Az ukrán–magyar határszakasz Magyarország második legrövidebb határszakasza, ugyanakkor Magyarország csatlakozása után várhatóan az ukrán határszakasz lesz a legtovább az Európai Unió külső határa. Ez a határ a magyar oldalon kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg, az ukrán oldalon pedig Kárpátalja megyét érinti, vagyis itt valóban periferikus terület érintkezik szintén periferikus, halmozottan hátrányos helyzetű területtel.
Nézzük először is Szabolcs-Szamát-Bereg megyét. Aprófalvas településszerkezet, a települések elérhetősége rossz, a Tisza, illetve a Szamos természetes akadályt képeznek, és kevés rajtuk az átkelési lehetőség. A Tiszán mindössze egy híd van, a vásárosnaményi Tisza-híd. Még rosszabb a helyzet, ha megnézzük a vasúti kapcsolatokat, amelyek ugyan ki vannak építve, csak éppen a határ másik oldalára kerültek. Demográfiai szempontból is káros folyamatok indultak be a térségben: nagymértékű az elvándorlás, és jelentősen megnövekedett a gazdaságilag és társadalmilag integrálatlan roma lakosság aránya. További gondot jelent, hogy a térségben magas a munkanélküliség. De itt van a kisvárda-záhonyi kistérség, ahol pedig nagyon kedvezőek az adatok – a megyei átlagnál legalábbis jóval kedvezőbbek. Ez egy viszonylag dinamikus térsége a területnek.
A határ másik oldala Kárpátalja, ez a körülbelül 12 800 km2-es terület, amelynek Trianon óta nagyon viszontagságos volt a történelme. Mióta Szovjetunió felbomlott és Ukrajna szuverén állam lett, a gazdaság egyfolytában hanyatlik. A határon átnyúló kapcsolatok legfőbb akadálya az ukrán gazdaság mélyrepülése, ami még a mai napig is tart. Alacsonyak a bérek, melyeket sokszor ki sem fizetnek, tehát az itteniek rákényszerülnek a csencselésre, illetve az illegális munkavállalásra. Hivatalos adatok szerint 1999-ben 6 százalékos volt a munkanélküliség – de csak mert senki nem regisztráltatja magát munkanélküliként, hiszen ez nem jár semmilyen előnnyel, semmilyen pénzt, támogatást nem kapnak, arra pedig még esély sincs, hogy bárhova kiközvetítsék őket. A becsült adatok minimálisan negyven-ötven százalékos munkanélküliséget mutatnak. Ennek hatására természetesen beindult az elvándorlás, a kitelepülés a térségből. Ami azért gond, mert ez elsősorban a magyar lakosságot érinti – a képzett, művelt magyar lakosságot, értelmiséget.
Kárpátalja infrastruktúrája Szabolcs-Szatmárénál is rosszabb: az utak nagyon elhanyagoltak, egészséges vezetékes ivóvíz, csatornázás és közművek nincsenek – van viszont stabilan napi négy óra áramszünet. Ráadásul nincsen semminek gazdája, rablógazdálkodás folyik.
Öt határátkelőhely van az ukrán-magyar határszakaszon. Ezek közül kiemelkedik Záhony. Ez teljes mértékben kiépített, nemzetközi határátkelőhely közúti, valamint vasúti, személy- és teherforgalommal. A 21 millió tonna kapacitású vasúti átrakodókörzet a keskeny, illetve a volt Szovjetunióban használt széles nyomtávú vasút miatt épült ki a múlt rendszerben. Ma kapacitásának töredékén üzemel – jó, ha évente ötmillió tonna árut raknak át itt. Tiszabecsen található egy felújított kamionterminál.
A határforgalmi adatokból kiolvasható, hogy az 1988-as határnyitás után volt egy hatalmas ugrás, utána egy csökkenés, ami 1992-ig tartott. Ezután újabb forgalomnövekedés indult be, amely 1995-ben érte el a maximumát, amikor több mint 15 millióan keltek át a határon. Addig vámmentesen lehetett a szovjet gyártmányú gépkocsikat Magyarországról Ukrajnába kivinni, ami hatalmas üzlet volt. A szigorúbb vámrendelkezések miatt a határ forgalma a mai napig fokozatosan csökken. 1988-ban a forgalom jó részét a vasút tette ki, majd fokozatosan a személygépkocsival közlekedő csencselők vették át a vezető szerepet. 1999-re megállt a vasút részarányának csökkenése, és a 2000-es adatok már újabb növekedést mutatnak, tehát valamiféle legális kereskedelem is újra beindult.
