Donáth Ferenc 1986. július 15-én halt meg, július 29-én temették a Farkasréti temetőben. Búcsúztatására ezernél is többen mentek el. A ravatalnál Újhelyi Szilárd, Csoóri Sándor és Kis János mondott beszédet. Hogy az ország közvéleménye jelen lett volna, ezt sajnos nem mondhatjuk, a temetés mégis méltó volt ahhoz az emberhez, akinek alakján keresztül a független magyar gondolkodás és politikai cselekvés legtöbb vonulata találkozni tudott egymással.
A nemzet számára a demokratikus csoportok közötti kapcsolat élesztgetője ment el Donáth Ferenccel. De mindenki külön-külön is vesztett valamit, a Beszélő is. Az első pillanattól rokonszenvező figyelemmel kísérte vállalkozásunkat. Erkölcsi támogatása különösen sokat jelentett 1981. december 13-a után, amikor el kellett döntenünk, hogy az új helyzetben folytatjuk-e az éppen hogy elindult lapot. Második számunkhoz dokumentumot és írást is adott: Nagy Imre fogságban írott levelét s az ő kommentárjait, melyeket eredetileg Molnár Miklósnak írt meg, Genfbe. Halála előtt interjút készült adni nekünk, de az már nem készülhetett el...
- 1956 [7]