcsoportfőnökségre változtatják. A politikai nyomozó főosztály (II. főosztály) új neve III. főcsoportfőnökség.
1962. okt. 16–28. A kubai rakétaválság.
1962. okt. 11–12. Az MSZMP KB kibővített ülésén „pártszerűtlen viselkedése” miatt valamennyi pártmegbízatása alól felmentik Marosán Györgyöt.
1962. okt. 13. Szőnyben felavatják a Barátság kőolajvezeték hazai szakaszát, továbbá a termikus krakküzemet (kapacitása évi 1 millió tonna kőolaj desztillációja).
1962. okt. 20. Magyar–amerikai titkos tárgyalások eredményeképpen szóbeli megállapodás születik 1956 következményeinek kölcsönös felszámolásáról: egyfelől általános amnesztia, másfelől a magyar kérdés levétele az ENSZ napirendjéről.
1962. nov. 2. Felavatják a Kab-hegyi (Veszprém megye) televízióadót.
1962. nov. 7. Kádár János háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazik.
1962. nov. 15. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi a Kéthly Anna ellen 1954-ben hozott ítéletet, és a kémkedés, valamint államellenes szervezkedés vádja alól felmenti; államellenes izgatás miatt azonban (távollétében) 3 évi börtönre ítéli. (A többi „jobboldali” szociáldemokrata vezető, Kálmán József és tíz társa ügyét a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa 1962 augusztusában újratárgyalta, és felmentette őket.)
1962. nov. 17. Átadják a forgalomnak a Budapest–Miskolc közötti villamosított vasútvonalat.
1962. nov. 20–24. AZ MSZMP VIII. kongresszusa. A „kizsákmányoló osztályok felszámolása” után cél a „szocialista nemzeti egység” megteremtése. Kádár János beszédében kijelenti: „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”
1962. nov. 27. Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért kiválnak a kormányból.
1962. dec. 6. Bognár Géza elnökletével megalakul a Magyar Űrkutatási Bizottság.
1962. dec. 14–20. A KGST ülésszaka Bukarestben határozatot fogad el a szocialista országok közös bankjának felállításáról.
1962. dec. 18. Az Egyesült Államok határozati javaslatban kezdeményezi a magyar kérdés levételét az ENSZ közgyűlésének napirendjéről. 20-án a közgyűlés elfogadja az amerikai javaslatot, miután a különbizottság is ebben az értelemben foglalt állást, és Sir Leslie Munro megbízatását befejezettnek tekintette.