Kétévi kényszerszünet után újra működik a Rakpart-klub. Annak idején azért függesztették föl a tevékenységét, mert egy 1956 értékeléséről rendezett vitában minden álláspontnak szabad teret adott.
A szervezők nem könnyen találtak termet rendezvényeik számára. A várbeli helyiséget, ahol a klub utoljára működött, megtagadták tőlük. A TIT felajánlott ugyan egy másikat, de esténként 12 ezer forint terembért kért. Végül a Hazafias Népfront jóvoltából ugyanott kezdheti újra a klub, ahol valaha elindult, a Belgrád rakpart 24-ben. Összejöveteleit péntekenként du. 6-tól 11-ig tartja.
Már inkább csak utólagos tájékoztatásul, íme az első vitaestek programja.
1988. február 12. „Reformországgyűlés, 1987”
Vitaindító: Király Zoltán képviselő
1988. február 19. „Kiútkeresők” – a politikai intézményrendszer és az értelmiség érdekvédelme
Vitaindító: Őry Csaba szociológus és Gyarmati György történész
1988. február 26. „A nyilvánosság kockázatai”
Vitaindító: Halmai Gábor jogász és Hirschler Richárd újságíró
1988. március 4. „Új szegénység”
Vitaindító: Szalai Júlia szociológus
Február 12-én a mintegy 400 főnyire becsülhető közönség a népfront-székház földszintjének valamennyi helyiségét megtöltötte. Bevezetőjében Horváth Mihály, a klub szervezője elmondta, a klub felügyeleti szervétől, a TIT-től ígéretet kapott, hogy megbízottjuk eljön, és megmagyarázza, miért szüneteltették a klub működését két éven át. Ezt az ígéretet a TIT illetékesei még péntek délután is megismételték. A várt megbízott sajnos mégsem jelent meg.
Vitaindítójában Király Zoltán képviselő arról beszélt, hogy az Országgyűlést 1987-es munkája alapján még nem nevezhetjük reformországgyűlésnek. De: a múlt évi üléseket már nem az a semmitmondó ünnepélyesség uralta, mint az 1985-ös alakuló ülést. Első képviselői élményeinek felidézése után Király Zoltán azt elemezte, mik az akadályai annak, hogy az Országgyűlés valóban reformországgyűléssé váljon. Első akadályként a besulykolódott gyakorlatot említette. Bírálta tovább, hogy minden törvényjavaslatot a kormány terjeszt elő, alternatív javaslatok nincsenek, és az újonnan bevezetett házszabályok értelmében nincs mód a javaslatok két ülésben való tárgyalására. Hiányolta, hogy nincsenek képviselői frakciók; még a párttag képviselők (a képviselők több mint 70 százaléka) sem alkot frakciót, bár a múlt évi nyári ülésszak megnyitása előtt a párttag képviselőkkel külön ismertették a személyi változásokat, amelyekről a lakosság a Szabad Európából már két nappal korábban értesült. A vélemények alapján szerveződő frakciókat nem pótolja, ha – mint tervezik – intézményekhez (KISZ, SZOT) rendelt frakciókat hoznak létre. A képviselők jelenleg vendégek a parlamentben, hisz az épület nagy részét a minisztertanács irodái foglalják el. Végezetül a képviselő kijelentette: úgy véli, hogy a jelenlegi kormány és elnöke komolyan veszi a képviselet intézményét. De – tette hozzá – ahelyett, hogy megkezdték volna a parlament saját apparátusának kiépítését, a kormány maga hozott létre parlamenti titkárságot.
A zsúfoltság nem tette lehetővé, hogy a felszólalók a mikrofon közelébe kerüljenek, így álláspontjuk kifejtése helyett a legtöbben csak rövid kérdéseket tettek fel. Király Zoltán a szomszédos termekben helyt foglalók kedvéért elismételte a kérdéseket, majd nyomban válaszolt rájuk. Nem az alkotmány módosítására, hanem új alkotmányra van szükség – mondta. Megfontolandónak tartotta azt a javaslatot, hogy az új alkotmányt népszavazás fogadja el. Az Elnöki Tanács intézménye túlhaladott, az államfői funkciókat államfőnek kellene gyakorolnia, a parlamentethelyettesítő szerepkörrel pedig ellentmond a képviselet elvének. Az Országgyűlés nem működhet független szakértői apparátus nélkül, megteremtéséhez a költségvetésnek fedezetet kell biztosítania. A tájékoztatás és a sajtó ügyét új sajtótörvényalapján kellene rendezni. Hatályos törvények, törvényerejű rendeletek parlamenti felülvizsgálatára elvben mindig van mód. Az útlevélről szóló törvényerejű rendeletet is felül lehet vizsgálni, akárcsak azokat a jogszabályokat, amelyek máig is hatósági jogkört biztosítanak egyes érdekvédelmi szervezeteknek (pl. KIOSZ). Ahhoz azonban, hogy egy képviselő ilyen javaslatot előterjeszthessen, mindenekelőtt pontos tájékoztatástkell kapnia a kifogásolt jogszabályokról és alkalmazásukról. Ehhez az érintettek és elfogulatlan hozzáértők önkéntes közreműködésére van szükség.
A vita 11-kor ért véget. A közönség néhány kérdést és számos választ tapssal nyugtázott.
Kapcsolódó cikkek
- Hírek [6]