Bármilyen hihetetlen, ez az első alkalom, hogy Tajvan elnöke vagy elnökhelyettese fölszólal ilyen jelentős nemzetközi fórumon. Önök hozzájárultak a kommunizmus összeomlásához Kelet-Európában, és a demokrácia megszilárdulásához a világ számos országában. A világ több mint száz országában buktak meg a közelmúlt katonai és tekintélyuralmi rendszerei, és vertek gyökeret a politikai szabadságjogok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a liberális gazdaságpolitikai reformok serkentik a gazdaságot, és növelik a jólétet. Az új évezred küszöbén közösen kell folytatnunk a harcot a zsarnokság ellen, az elnyomott népek felemelkedéséért. Tovább kell küzdenünk azért, hogy a helyes kormányzás és a fenntartható növekedés elvei mind nagyobb teret nyerjenek.
Bár jelentős haladást értünk el, a világban még mindig túl sok a nyomorúság, az igazságtalanság és az egyenlőtlenség. A nyomor gyökere legtöbbször a rossz kormányzat és a politikai hatalommal való visszaélés. A XXI. század hajnalán még mindig 850 millió írástudatlan ember él a fejlődő országokban, egymilliárd embernek nem jut friss víz, két és fél milliárd ember nem részesül egészségügyi ellátásban. Globális szinten nem csökkennek, hanem egyre gyorsabb ütemben növekednek a jövedelmi egyenlőtlenségek. A gazdag országok ma a világ össztermelésének 86 százalékát állítják elő, a közepesen fejlett és a szegény országok 13, illetve 1 százalékot. Engem különösen aggaszt a nemek közti diszkrimináció fokozódása. A női foglalkoztatás egyre elterjedtebb, miközben a fejlett és a fejlődő országokra egyaránt jellemző, hogy a nők kevesebbet keresnek, és kevesebb esélyük van az előmenetelben. A szexuális zaklatás és az erőszak továbbra is fenyegeti a nőket az egész világon. A világ 192 országából mindössze 19-ben játszanak női politikusok vezető szerepet: hét államelnök, tíz alelnök és két miniszterelnök.
A liberálisok számára nem a liberális és demokratikus értékek népszerűsítése a legnagyobb feladat. Legalább ilyen fontos a jó kormányzás elősegítése, ami az igazságosság és méltányosság feltétele. A politikusok egy része azt hiszi, hogy „erős kormányzatra” van szükség, amely döntő befolyással bír a gazdaságra és a társadalomra. Bár ezek a politikusok arra hivatkoznak, hogy minderre a nép helyzetének javítása érdekében van szükség, az eredmény általában az ellenkezője. Az államhatalom korlátok nélküli növelése csak zsarnoksághoz vezethet. Az emberi jogokat és a polgári szabadságjogokat nem áldozhatjuk fel a gazdasági növekedés és a kormányzat hatékonyságának növelése oltárán. Az átláthatóság a jó kormányzat alapfeltétele: a korrupció és a hatalmi visszaélések leghatékonyabb ellenszere. Ma az a legfontosabb feladatunk, hogy kiálljunk a liberális értékek, a polgári és politikai szabadságjogok, a politikai hatalom decentralizálása, a vallásszabadság mellett. Ezeket kell összhangba hoznunk a globalizáció korának kihívásaival, a gyors technológiai fejlődéssel és a fogyasztási kultúra térhódításával.
A Liberális Internacionálé 51. kongresszusa jól tette, hogy a jó kormányzás problémakörét állította a tanácskozás középpontjába. Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy megosszam önökkel a „bársonyos hatalomra” vonatkozó elképzeléseimet. Ezek az eszmék vezéreltek a tajvani nőmozgalom vezetőjeként, a szabadság és az emberi jogok harcosaként, még a börtön sötétjében is. A bársonyos hatalom öt, egymáshoz szorosan kapcsolódó elemre épül: emberi jogok, demokrácia, béke, szeretet és technológiai fejlődés. A bársonyos hatalom ellentétben áll az „erős hatalommal”, amelynek vezérelve a kizsákmányoló materializmus és az agresszív militarizmus. Az államhatalom központosítását és a militarista hegemóniát célul kitűző erős hatalom szívtelen és mechanikus: sutba vágja az emberi értékeket, és tévútra vezeti a nemzeteket. Agresszív és romboló!
A bársonyos hatalom ezzel szemben a megbocsátásra és a bölcsességre alapoz a korrupció, a nyomor és az igazságtalanság elleni küzdelemben. Konstruktív és nagyvonalú. Mindezek felbecsülhetetlen és kimeríthetetlen értékek: minél inkább megosztjuk másokkal, annál jobban járunk, és annál jobb lesz az emberiség egészének. Más szóval: a bársonyos hatalom ugyan bársonyos, de erős hatalom.
Tajvan szegény és konzervatív ország volt. 38 éven át katonai diktatúrában éltünk, és már több mint fél évszázada élünk a kínai fenyegetés árnyékában. Mégis, bársonyos hatalomgyakorlásunk kiteljesedésének nyomán elértük azt, amit az egész világon „tajvani csodaként” emlegetnek. Tajvan ma érett demokrácia és virágzó ország. Látványos bizonyítéka annak, milyen erős is a bársonyos hatalom az abszolutizmussal és a hegemóniával szemben. Tajvan a liberális értékek életképességének és jótékony hatásának bizonyításával fontos szerepet játszik a terrorizmus, a vallási fundamentalizmus és a zsarnokság elleni világméretű küzdelemben! Nemcsak csúcstechnológiai iparának köszönheti nemzetközi tekintélyét, hanem annak is, hogy az egész világra kiterjedő humanitárius és karitatív programok egyik fontos résztvevője, támogatója. Sajnálatos, hogy miközben a tajvaniak egyre több erőfeszítést tesznek a világbéke megteremtésére, Kína annál nagyobb igyekezettel fejleszti katonai erejét Tajvan megfélemlítésére. Ma már négyszáznál is több ballisztikus rakéta veszi célba városainkat, és évente ötven-hetven új rákétát telepítenek. A világ vezetői ma a terrorizmus elleni harcra összpontosítanak, de nem szabad, hogy elkerülje a figyelmüket az a katonai fenyegetés, amellyel Kína igyekszik megfélemlíteni a tajvani embereket. Lépni kell, mielőtt Kína kirobbantja a háborút!
Kína olyan, mint egy vad oroszlán, amelyhez képest Tajvan csak egy kismacska. A vad ragadozóktól tanácsos, ha távolságot tartunk, a macskákkal viszont könnyen lehet barátkozni. Hölgyeim és uraim! A liberalizmus értékeit, a bársonyos hatalom erejét szegezzük szembe a zsarnokság és a hegemónia oroszlánjával.
Az előadó a Kínai Köztársaság (Tajvan) elnökhelyettese.
Hivatkozott cikkek
- Szabad elvek [7]