Skip to main content

Kronológia – 1962

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1962. január Faludy György kiválik az Irodalmi Újság szerkesztőségéből. A lap februártól London helyett Párizsban jelenik meg. Enczi Endre és Méray Tibor, majd Enczi halála után Méray szerkesztésében megszakítás nélkül 1989-ig jelenik meg az újság.

1962. jan. 3. A Vatikán kiközösíti Fidel Castrót az egyház elleni fellépése miatt.

1962. jan. 4. A budapesti Klement Gottwald gyárban elkészül az első magyar gyártmányú 50 mW-os hidrogénhűtéses turbógenerátor.

1962. jan. 7. A közös gazdaságok szakmai vezetésének megerősítésére újabb ötszáz szakembert irányítanak a termelőszövetkezetekbe.

1962. jan. 10. A Csepeli Papírgyárban átadják rendeltetésének az első magyar ellennyomásos ipari erőművet. – A művelődésügyi miniszter rendeletet ad ki a házasságkötéssel és családi jubileumokkal, névadással összefüggő ünnepségek társadalmi megszervezésére, melynek hivatalos célja a szocialista embertípus kialakulásának elősegítése és a szocialista szokásrendszer kialakítása, valódi célja az egyházak további háttérbe szorítása. A pap nélküli temetés mellett megszervezik a keresztelőt helyettesítő névadást, melynek fényét sok esetben a helyi úttörőszervezet részvétele emeli.

1962. jan. 26. A Kerepesi temetőben felavatják az egykori Vörös Brigád mártírhalált halt tagjainak síremlékét.

1962. jan. 31. A MUOSZ küldöttközgyűlése Budapesten. Elnökké Szakasits Árpádot, főtitkárrá Siklósi Norbertet választják.

1962. febr. 15. Mexikóban megjelenik a spanyol polgárháború egyik vezető köztársasági harcosának, Julian Gorkin írónak Teatro Historico Politico című színdarabgyűjteménye, melynek egyik fejezete a magyar forradalomról szól.

1962. febr. 20. John H. Glenn amerikai úrpilóta a „Barátság–7” nevű űrhajón háromszor kerüli meg a Földet.

1962. márc. 1. Az USA és Nagy-Britannia a nevadai sivatagban közös atomkísérletet hajt végre.

1962. márc. 2. Nagy-Britannia felvételét kéri az Európai Közös Piacba. – Burmában felkelés tör ki. Az új kormány bejelenti, hogy a szocializmus útjára kíván lépni.

1962. márc. 6. Magyarország és Ciprus kereskedelmi és pénzügyi megállapodást köt.

1962. márc. 9. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság alakuló ülése Budapesten. Elnök: Kiss Árpád.

1962. márc. 14. Genfben megkezdődik a leszerelési konferencia 18 ország külügyminiszterének részvételével.

1962. márc. 16. Útjára indul a Kozmosz–1 nevű szovjet mesterséges hold.

1962. márc. 18. Evianban aláírják az algériai fegyverszünetet. – A Kerepesi temetőben ünnepélyes keretek között eltemetik Károlyi Mihály Londonból hazahozott hamvait.

1962. márc. 25. Kormányrendeletet hoznak, mely szerint a középiskolákban szeptember 1-jétől megszüntetik a beiratkozási díjat és a tandíjat.

1962. ápr. 3. Székesfehérvárott felavatják a Könnyűfémmű új présművét és öntödéjét.

1962. ápr. 13–14. A szocialista brigádverseny indulása. A mozgalom jelszava: „Szocialista módon dolgozni, élni, tanulni!”

1962. ápr. 14–15. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (CSEMADOK) VIII. ülése Pozsonyban.

1962. ápr. 29. Befejeződik a magyar és szovjet energiarendszert összekötő „Béke” villamos-távvezeték és a „Barátság” kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése.

1962. máj. 1. Király Béla befejezi több hónapos, 25 amerikai várost érintő előadássorozatát a magyar forradalomról.

1962. máj. 2. Dobi Istvánt Lenin Békedíjjal tüntetik ki.

1962. máj. 25. Kádár Jánost 50. születésnapja alkalmából a Szocialista Munka Hőse címmel és a vele járó Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntetik ki.

1962. máj. 29. Jeruzsálemben kivégzik Adolf Eichmannt.

1962. jún. 7. A KGST-államok értekezlete elfogadja A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelvei című okmányt.

1962. jún. 15. Átadják a forgalomnak a korszerűsített Déli pályaudvart.

1962. jún. 19. Az USA-ban korlátozzák a kommunista párt szervezését. Megtiltják a tagszervezést és új alapszervezetek létrehozását.

