A washingtoni PlanEcon Rt. ismét gazdasági elemzést közölt Magyarországról (PlanEcon Report, 1988. szeptember 9.). Ebben a magyar gazdaság 1988 első felében elért teljesítményét értékelik a szerzők, és igyekeznek előrejelzést adni a közeljövő kilátásaira vonatkozóan. A következőkben rövidítve ismertetjük a PlanEcon megállapításait.

– A „vastaps” nem újságírói túlzás? – kérdeztük Udvarhelyi Lászlótól (41 éves, a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese).

– Nem, nem. Magam is meglepődtem rajta: tényleg kitört a vastaps felszólalásom után.

– Azóta sok minden történi: az MSZMP KB a munkahelyi pártszervezetek fenntartása mellett döntött, Pozsgay kisebbségben maradt; lezajlott a reformköriek és a münnichesek országos találkozója, a pártelnökség tagjai tüntetően kifejezték szimpátiájukat a két véglet valamelyike iránt.

„A mai MSZMP-t gondolatban már leváltotta a társadalom, és története az októberi kongresszussal mindenképp véget ér” – mondotta Izsák Attila, aki az egyik szekció vezetője volt a kommunista párton belüli reformkörök országos konferenciáján.

Ha igaz, hogy az MSZMP letűnése a magyar politika színteréről történelmi jelentőségű esemény lesz, akkor az is igaz, hogy történelmi lesz az október 7-ére összehívott XIV. pártkongresszus is, amelynek így vagy úgy, de új pártot kell teremtenie a meglévőből vagy helyette.

Reggel hétkor zalaegerszegi telefonhívás ugrasztott fel: a Szabad Demokraták Szövetsége helyi csoportjának egyik tagja ajánlott figyelmembe egy hírt: a Tungsram ottani gyárában új állást kreálnak az eddigi párttitkár számára, ő lesz a személyzeti, a munkaügyi és a jogi osztály, valamint a rendészet nagyfőnöke. És ha ez így lesz ott, akkor bizonyára hasonlóképp lesz a vállalat más gyáraiban is.

E szerint tehát előfordulhat, hogy az „ejtőernyősök” fölfelé szállnak.

A NEXT 2000 esete alaposan felkavarta a kedélyeket, mind a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon, mind a reprivatizációra egyre kritikusabb szemmel néző közvéleményben. Az embereknek valahogy nem tetszenek az egyre szaporodó vállalati átalakulások.

A nemzeti háromoldalú tárgyalások nem alkalmasak arra, hogy gazdasági kérdésekben megállapodás jöjjön létre. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal megfigyelői státusú tagjának: a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának nem szabad felőrlődnie a II. bizottságokban zajló huzavonában. A független szakszervezeti mozgalom építésére, a meglévő és leendő szakszervezeti aktivisták képzésére és a helyi konfliktusok rendezésében való részvételre, tanácsadásra kell helyezni a súlyt – nyilatkozott a Beszélőnek Bruszt László, a Liga ügyvivője.

A sztrájk végső eszköz a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére. Mindenkinek érdeke, hogy ne kelljen e végső eszközzel élni. A sztrájk kétféleképpen előzhető meg: vagy azzal, hogy lehetetlenné teszik, vagy azzal, hogy szükségtelenné.

Két nappal a pécsi bányászdemonstráció után sikerült Horváth Ferenc ipari miniszternek a 39. Bányásznap központi ünnepségén Budapesten elmondania, amit Pécsett szeretett volna, hogy t. i. a kormány csomagtervet készít az elbocsátandó bányászok új munkahelyeinek és megélhetésének biztosítására.

„Úgy jön, mintha menne” – ez állt egy emlékezetes régi karikatúra[SZJ] alatt a negyvenes évek elején. E szállóigévé lett szöveg analógiájára jut eszembe a mai kormányzatról: „úgy ad, mintha elvenne.”

A sztrájktörvényjavaslatról beszélek.

A Szovjetunió üzemzavarra hivatkozva kevesebb elektromos áramot szállít Magyarországnak. Azt is kilátásba helyezte, esetleg csökkenteni kell az üzemek energiafogyasztását, ugyanakkor egyes bányák bezárását tervezik. Milyen az ország energiahelyzete valójában?