Skip to main content

West Pannónia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Keletnek túl nyugat, nyugatnak túl kelet


1992-ben alakult meg a Határmenti Regionális Tanács a nyugati határszélen, Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Burgenland együttműködésével, hogy akiknek korábban, a vasfüggöny idején, nem volt módjuk együttműködni, most erre lehetőségük nyíljon. Hat év alatt elég jelentős eredményeket ért el: felkarolta a helyi kezdeményezéseket, támogatta a helyi önkormányzatokat abban, hogy új kerékpáros-, gyalogos-, illetve közúti határátkelőhelyek nyílhassanak.

1998-ban a Határmenti Regionális Tanács úgy döntött, hogy feloszlatja magát, és egy másfajta együttműködést kezdeményezve eurorégióvá alakul. A burgenlandi tartományi főnök és a két magyar megyei közgyűlési elnök 1998 októberében írták alá az első keretszerződést.

Az eurégió legfőbb szerve a tanács, amelynek 40 tagja van – minden terület tíz-tíz főt delegál. A képviselők többségében polgármesterek, de jelen vannak a térségfejlesztési társulások vezetői vagy szakszervezeti vezetők is. A szervezet nyolc munkacsoportot működtet, amelyekbe minden megye öt főt delegál – ők politikusok, tanárok, iskolaigazgatók, tudományos kutatók és orvosok. Minden megyében van a testületnek egy titkársága.

Amikor a tanács létrehozta az eurorégiót, a titkárságok megfogalmaztak négy nagy területfejlesztési projektet. Az első Észak-Burgenland, Győr-Moson-Sopron megye és a szomszédos területek területfejlesztési koncepciójának egyeztetése volt – ebbe a munkába bekapcsolódott a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség is, mert a területfejlesztési programokért elsősorban ő a felelős. A második Dél-Burgenland, Vas, Zala és a szomszédos területek területfejlesztési koncepcióinak egyeztetése. Ezenkívül felmerült egy hatékonyan működő közlekedési hálózat kialakítása – az osztrák fél ebben elsősorban a vasúti összeköttetésre helyezné a hangsúlyt, míg mi a 4-es és 5-ös összeurópai folyosó között szeretnénk kialakítani a kapcsolatot. Már működik egy iskolaprojekt is, egy a magyar-osztrák határon lévő középiskola, ahol ügyintézőket képeznek német és magyar nyelven.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon