Skip to main content

[Idézetek a vitából]

Vissza a főcikkhez →


Dezséry László
Gyermekeink érdekében

[…] Egységes követelményeket, félreérthetetlen normákat kell megszabnunk a nemi erkölcs területén. Erkölcs csak egyféle lehet. A kétértelműség még akkor is árt, ha a nyomán semmi több nem történik, mint annyi, hogy sokat sejtetően hallgatunk. Mintha valami normabeli lazítás előkészítésén fáradoznánk, vagy bármilyen okból jól jönne nekünk a normabeli lazítás. A mi társadalmunknak semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy ifjúságunk nemi erkölcsét „forradalmasítsák”. Az egységes követelményeket, a félreérthetetlen normákat olyan értelemben kell tanítanunk, hogy „csak az olyan nemi élet erkölcsös, amely szerelmen alapszik és a család keretében folyik”. […]

Gyurkó László
Az erkölcs és a dogmák

[…] Az értelmetlen szüzesség társadalmi okait a szocializmus kiküszöbölte, a szűzi házasságkötések szükségességének hirdetése tehát korántsem reális okokon, hanem a múltból ittragadt ideológiai csökevényeken alapszik. […]

Huszár Tibor
Erkölcs és dogmák

[…] Vajon nem az önző, egocentrikus férfi tömény individualizmusa húzódik-e meg hát Gyurkó programja mögött, amikor az állati szintre redukált, a pillanat gyönyörére törő egyszeri nemi aktus jogát követeli? Vagy talán garantálni tudja speciálisan a fiatalok számára az abszolút harmonikus, konstruktív nem szerelmet (házasság előtt és azon kívül)? Avagy, megint más oldalról: a fiatalok boldogságához valóban csak és éppen a nemi szerelem joga hiányzik? S ismét másképp: ha a szülő, a nevelő érez felelősséget gyermeke iránt, vajon nem köteles megóvni őt a nemi szerelem veszélyeitől, a belőle fakadható szenvedéstől, ami legfőbb feladatainak teljesítésében gátolja? […]

















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon