A nemzeti háromoldalú tárgyalások nem alkalmasak arra, hogy gazdasági kérdésekben megállapodás jöjjön létre. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal megfigyelői státusú tagjának: a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának nem szabad felőrlődnie a II. bizottságokban zajló huzavonában. A független szakszervezeti mozgalom építésére, a meglévő és leendő szakszervezeti aktivisták képzésére és a helyi konfliktusok rendezésében való részvételre, tanácsadásra kell helyezni a súlyt – nyilatkozott a Beszélőnek Bruszt László, a Liga ügyvivője. „Ez kétségtelenül aprómunka – ismeri be –, és csak hosszabb távon van eredménye; viszont a háromszög-tárgyalásoknak biztosan nincsen semmi haszna.”
A független szakszervezeti szövetséget a drákói sztrájk-törvénytervezet miatti felháborodás, az ellene megindult közös tiltakozás hívta életre az év elején; jelenleg a Liga 11 szakszervezetet és ennek révén összesen negyvenezer szakszervezeti tagot képvisel. Az egyes szakszervezetek három-három küldöttet delegálhatnak a hetenként ülésező Ligatanácsba. Hét teljesen független szakszervezet teljes jogú tagságot élvez a Ligán belül: három SZOT-tagságát megtartó csoport, valamint a megfigyelőként résztvevő Szolidaritás Munkásszövetség viszont nem teljes jogú Liga-tag (így nincs vétójoga, nem képviseltetheti magát az ügyvivők között és – elméletileg – kizárható a tanácsülésből).
Hogy miért nem várhatunk eredményt a nemzeti háromoldalú tárgyalások gazdasági bizottságaitól (a Liga csak ezek munkájába kapcsolódott be), azt Bruszt László a résztvevők megegyezési készségének teljes hiányával magyarázza. A régi gazdasági elit jól bebiztosította hatalmának átmenthetőségét a törvényhozás terén; és mivel a nagyvállalatok eddig minden támogatáscsökkentő törekvésnek sikerrel ellenálltak, azt is mondhatjuk: a költségvetési kormányzat szintén a régi elit kezében van. Állami támogatás címén az idén 230 milliárdot szórnak ki a levegőbe, miközben a dolgozói érdekeket változatlanul elhanyagolható költségvetési tényezőnek tekintik. A SZOT pedig – folytatja Bruszt – alkalmas arra, hogy demagóg jelszavakkal embereket vigyen ki az utcára, alkalmas bizonyos béremelések kieszközlésére is, de arra már nem, hogy struktúra-politikai, munkahely-megszüntetési ügyekben garanciákat harcoljon ki az érintettek számára jól előrelátható megoldásokra, a megfelelő ellentételezésekre.
„Hogy itt megállapodás legyen gazdasági és szociális kérdésekben, ahhoz az egésznek kell megváltoznia” – jelenti ki Bruszt László. A háromszög-tárgyalásokon a Liga javaslatot tett egy, a „parlament által kijelölt játéktérben” működő tárgyalásos rendszer kiépítésére, melyben az országos szintű érdekegyeztetés és a helyi munkaerő- és struktúrapolitikai tanácsok tárgyalásai egymást kiegészítve folynának. (A SZOT-tal ellentétben a Liga úgy vélekedik: a szakszervezeteknek nincs helyük a parlamentben, nekik a részérdekeket kell megjeleníteniük a külön e célra szolgáló fórumokon.) Mindehhez azonban az szükséges, hogy a munkavállalói érdekek alulról és ne a szakszervezeti bürokrácia által fogalmazódjanak meg. Ma a munkavállalók ki vannak szolgáltatva a hatalmához mereven ragaszkodó régi elitnek, mert hiányzik, vagy csak szórványosan működik a munkavállalói önvédelem. Ez a helyzet nem változhat meg egyik napról a másikra, „itt hosszú harcra vagy inkább állóháborúra kell felkészülni”, melynek során fokozatosan ki kell épülnie a szabad szakszervezeteknek és ezek szabad szövetségeinek.
A szervezett dolgozóknak egyelőre alig 1%-át tömörítő Ligának ehhez a folyamathoz kell hozzájárulnia – folytatta Bruszt László. Már eddig is egyre sűrűbben keresték fel a független szövetségei egy-egy konkrét munkahelyi ügyben: lehet-e az adott helyzetben bérkövetelő sztrájkot indítani; adjon segítséget a Liga munkástanács megalapításához: értesítse a sajtót, erősítve a sztrájkon résztvevők követeléseit stb. (Ezekre az ügyekre a Beszélő még visszatér.) Ebből és a lengyelországi KOR példájából jött az ötlet: önvédelmi bizottságot kell alakítani. Szeptember elején megkezdte működését a Jogvédelmi és Jogszolgálati Bizottság, amely a segítségnyújtást és tanácsadást, a szabad szakszervezetek szervezését, valamint a munkahelyi konfliktusok és ezek típusai felmérését, dokumentálását tekinti feladatának. A bizottság a Liga által koordinált pártközi szervezet – eddig a szabad demokraták, a szociáldemokraták, az MDF szálltak be. Konkrét, munkahelyi ügyekben a pártok a Liga aktivistáival együtt járnak el.
A Liga másik új tevékenysége a szakszervezeti aktivisták és általában a munkavállalói önvédelem iránt érdeklődők képzése. Október elején indítják meg a „Liga-akadémiát” („hivatalos” nevén: a Független Szakszervezetek Akadémiáját). Réti Tamás, a kéthetenként tartandó előadás-sorozat szervezője elmondta: ezzel a régi szakszervezetek hagyományait kívánják feleleveníteni, hiszen 1944-ig működött hazánkban pártbefolyástól mentes szakszervezeti képzés. Az előadásokat az adott témában jártas szakemberek tartják; ám amellett, hogy oktatnak, tanulni is szerelnének a tanfolyam hallgatóitól. Az ingyenes foglalkozásokra 20-30-an jelentkeztek eddig – szerencsére nem csak értelmiségiek.