A KSH az ország kistérségeit öt fejlettségi kategóriába sorolta. A címben említett határszakasz – amely az összes magyar határoknak majdnem a harmadát adja –, akkor láthatjuk: ez a határszakasz szinte teljes egészében a jobb kategóriákba sorolódik, tehát a dinamikusan fejlődő, illetve a fejlődő kategóriába, és csak néhány kistérség került a felzárkózó kategóriába. Ez megkülönbözteti a többi határszakasztól, ahol szintén találunk egy-egy fejlődő térséget, de azok a városi terekhez kapcsolódnak inkább. A földrajzi adottságok szempontjából, ugyan találunk itt periferikus, rurális, az adott országokon belül sereghajtó fejlettségű térségeket is, de a terület északi, északnyugati része kimondottan fejlődő, dinamikus a határ mindkét oldalán.
Nézzük végig ezeket a határszakaszokat délről észak felé haladva. Először is ott van Szlovénia. Ez az egyik legrövidebb határszakaszunk a maga 102 km-ével, amely relatíve jól el van látva határátlépési lehetőségekkel. A túloldalon egy meglehetősen rurális jellegű területet látunk, Szlovéniának a Mura menti régióját, amely tulajdonképpen az országon belül az egyik leginkább elmaradott – ha nem a legelmaradottabb – terület. Igazi nagyváros ezen a területen nincs – kis települések vannak itt, elöregedő népességgel, elvándorlással. Ugyanakkor az a tízezer fő alatti létszámú szlovéniai magyarság is ezen a szűk kis területen él.
Észak felé továbblépve Burgenlandba érünk. Itt valóban egy félperiferikus terület érintkezik a nyugat-magyarországi területekkel, másrészről azonban meg kell említenünk, hogy Burgenland Ausztria egyik legdinamikusabban fejlődő régiója. Az elmúlt tíz év során Niederösterreich mögött Burgenland produkálta a második legnagyobb GDP-növekedést.
Ha tovább megyünk észak felé, akkor elérkezünk először is egy hármashatár-térségbe, illetve a nyugat-szlovák területekre. Szlovákia velünk szomszédos része rendkívül érdekes. Egyrészt szomszédos velünk a fővárosi régió, amelyik Szlovákia legdinamikusabban fejlődő területe, majd kelet felé haladva lépcsőzetesen csökken a GDP, és nő a munkanélküliség. Ugyanakkor ezeket a területeket nem terhelik olyan nehézségek, amelyek például az ipari jellegű közép-szlovákiai városokat, térségeket sújtják, amelyek a struktúraváltást hasonlóképpen nehezen élték meg, mint az északkelet-magyarországi ipari területek.
Ezekre az adottságokra változatos együttműködések épülhetnek. Először a lakossági kapcsolatokról szólnék. A szlovén és a szlovák határszakaszon a hetvenes évekre visszamenő, nagyon intenzív lakossági kapcsolatot találunk. Ezek az országok a szocialista táboron belül voltak, tehát szabadabb volt az átjárás, mint Ausztriába. A szlovén határon a szlovén, illetve a magyar nemzetiségek kontaktusai révén nagyon szoros kapcsolat alakult ki az oktatási, kulturális, valamint lakossági, tehát rokoni, baráti kapcsolatok terén. Ausztria esetében ez nehezebben működött, de a lakosság rendkívül nagy része itt is tartott kapcsolatot a másik oldallal – elsősorban a bevásárlás, barátok, ismerősök látogatása, illetve rokonlátogatások okán. A határon túli – fekete – munkavállalás becslések szerint 12-15 ezer főt érintett.
A másik nagy kör az önkormányzati, tehát az intézményesült kapcsolatok köre. A különböző területi szintjeink nem kompatibilisek egymással, ami mindenképpen nehezíti a kapcsolattartást. Szlovén viszonylatban elsősorban Lenti és térsége, tehát a Kerka menti fejlesztési társulás jelent intézményes kapcsolatot, valamint a Mura–Dráva-eurorégió, amelyben neve ellenére is települési önkormányzatok vesznek részt.
Az utolsó nagy kapcsolati kategória a gazdasági kapcsolatoké. Itt van például a Lenti központú vállalkozási övezet, ahol szlovén partnerekkel közösen hoznak létre egy logisztikai központot. Hasonlóan élénk a kapcsolat a két oldal kereskedelmi kamarái között is. Az osztrák és a szlovák határszakaszon hasonlóan példamutató vállalkozásokról lehet beszámolni. Szlovákiában a vállalkozói kedv talán valamivel alacsonyabb, mint Magyarországon, azonban azt is ki lehet mutatni, hogy pont a velünk határos magyar többségű járásokban (a dunaszerdahelyiben és a komáromiban) a szlovák átlagnál lényegesen magasabb a vállalkozások száma.
- Euróna [8]