A kapcsolatokat nehezíti, hogy rendkívül bürokratikus a határátlépés az ukrán szakaszon, elsősorban az ukránok miatt. Magyaroknak meghívólevél szükséges – kivéve, ha rendelkeznek kishatárforgalmi engedéllyel. Különböző díjakat találnak ki: van útalap-hozzájárulás, környezetvédelmi díj.
A határon átnyúló kapcsolatok több szinten működnek. Először is vannak a különböző intézmények – települési és megyei önkormányzatok – közötti kapcsolatok. Ezek a részben a régi rendszerből örökölt kapcsolatok többnyire protokollszinten mozognak. Mostanában felélénkültek az egyházi, vallási kapcsolatok, illetve az oktatási kapcsolatok is: három református gimnáziumot nyitottak Kárpátalján magyar segítséggel, az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézményben, a beregszászi magyar főiskolán pedig a nyíregyházi főiskola tanárai oktatnak. Egy dolog közös ezekben a kapcsolatokban: hogy magyar-magyar kapcsolatokról van szó. Tehát a magyar intézmények a határon túli magyar szervezetekkel, intézményekkel keresik a kapcsolatot, illetve fordítva.
A Kárpátok eurorégiónak öt ország tagja, területe összesen meghaladja a 161 000 km2-t, az érintett lakosság lélekszáma 16 millió fő. Erősen megkérdőjelezhető egy ilyen szervezet működőképessége, bár vannak állandó programjaik (kulturális rendezvények, vásárok, sportesemények), illetve a Kárpátok Alapítvány révén bizonyos pénzeszközöket is folyósítanak.
Kárpátalján 110 magyar–ukrán vegyesvállalat működik. Ez szép szám, csakhogy ezeknek a vállalkozásoknak viszonylag kicsi a tőkeerejük. Magyarországon ugyanakkor 825 vegyesvállalat működik 2000-es adatok szerint – ebből 326 Szabolcs megyében. Szabolcs-Szatmár-Beregben, illetve Magyarországon az ukrán érdekeltségű társas vállalkozások nagy része betéti társaság, tehát elhanyagolható tőkeerővel rendelkeznek – a szabolcsi 326 társas vállalkozás közül mindössze 11-nek a tőkéje haladja meg az egymillió forintot. Sok esetben ezek fiktív cégek, amelyeket a magyarországi letelepedési engedély megszerzése céljából hoztak létre.
Az illegális kapcsolatok jelentik a határon átnyúló kapcsolatok legjelentősebb formáját jelenleg ezen a határszakaszon. Első helyen áll az üzemanyag-csempészet. Bár csak annyi üzemanyagot lehet Magyarországra behozni, amennyi az üzemanyagtankban elfér, de azt folyamatosan, mindennap hozzák. Egyes becslések szerint a határ közeli kistérségek mezőgazdasági gépeknek legalább a fele kizárólag ukrán üzemanyagot használ. A másik fontos terület az illegális munkavállalás. Egyes becslések szerint körülbelül százezer kárpátaljai vállal munkát Magyarországon – többségük illegálisan, építkezéseken vagy mezőgazdasági idénymunkásként dolgozik – fillérekért. Az ukrán határszakaszon komoly probléma az embercsempészet is, miután ez a fő tranzitfolyosó Nyugat-Európa felé.
Hogy mit hoz a jövő, a schengeni változások, azt még nem lehet tudni. Hogy miként befolyásolja majd a kereskedelem alakulását, az szintén nem belátható még jelen pillanatban. Egy dolog biztosnak tűnik: ha az ukrán gazdaság mélyrepülése nem ér viszonylag rövid időn belül véget, akkor a határon átnyúló, ma is siralmas kapcsolatok is tovább romlanak.
- Euróna [8]