1962. jún. 28. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelenik az oroszból fordított tízkötetes Világtörténelem első kötete.

1962. jún. 28–29. Az MSZMP KB határozata a gépipar feladatairól és fejlesztéséről. Ebben elsősorban a híradástechnika, a műszeripar és a szerszámgépipar növekedését szorgalmazzák.

1962. jún. 30. Minisztertanácsi határozattal felállítják a Kulturális Kapcsolatok Intézetét, melynek feladata a külföldi kulturális kapcsolatok ápolása és fejlesztése.

1962. július 1956 után először jelenik meg Déry Tibor-mű: az Új Írásban megjelenik Déry 1956-ról szóló Számadás című elbeszélése. A következő évben napvilágot lát Szerelem című novelláskötete. Háy Gyulát a hatóságok továbbra sem engedik publikálni.

1962. júl. 1. Függetlenné válik Ruanda és Burundi.

1962. júl. 3. A francia kormány proklamálja Algéria függetlenségét.

1962. júl. 9–14. Leszerelési béke-világkongresszus Moszkvában.

1962. júl. 13. Hruscsov nyilatkozata a szovjet interkontinentális rakétákról: „Rakétánk egy legyet eltalál a világűrben. Nem kérkedem…”

1962. júl. 10–12. A KGST végrehajtó bizottságának első ülése Moszkvában.

1962. júl. 29.–aug. 6. A VIII. Világifjúsági Találkozó Helsinkiben.

1962. aug. 8. A magyarországi protestáns egyházak békenagygyűlése Budapesten.

1962. aug. 16. Az MSZMP KB határozata „a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról”. Kizárják a pártból a szovjet emigrációban élő Rákosi Mátyást, valamint Gerő Ernőt, Kovács Istvánt, az MDP KV volt titkárát, Alapy Gyula ügyészt, Olti Vilmos bírót, továbbá 14 volt ÁVH-s tisztet. Rehabilitálnak számos volt szociáldemokrata vezetőt, akik azonban a közéletbe továbbra sem térhetnek vissza.

1962. aug. 23. A BM-főosztályok elnevezését főcsoportfőnökségre változtatják. A politikai nyomozó főosztály (II. főosztály) új neve III. főcsoportfőnökség.

1962. okt. 16–28. A kubai rakétaválság.

1962. okt. 11–12. Az MSZMP KB kibővített ülésén „pártszerűtlen viselkedése” miatt valamennyi pártmegbízatása alól felmentik Marosán Györgyöt.

1962. okt. 13. Szőnyben felavatják a Barátság kőolajvezeték hazai szakaszát, továbbá a termikus krakküzemet (kapacitása évi 1 millió tonna kőolaj desztillációja).

1962. okt. 20. Magyar–amerikai titkos tárgyalások eredményeképpen szóbeli megállapodás születik 1956 következményeinek kölcsönös felszámolásáról: egyfelől általános amnesztia, másfelől a magyar kérdés levétele az ENSZ napirendjéről.

1962. nov. 2. Felavatják a Kab-hegyi (Veszprém megye) televízióadót.

1962. nov. 7. Kádár János háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazik.

1962. nov. 15. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi a Kéthly Anna ellen 1954-ben hozott ítéletet, és a kémkedés, valamint államellenes szervezkedés vádja alól felmenti; államellenes izgatás miatt azonban (távollétében) 3 évi börtönre ítéli. (A többi „jobboldali” szociáldemokrata vezető, Kálmán József és tíz társa ügyét a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa 1962 augusztusában újratárgyalta, és felmentette őket.)

1962. nov. 17. Átadják a forgalomnak a Budapest–Miskolc közötti villamosított vasútvonalat.

1962. nov. 20–24.

AZ MSZMP VIII. kongresszusa. A „kizsákmányoló osztályok felszámolása” után cél a „szocialista nemzeti egység” megteremtése. Kádár János beszédében kijelenti: „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”

1962. nov. 27. Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért kiválnak a kormányból.

1962. dec. 6. Bognár Géza elnökletével megalakul a Magyar Űrkutatási Bizottság.

1962. dec. 14–20. A KGST ülésszaka Bukarestben határozatot fogad el a szocialista országok közös bankjának felállításáról.

1962. dec. 18. Az Egyesült Államok határozati javaslatban kezdeményezi a magyar kérdés levételét az ENSZ közgyűlésének napirendjéről. 20-án a közgyűlés elfogadja az amerikai javaslatot, miután a különbizottság is ebben az értelemben foglalt állást, és Sir Leslie Munro megbízatását befejezettnek tekintette.










































































































Megjelent: Beszélő folyóirat, 4. szám, Évfolyam 2, Szám 4


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon