„Fejére szól, ki szót emel…”

Mécs Imre [1], Rainer M. János [2]

Múlt év decemberében tudósítás jelent meg a Magyar Nemzetben a Münnich Ferenc Társaság egyik gyűléséről. A társaság vezetői felidézték, hogy a megalakulás gondolata baráti beszélgetések során merült fel, melynek résztvevői – a „forradalmi karhatalom” régi katonái – többek között felvetették: meg kellene írni az 1956. november közepén alakult karhatalmi ezredek történetét. Igaz ugyan, hogy 1979-ben már megjelent Szabó Árpádnak a karhatalom történetéről szóló könyve,[SZJ] de az egykori karhatalmisták nyilván úgy vélték, hogy az időközben előkerült újabb dokumentumok fényében és a nyíltság szellemében lehetséges még újabbat mondani a testületről. E célkitűzéssel nem lehet nem egyetérteni, az alábbi összeállítás is pontosan ezzel a „filozófiával” készült. Sajnos az előkerült adatok nem teszik lehetővé az átfogó vizsgálódást, de még egy kisebb egység történetének teljes nyomon követését sem. A mozaik felszínre került néhány cserepe csupán a hétköznapok apró adalékait rajzolja elénk – de úgy hisszük, hogy néhány következtetés azért ezekből is levonható.

A karhatalom felállításáról a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 8-án adott ki rendeletet, s az első karhatalmi ezred másnap meg is alakult Budapesten. Mivel a november 4-i intervenció során a joggal megbízhatatlannak tartott magyar honvédséget a szovjetek elszigetelték, sok helyen lefegyverezték, a szétzilált ÁVH egyes csoportjai pedig szovjet kötelékben léptek Budapest területére, a Kádár-kormánynak semmiféle saját fegyveres ereje nem volt; ezen a területen az „újrakezdés” feladatait a karhatalom valósította meg. Személyi állománya elsősorban az államvédelem hivatásosaiból, a honvéd tisztikar „megbízható”, a „Tiszti Nyilatkozat”-ban a Kádár-féle vezetésnek hűséget fogadó tagjaiból,[SZJ] kisebb részben a pozícióikból a forradalom során elkergetett hivatásos pártfunkcionáriusokból verbuválódott. Meg kell jegyezni, hogy a viszonylag széles rekrutációs bázis ellenére az első hónapokban jelentős volt a káderhiány, ezért nem lehetett alapos a szűrés. A most előkerült dokumentumokban is szó esik olyanokról, akik beléptek a karhatalomba, de utóbb kiderült, hogy októberben „fegyveres ellenforradalmi tevékenységet folytattak”. Szükség volt tehát a karhatalom belső „megtisztítására” is.

A fő feladat természetesen nem ez volt, hanem a resztalinizáció intézményes biztosítása és a forradalmat követő megtorló gépezet beindítása. A karhatalom a nagyobb méretű fegyveres harcok lezárulta után lépett a színre, s kezdeti tevékenysége – 1957 januárjáig – a nemzeti ellenállás nyílt és tömeges formáinak felszámolását célozta.

A szovjet mintájú, vattakabátos egyenruhájukról országszerte csak „pufajkásoknak” nevezett karhatalmisták (egyéb korabeli megnevezéseikben különítményesek, tiszti századok, Kádár-huszárok, Kádár-kutyák stb.) fő működési területe az utca volt. Tüntetések, demonstrációk ellen vetették be őket, biztosítást adtak sztrájktörők mellett, járőreik ellenőrizték a kijárási tilalom betartását, összeszedték a röpcédulákat, igazoltattak, az utolsókig kitartó, többnyire magányos fegyveres harcosokra vadásztak. A szovjet csapatokkal karöltve, 1956. november végén és december elején nagyszabású razziákat rendeztek, fegyvereket kerestek, és tömeges letartóztatásokat hajtottak végre. Ez az időszak volt a felkészülési periódus. December után a letartóztatások már teljesen a karhatalom „nyakába szakadtak”; némi tehermentesítést csupán a gyors ütemben újjászerveződő, ugyancsak túlnyomórészt ávósokból szerveződő politikai rendőrség jelentett. A karhatalom létszámának növekedése és a szervezet kiépítése tovább folyt; 1957 elejére kiterjedt az egész országra, létszáma meghaladta a tízezer főt.

1957 januárjától az ellenállás nyílt formái visszaszorultak, s – a hivatalos magyar történetírás kedvenc kifejezésével élve – kezdetét vette a „konszolidáció”. Valójában az ellenállás – és itt kezdődik a jelen dokumentumok tanúságtétele – még távolról sem szűnt meg. Tovább élt a területi kapcsolataiktól és szerveződéseiktől megfosztott üzemi munkástanácsokban, nemzeti bizottságokban s nem kevésbé az egyes emberekben. Ez tükröződik a karhatalom tevékenységének megváltozásában, amely változást a szervezet monográfusa, Szabó Árpád egy rövidebb összefoglalásában így jellemzett: „1957 januárjával megváltozott az ellenforradalom elleni harc jellege. Az indulatok csillapodtak, a racionális gondolkodás becsülete egyre nőtt. A tömegek kezdték felismerni azok érdemeit, akik véget vetettek a vérontásnak, annak a menetelésnek, amely a szakadék felé vezette az országot… Amíg november és december hónapokban az ellenforradalom utóvédharcában a fegyveres bandák felszámolása, a rend és a közbiztonság megteremtése volt a fő feladat, most már az ellenforradalom politikai elszigetelése, a tömegek aktivitásának kibontakozása (sic) az egyre súlyosabb helyzetbe került gazdasági élet rendbe hozása, tehát az általános konszolidáció feladatai kerültek előtérbe. …(a karhatalom) tevékenysége a tapasztalatok birtokában még inkább differenciálódott, sokoldalúbbá és hatékonyabbá vált.” (Szabó Árpád: A forradalmi karhatalom. In: A néphatalom védelmében. Zrínyi Katonai Kiadó, 1984, 196. old. Kiemelés az összeállítótól.)

E sokoldalú, differenciált és hatékony tevékenységről szólnak az alább következő iratok, egy Molnár István nevű karhatalmi hadnagy hivatalos feljegyzései.

Molnár más irataiból kitűnik, hogy a forradalom előtt a honvédségnél szolgált, a Kossuth Akadémia hallgatója volt. Még az 1956-os év folyamán belépett a karhatalomba, a 3. (Budai) Karhatalmi Ezred kötelékébe. A Pesti Endre parancsnoksága alatt álló ezred a budai kerületek, a Buda környéki falvak „biztonságára felügyelt”, és teljes kiépülése után egy-egy közigazgatási egységben (kerületben, községben) működő század alkotta. A XI. kerületi századnál 1957. január 8-án felderítő csoportot szerveztek, ennek Molnár lett a vezetője. A század továbbra is végezte demonstratív-megfélemlítő járőrözéseit, embereket biztosított a különféle akciókhoz, letartóztatásokhoz stb. – a felderítő csoport a kerület ellenállási gócainak feltérképezésével, infiltrációjával, a „gyanús elemek” lajstromozásával, adatgyűjtéssel, a letartóztatások előkészítésével foglalkozott.

A XI. kerület „karhatalmi szempontból” 1957 elején „nehéz területnek” számíthatott. Számos nagyüzem tartozott ide (Beloiannisz, Goldberger, Budai Pamutfonó, Duna Selyemgyár, EMAG Gépgyár, Április 4. Gépgyár, Kelenföldi Hőerőmű, Kismotor- és Gépgyár, Szellőző Művek stb.). Ezekben általában erős munkástanácsok működtek, a központi munkástanács jelentős vezetői kerültek ki innen (Bali Sándor, Rácz Sándor), november 4-e után az egyik első és leginkább kezdeményező kerületi munkástanács itt alakult meg. Itt van a Műszaki Egyetem, az Agrártudományi Egyetem, egyéb tanintézetek.

Boráros tér, október 28. (?)

Az üzemi munkástanácsok még 1957 első hónapjaiban is az ellenállás színterei, megsemmisítendő gócpontok voltak – a karhatalom szemében, a maguk szempontjából nem is ok nélkül. A Kádár-kormány érvényben lévő rendelete szerint is törvényesen működtek, és – ahogy a jelentések elszólásaiból kitűnik – számottevő tömegtájékoztatást élveztek. Sikerrel akadályozták az üzemi MSZMP-szervezetek újjáalakulását, felléptek a forradalom előtt eltávolított üzemi vezetők visszatérése ellen (1., 6., 7., 8. sz. dokumentumok). A felderítő csoport az ún. „hangadók” kiemelésében, biztonsági zár alá helyezésében (magyarul internálásában), illetve letartóztatásában látta a megoldást. Az információk megszerzését azonban nehezítette, hogy még azokon a helyeken is, ahol az üzemet katonai parancsnokság alá helyezték (pl. Beloianniszban, lásd 2. sz. dokumentum), a kapun belülre került karhatalmisták teljesen elszigetelten álltak a munkássággal szemben. Ezért volt szükség annak a megdöbbentően széles körű és szociológiai szempontból tarka összetételű informátorhálózatnak a megszervezésére, amelyet – a nevek kezdőbetűs említésével, a lakcímek mellőzésével – a 4. sz. dokumentum jelentése tartalmaz. Arról már semmiféle írásos anyag nem ad felvilágosítást, hogy miféle módszerek és fenyegetések hatására jutott oda ennyi ember (s ne feledjük, ez a lista egyetlen kerület besúgóhálózatának adatait tartalmazza!), hogy a 3. sz. alatt közölt beszervezési nyilatkozatot aláírja. Egyfajta magyarázat a lajstromban munkásnőként említett két informátor jelentéséből mindenesetre kiderül. N. Zs. fonónő (akinek „naplójából” a felderítő csoport „szakértője” összegzi a felhasználható tényeket – 6. sz. dokumentum) és Cz. Gy.-né (lásd 7. sz. dokumentum) a Budai Pamutfonó alapszervezeti párttitkárai voltak, a forradalom és az ellenállás során magukat – szerény pozícióikat, kedvezményeiket – féltették. Az információk és hangulatjelentések konspiratív továbbítása korábbi tevékenységük logikus folytatása volt, csak éppen a pillanatnyilag nem létező pártszervezet helyett a pártmilícia kapta meg a jelentéseket. A konszolidáció – valójában kapituláció – légkörét nem kis mértékben ezek az információs hálózatok teremtették meg, a pufajkás géppisztolyos nem lehetett ott az üzemi öltözőben, egymaga nem lett volna képes a „fejére szól, ki szót emel” vereséghangulatát az emberek természetévé változtatni.

Mindazonáltal jellemző apróság, hogy – ha éppen tehették – a karhatalom profijai is „beszálltak” az aprómunkába. A 2. sz. dokumentum leírja a kocsmában mintegy véletlenül, hazamentében beszélgetésbe elegyedő felderítőcsoport-vezető „tanúvallomását”. Az eredmény: egy letartóztatás, állam és karhatalom elleni izgatás vádja. Ha bárki kétkedne az egyetlen, némileg érdekelt tanú vallomásában, szerencsére van még valaki, aki hallotta a beszélgetést, mert „töllünk 2-3 méterre állt”. S milyen a véletlen: az illető kolléga alhadnagyi rangot visel…

A felderítő csoport a részletes vizsgálattal már nem foglalkozott. A 9. sz. alatt közölt összefoglaló jelentés pontosan felsorolja az általuk letartóztatottakat, akiktől esetenként egy-egy jegyzőkönyvet vettek fel, majd átadták az „illetékes szerveknek”. (A 12. sz. dokumentum tanúsága szerint ugyanígy jártak el a besúgóhálózattal is 1957 áprilisában, amikor a karhatalom rendkívüli intézményére a rendes elnyomó apparátus megszervezése és megfelelő, olajozott működése nyomán már nem volt olyannyira szükség.) A „vizsgálói” rutinra azonban így is szükség volt, s ilyenkor a jogelőd szervezet szelleme és módszerei sok segítséget adtak. Példa erre a 11. sz. dokumentum, amely nyilvánvalóan a rendőrségnek átadott szerencsétlen állapotát megvilágító magyarázat szándékával készült.

Az alábbiakban a kiválogatott dokumentumokat nagyjából időrendben közöljük, ettől a 3–7. sz. dokumentumok esetében azért tértünk el, mert az informátori hálózat kialakításának és működésének „logikája” ezt indokolta. Nem változtattunk az előforduló neveken sem, kivéve az informátorok névsorán. Ahogyan fentebb szóltunk róla, az ilyenfajta tevékenységre való vállalkozás „indokai” és körülményei legkülönfélébbek lehettek, s talán méltánytalan is lenne a véletlen hozta egyetlen körzet névsorát felfedni. Nem felmentés szándéka vezet ebben, a történelmi jelenség feltárása a fontos. Egyszer majd talán tanulmányok születnek az effajta listák, jelentések és a közmorál összefüggéseiről, mondjuk az elmúlt négy évtized magyar esettanulmányai alapján. Legyen ez a dokumentumközlés ehhez a munkához adalék.

---

1. sz. dokumentum



JELENTÉS

Jelentem, hogy területünkön az alábbi üzemekkel vettük fel a kapcsolatott:

Kelenföldi Tejipari Vál.
Fürst S. autóbuszgarázs.
XI. ker. Ingatlankezelő váll.
Budai Lenfonó gyár.
Budai Pamutfonógyár.
Pipere szapan gyár.
Mez. gazd. Főiskola.

Továbbá területileg három tömbmegbízottal vettük fel a kapcsolatot. Az említettek a területükről adnak tájékoztatást.

F. hó 8-án átadtuk a XXII. ker. Rendőrségnek Lamper Pál XXII. Póla u. 2. sz. alatti lakos ügyét. Nevezettnél a rendőrség házkutatást tartott, mivel ő maga egyik ismerősének dicsekedve mondta, hogy pisztolya van.

Korobics Ferenc XI. ker. Verpeléti u. 5. sz. alatti lakos, aki a Felten kábelgyárban dolgozik, az üzemében eggyike a legnagyobb uszitóknak. Többek között állandóan egy hasitott szijat hord magánál és azt mutogatja a dolgozótársainak, mondván, hogy arra fogja Kádárt felakasztani. Nevezett személy részt vett a Körtéri üzletek fosztogatásában. Korobics ügyében a terhelő adatok gyűjtése még folyamatban van, párnapon belül letudjuk tartóztatni.

A Fehérvári úti Kismotor és Gépgyárban dolgozó Horváth XIII. József és Knapp Károly részt vettek a fegyveres harcokban, meg is sebesültek, ennél fogva a munkástanács elnökének javaslatára beválasztották őket a munkástanácsba.

Az üzem munkásőrségének tagjai teljesen megbízhatatlan személyek. Az őrség parancsnoka Iványi László, akinél jelenleg is 1 db TT. pisztoly[SZJ] van, melyre engedélyt a ker. Kapitányságtól kapott. Az üzemben dolgozó kommunistáknak az a határozott véleményük, hogy az őrségtől a fegyvereket a legsürgősebben el kellene venni. Így pl. Vitéz, Jakubisz, Váraljai, Strasz stb. elvtársak.

Tejipari váll.



A vállalatnál történt felderítéseink alapján a következő megálapításra jutottunk:

Igen nehezen megy az MSZMP szervezése, melynek a fő oka abból adódik, hogy a munkástanácsban több komplomitált személy van. Sőt maga az igazgató, nevezetesen Kovács Pál is ellenzi a pártszervezet megalakítását.

A munkástanácsban, illetve az igazgatósági tanácsban van pl. Csekei nevezetű egyén, akit az MDP-ből kizártak, apja gazda tiszt volt. Fent nevezett a forradalom ideje alatt olyan kijelentéseket tett, hogy „most végre én is szóhoz juthatok”. Vagy pl. Horányi Antal kereskedelmi oszt vez. hortista fhdgy. volt. Szabó László, aki ugyan az MDP titkára volt és most a Párt megalakításáról hallani sem akar. Mint jelenleg igazgatósági tanácstag, legelső kezdeményezője volt a decemberi 48 órás sztrájknak.

A munkástanács elnöke Bernáth István, aki feleségétől külön él, erkölcstelen és iszákos életmódot folytat. Nevezett felesége, aki kerületi SzTK-nál mint ellenőr dolgozik, elmondotta, hogy férje már régebben erkölcstelen nők és züllött személyek társaságába keveredett és ez okozta családi életük felbomlását. Bernátnak az üzemi tevékenysége is hasonló az egyéniségéhez. Ugyanis eggyik borbarátjának, akit saját hibájából baleset ért, üzemen kívül, üzemi balesetté nyilváníttatta és ezáltal biztosította barátjának a nyugdíj folyósítását. Jelenleg arra a lépésre szánta el magát, igen óvatos formában az üzemben lévő igazi kommunistákat likvidálja. Igy bocsájtotta el Hargitai Józsefnét is, aki egyébként régi párttag és aktívan tevékenykedett az MSZMP szervezésében.

XI. ker. Ingatlankezelő Vállalat



A vállalatnál f. hó 15-én megkezdték a létszámcsökkentés végrehajtását. Garamvölgyi elvtárs a vállalat igazgatója olyan irányú tájékoztatást adott, hogy elsősorban a leépítésnél azokat veszi figyelembe, akik magatartásuknál fogva nem kívánatosak a vállalatnál. A vállalat vezetése megállapításunk szerint igazi kommunista kezében van, Garamvölgyi elvtárs személyében. E vállalatnál szerzett értesülésünk szerint Varga Gyulát a váll. dolgozóját f. hó 19-én tartóztatjuk le, mivel nevezett állítása szerint több orosz katonát gyilkolt meg a forradalom ideje alatt.

IV. ker. Fóti u. 6. alatt levő Geofizikai Mérőműszer-gyárban dolgozó Szarvas nevű egyén f. h/15-én akart diszidálni, ezt megelőzőleg ingóságait árusította. Nevezett terveiről értesítettük a IV. ker Kapitányságot f. hó 12-én. A rendőrség Szarvas terveinek meghiúsítására megtette a szükséges intézkedést.

Budai Lenfonógyár



Az üzemben történt felderítéseink alkalmával megállapítottuk, hogy az üzem munkástanácsának titkára Gocsár Károly félelemben tartja az üzem dolgozóit, az által, hogy aki bár mit is mer ellene mondani vagy elbocsájtja, vagy pedig alacsonyabb munkakörben helyezi. Gocsárnak van egy szűk klikkje a munkástanácson belül. Igy a munkástanács többi tagjai felé kész lezárt tényekkel mennek, melyeket el kell fogadni a tanács többi tagjainak. Gazdasági vonalon is pl. a dolgozóknak szociális juttatásként járó egységcsomagokban lévő eggyes cikkek árát magasabb árban állapította meg mint az a valóságban kerül. pl. a lepedőknél 65. ft. egységes árat állapítottak meg, ugyanakkor 60. ft-ba kerül, mégis az elszámolásnál kb. 5. ezer ft. fog hiányozni. Ugyan akkor Kotolyák Géza áruforg. ov. kb. 5 ezer ft-ot vett fel a ruhaosztáskor felszámol túlóra címén. E gyárral kapcsolatban egyébként egy feljegyzést készítettünk a ker. PB. felé.

A Mezőgazdasági Főiskolával kapcsolatban Kiss Horváth János tanársegédről vannak terhelő adataink, mely szerint aktívan részt vett az ellenforradalomban. Nevezett ténykedéséről 21-én kapjuk meg a jkv.-t[SZJ] és ennek alapján lefogjuk tartóztatni. Továbbá birtokunkban van Szemelveisz és Kanász nevű egyetemi hallgatók fényképei, akik jelenleg a legnagyobb hangadók a Főiskolán. Nevezettekről további adat beszerzést rendeltem el.

Jelentem továbbá, hogy f. hó 10-én előállítottunk a rendőrségre Kardos Endre, Vörös Margit, Szenes László egyéneket, akik diszidálni szándékozó személyeket toboroztak a Gellért szállóba. Nevezetteket a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte és megindította az eljárást ellenük.

F. hó 18-án éjjel Csinált Kálmán XI. Zsombolya u. 7. alatti lakos ittas állapotban késsel megakarta ölni feleségét és kisleányát. Nevezettet bevittük a rendőrségre.

Jelentem továbbá, hogy ellenőrzéseink során megállapítottuk, hogy este 22. óra után a rendőrség szolgálatban lévő járőrei nem lépnek fel a kijárási tilalom megszegőivel szemben, feladatukat igen hanyagul látják el. Javaslom, hogy a ker. Rendőrkapitánnyal meg kell beszélni, hogy a rendőrök is határozottan járjanak el a kijárási tilalom megszegőivel szemben, ne csak a karhatalom.

Más jelenteni valóm nincs.

Budapest 1957. jan. 19.

Molnár István hdgy.




2/a. sz. dokumentum




JEGYŐKÖNYV

Felvétetett Budapesten 1957. febr. 14-én a XI. ker. Karhatalmi szd.-nál.

Jelen vannak: Molnár István Bp. XI. Verpeléti u. 7. II. XI. lakos, XI. ker. karhatalomnál teljesít szolgálatot,

Nika Emil alhdgy. jkv.

Tárgy: Haffner Tamás karhatalom és államellenes izgatásáról tanúkihallgatás.

Molnár István az alábbiakat adja elő:

1957. jan. 26-án lakásomra mentem haza, amikor a Körtér és a Verpeléti út sarkán lévő talponálló előtt Szuszki nevezetű volt növendékem megszólított. Én megálltam. Szuszki ekkor már Haffner Tamással beszélgetett. Haffnert úgy mutatta be nekem, mint volt bajtársát, akivel eggyütt volt Tamásiban a fegyelmi zlj.-nál katona. Beszélgetésbe egyeledtünk.

Haffner Tamás elmondotta, hogy ő most szerelt le az októberi események alatt, és jelenleg a Beloianisz gyárban dolgozik. A gyár helyzetével kapcsolatban kijelentette: „jelenleg a gyár katonai parancsnokság alá lett helyezve és tele van karhatalmistákkal, akik 20. ft. órabért kapnak, ugyanakkor a jó szakmunkásoknak csak 5-6. ft. órabérjük van és ezért az összegért a karhatalmisták csak sétálgatnak, nem csinálnak semmit, de a műhelyekbe nem mernek be menni, mert félnek, hogy a dolgozók agyonverik őket”. Továbbá Haffner Tamás kijelentette, hogy „a legnagyobb disznóság az, hogy a karhatalmistákat a gyár fizeti és fizetésüket a munkások béréből vonják le és a 20. ft-os órabérhez még ha egy-egy akcióra mennek ki, kapnak 300. ft-ot”. A karhatalom összetételét illetően kijelentette, hogy minden rendes tiszt leszerelt, csak azok maradtak bent akik félnek a polgári élettől, a tiszteknek az alja mind a karhatalomban ment.

Az októberi eseményeket illetően Haffner kijelentette: „nem volt jól megszervezve a fegyveres felkelés, ezért veszítették el jelenleg egységességüket és szervezettségüket, jelenleg visszavonultak erőtgyűjteni, de reméli, hogy márciusban már újra erősek lesznek és újra kezdhetik a harcot mely akkor a végső győzelemhez vezet”.

A kormánnyal kapcsolatban kijelentene, hogy „a Kádár kormány nem képviselheti a magyarnépet, mert az a magyar nép árulója, az olyan kormány pedig amelyik elárulja a magyarnép igazi ügyét, eleve halálra van ítélve”.

Előadni kívánom még, hogy Haffner Tamás elmondotta azt is, ő okt. végén Tamásiból „válogatott” embereket hozott fel a Kilián laktanyába. Arról nem beszélt, hogy mi célból, de én arra következtettem, hogy nyilván harcolni hozta fel őket.

Előadni kívánom még, hogy ezt a beszélgetésünket Nika Emil alhdgy. is hallotta, aki töllünk kb. 2-3 méterre állt.

Nika Emil alhdgy. e jegyzőkönyvbe foglaltakkal teljesen egyet ért, amit mint tanú aláírásával igazol.

Más előadni valóm nincs, a jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően lett felvéve és felolvasása után h.h. lezáratott és aláiratott.

Kmft.

Molnár István hdgy. tanú


Nika Emil alhdgy. tanú

Halász Nándor alhdgy jkv. vez.



2/b. sz. dokumentum




JEGYZŐKÖNYV

Felvétetett Budapesten 1957. febr. 14-én a XI. ker. Karhatalmi szd.-nál.

Jelen vannak: Nika Emil alhdgy., Haffner Tamás XI. Móricz Zs. körtér 7. VI. 2. sz. alatti lakos.

Halász Nándor alhdgy. jkv.

Tárgy: Haffner Tamás karhatalom és államellenes izgatásáról kihallgatás.

Haffner Tamás az alábbiakat adja elő:

1931. augusztus 10. Tapolca. Anyja neve. Bubb Klára.

Tamásiból 1956. nov. 3-án jöttem fel, ahol mint hivatásos eü. tiszt voltam. A katonai forradalmi tanács engedélyével jöttem fel Pestre. A katonai gépkocsin több személy is volt többek között: a gk. parancsnok Jónás fhdgy. vezetésével, Kicsi Sándor hdgy., dr. Kalmár nevű tart. orvossal és rajta kívül 5-6 elítélt katona fegyveresen. 1957. jan. 26-án déltájban a Körtér és Verpeléti út sarkán lévő talponálló előtt találkoztam Szuszki nevezetű volt bajtársammal, aki velem egy alakulatnál teljesített szolgálatot. Szuszki bajtárs mint elítélt az alakulatnál, Szuszkival való beszélgetésünk közben oda jön egy harmadik személy, aki bemutatkozott de nevére ma sem emlékszem, csupán most a szembesítéskor ismertem fel.

Kérdés: Elismeri-e ön, hogy a karhatalommal kapcsolatban rágalmazó kijelentést tett?

Elismerem, hogy a beszélgetés közben a gyár helyzetéről beszélgetve kijelentettem, hogy az üzemben tartózkodó karhatalmisták 20. ft. órabért kapnak, mely összeget a gyár dolgozóinak a béréből vonják le. Ezzel kapcsolatban kijelentettem még, hogy ugyan akkor, amikor a karhatalmisták 20. ft. órabért kapnak és nem csinálnak semmit csak sétálgatnak, sőt az üzembe nem mernek be menni, mert félnek, hogy a dolgozók agyon verik őket. A szakmunkások ezzel szemben csak 5-6 ft. órabért kapnak.

Ezt az kijelentésemet akkor tettem, amikor megkérdezték tőllem, hogy mi újság van a gyárban. Ezzel kapcsolatban megemlítem még, hogy a karhatalmistákról kijelentettem, hogy ha egy-egy akcióra ha ki mennek még kapnak 300. ft-ot a 20. ft. órabéren felül.

Kérdés: Elismeri-e, hogy a jelenleg szolgálatot teljesítő tiszteket rágalmazta?

Igen elismerem. Tettem olyan kijelentést, hogy az októberi események következtében a tisztek nagyrésze le szerelt. Lehet, hogy tettem olyan kijelentést, hogy a tiszteknek csak az alja maradt bent jelenleg, de erre már határozottan nem emlékszem.

Kérdés: Elismeri-e az októberi eseményekkel kapcsolatos kijelentéseit?

Igen elismerem. Kijelentettem, hogy a fegyveres felkelés nem volt jól megszervezve, most próbálják újra megszervezni és márciusban újra kezdeni.

Kérdés: Elismeri-e a kormánnyal kapcsolatban tett kijelentéseit?

A Kádár kormánnyal kapcsolatban kijelentést nem tettem, ellenbe beszéltem a Nagy Imre kormányról, hogy Nagy Imre jelenleg Romániában tartózkodik és Kéthly Annát az ENSZ-be kifogják hallgatni a magyar eseményekkel kapcsolatban.

Kérdés: Elismeri-e, hogy okt. végén Tamásiból „válogatott” embereket hozott fel a Kilián laktanyába?

Igen elismerem, hogy kijelentettem, hogy Tamásiból „válogatott” embereket hoztam fel a Kilián laktanyába. Azonban ezt a kijelentésemet csupán nagyképűségből tettem, ezek nem felelnek meg a valóságnak.

Kérdés: Van-e valami előadnivalója?

Igen. Előadni kívánom még, hogy az egész kijelentéseimet meggondolatlanul tettem, azokat megbántam. Más előadni valóm nincs. A jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően lett felvéve, vallomásomat minden kényszerítő eszköz nélkül tettem. A jegyzőkönyv felolvasása után h.h. lezáratott és aláiratott.

Kmft.

Haffner Tamás


Nika Emil alhdgy.

Halász Nándor alhdgy.



3. sz. dokumentum




NYILATKOZAT

Alulírott…

szül. év.… hó… nap, munkahely…

lakcím:…

büntetőjogi felelősségem tudatában kötelezem magam arra, hogy a Honvéd Karahatalmi szervek részről kapott megbizatásomnak a legjobb tudásomnak és meggyőződésemnek megfelelően eleget teszek.

A Magyar Népköztársaság megvédése érdekében, hazám belső és külső ellenségei ellen Pártomhoz és Népemhez való hűségemet azzal kívánom kifejezni, hogy önként vállalom a karhatalmi szervek tájékoztatását szóban és írásban.

Kötelezem magam arra, hogy a kapott feladatot a konspirációs szabályok betartásával a legteljesebb titoktartás mellett hajtom végre. A kapott feladatokról senkinek, még a legközelebbi hozzámtartozómnak sem teszek említést.

Tudomásul veszem – éppen a karhatalmi szervekkel tartott kapcsolat komolysága és fontossága miatt –, hogy amennyiben a fenti kötelezettségemmel kapcsolatban a titoktartás szabályait megszegem, úgy azért mint hivatali titok megsértéséért törvényeink előírta büntetés jár.

Fedőnév: Kapu

Budapest, 1957. III. hó 12.

al
áírás



4. sz. dokumentum





JELENTÉS

A XI. ker. Karhatalmi szd. Felderítő csoport informátorairól

Név:	Foglalk.	Mukahely:		Lakcím: Inf. munkaterülete:
Cs. F.	gyári m.	Kismotorgyár		Bartók Béla u. 43. sz. háztőmb.
B. G.-né	htb.			Bartók Béla u. 55. sz. alatti háztőmb
Ny. S.	Műsz. ti.	Szentendre		Bartók Béla u. 83. sz. háztőmb.
Dr. J. F.	ügyvéd	őnálo.		Orlai u. 4. sz. háztőmb.
K. J.	váll. ig.	Vegyip. V.		Bercsényi u. 15. sz. háztőmb.
B. R.	vaseszt.			Kellenvölgyi terülee
P. L.	óvónő	Kellenvőlgyi Óvoda		Kellenvőlgyi értelmiségi csoportok.
P. K-né	htb.			Sasadi düllő ter.
P. F.	vill. kalauz	Kellenfőldi vill. váll.		Sasadi düllő terület
G. J.	nyugíjas	tanácsösszekötő		Sasadi düllő terület
M. I.	tanácstag	Tanács		Sasadi u. düllő terület
H. J.	tem.	Farkasréti temető		Farkasréti terület
K. J-né	gy. m.	Loden Posztó		Alberfalvai terület
K. J.	fononő.	Budai Pamutfono		Budai Pamutfono fonodai erület
Sz. V-né	fononő	Budai Pamutfono		Budai Pamutfono
Cz. Gy-né	fononő	Budai Pamutfono		Budai Pamutfono
P. E	munk. tisztv.	Budai Pamutfono		Budai Pamutfono
K. M.	gondnok	Bp-i Lenfonogyár		Budai Lenfonogyár
M. J. (nő)	előfono	Bp-i Lenfonogyár		Budai Lenfonogyár
E. M-né	csévelő	Duna Selyem		Duna Selyem
N. J-né	laboráns	Duna Selyem Gyár		Duna Selyem Gyár
D. A. (nő)		Duna Selyem Gyár		Duna Selyem Gyár
K. F.	hegesztő	EMÁG -gépgyár		EMÁG szerelde I. üzem
A. I.-né	tisztv.	EMÁG -gépgyár		EMÁG-munkástanács
Cs. I.	öntődei műsz.ell.	EMÁG -gépgyár		EMÁG Őntőde
F. J.	rendész	EMÁG-gépgyár		EMÁG-gépgyár rendészet
B. I.	kőszőrüs	EMÁG -gépgyár		EMÁG szerszámműhely TMK.
M. M. (nő)	adminisztr.	EMÁG-gépgyár		EMÁG-termelési oszt. Ifjúsági sz.
M. J.	tisztv.	Április 4. Gépgyár		Április 4. Gépgyár munkaügyi oszt
H. Gy-né	adminisztr.	Április 4. Gépgyár		Április 4. Gépgyár Szakszerv. biz.
D. J.-né	gy. m.	Lágymányosi Doh. gyár		Lágymányosi Dohánygyár elők.
B. J-né	gy. m.	Lágymányosi Doh. gyár		Lágymányosi Dohánygyár csomagolo
A. E. (nő)	telefonos	1. sz. Épületelemgyár		1. sz. Épületelemgyár telefonközp.
N. M. (nő)	mérnők	1. sz. Épületelemgyár		1. sz. Épületelemgyár igazg.-i ter.
B. A.-né	szővőnő	Kellenfőldi Goldberger		Goldbergergyár előfonoda
M. J.	szővőnő	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger v. fonoda
S. K.	szővőnő	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger gyürüsfon.
K. Gy.	gy. m.	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger szővőde
N. F-né	szővőnő	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger v. fonoda
B. D-né	szővőnő	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger v. fonoda
C. I.	raktáros	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger raktárak
S. M.	gy. m.	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger élező
B. J.	villanyszerelő	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger szerelő m.
O. I-né	bolyhozo	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger bolyh. üz.
P. F.	segéd m.	Kellenfőldi Goldberger		Kellenfőldi Goldberger, udvar
D. I. (nő)	könyvtáros	Kellenfőldi Goldberger	Kellenfőldi Goldberger könyvtár
V. J.	lakatos	Kábel és Sodronykőtél	Kábel és Sodronykőtél TMK.
K. D.	szerelő	Kábel és Sodronykőtél	Kábel és Sodronykőtél TMK.
K. D.	szerelő	Kábel és Sodronykőtél	Kábel és Sodronykőtél szer.
T. F.	gy. m.	Bp-i Erőmő	Budapesti Erőmű
M. L.	asztalos	Hidroxigén gyár	Hidroxigén gyár
N. S-né	adminisztr.	XI. ker. SZTK	XI. ker-i SZTK tüdőszűrő
B. L.	gondnok	XI. ker. SZTK	XI. ker. SZTK
Á. Z.	tűzoltó	Pamuttextil Művek	Pamuttextil Művek
K. L	gy. m.	Fogaskerékgyár	Fogaskerékgyár
B. M. (nő)	gy.m.	Kábel és Műanyaggyár	Kábel és Műanyaggyár
H. J-né	gy.m.	Kábel és Műanyaggyár	Kábel és Műanyaggyár
Sz. I.	gy. m.	Kellenfőldi Tejip. Váll.	Kellenfőldi Tejip. Váll.
V. J.	gy. m.	Kellenfőldi Tejip. Váll.	Kellenfőldi Tejip. Váll.
V. L.	lakatos	Kismotor és Gépgyár	Kismotor és Gépgyár üzem
Ny. K-né	sg. m.	Kismotor és Gépgyár	Kismotor és Gépgyár
F. B.	hibajav.csop. vez.	XI. ker. Posta Javító Kőzp.	Posta Kőzpont
T. S.	csop.vez.	XI. ker. Posta Javító Kőzp.	XI. ker. Posta Javító Kőzpont
K. I.	anyagbeszerz.	XI. ker. Posta Javító Kőzp.	XI. ker. Posta Javító Kőzpont
P. S.	garázs	Fürst S. Garázs	Fürst S. garázs
Gy. Gy.	gépészmérnők	Műszaki Egyetem	Műszaki Egyetem
K. S.	egyetemi hallg.	Műszaki Egyetem	Műszaki Egyetem
Sz. S.	egy. hallg.	Műszaki Egyetem	Műszaki Egyetem
K. F-né	vegyész tanárs.	Műszaki Egyetem	Műszaki Egyetem Vegyész kar.
B. I. (nő)	tanársegéd	Műszaki Egyetem	Műszaki Egyetemi Politikai tanszék
T. J.	építésztervező	Építéstud. Egyetem	Építéstudomány Egyetem Ép. kar.
B. F.	gondnok	Agrár Egy. Gondnokság	Agráregyetem Gondnokság
dr. Sz. J.	prof.	Agrártudom. Egyetem	Agrár Egyetem
Sz. P.	igazgató hely.	Mg. Gépészmér. Főiskola	Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolán.

Budapest, 1957. március 2.


(Molnár István t. hadgy.)




5. sz. dokumentum




Kedves
Molnár elvtárs

Igéretemhez méltan megirom a levelet habár már tárgytalan a dolog mert reggelre már össze szedték az ürgéket de én azért érdeklödtem, hogy nem e marad kivéletlenül belőlük 1-2, mert nagyon sajnálnám ha valamelik is lemaradna és ne részesülne abba amibe a többi, de elvitték mindet apraját nagyát álitolag 21-gyen voltak majd ha találkozunk akkor már többet tudok pláne ha megin egyhonap mulva látogat meg megint benünket Kedes Pistike ne haragudjon, hogy ilyen nagyon csúnyán írok, de már olyan álmos vagyok, majd leragad a szemem,

mielőbbi viszontlátásra

Szabó néni


6. sz. dokumentum






JELENTÉS A BUDAI PAMUTFONÓGYÁRRÓL

(N. Zs. fonónő naplója alapján)

1956. okt. 26-án történt az alábbi eset:

Ezen a napon szervezték a forradalmi bizottságot. Az üzemben 30 fő volt bent és ebből 21 tagú forradalmi bizottságot választottak. Javasolták az alábbiakat: Kőhalmi Konrádot, Földi Józsefet, Hergert, Jadányi J.-et, Fiznert, Odrovicsot, N. Zs.-t, de ő nem fogadta el, és még sokat másokat.

Később az Igazgatói szobába is be mentek, ahol többen is bent voltak, név szerint: Fizner, Kőhalmi, Földi, Saloghné, Ladányi, Herger, Németh Imre főkönyvelő.

Németh Imre főkönyvelő azt javasolta beszéde közben, hogy a WC-ről nevezzék el a Pártot és Rákosit. Ezen értekezleten öt csoportot alakítottak, éspedig:

1. Termeléssel foglalkozó

2. Különböző dolgokkal foglalkozó

3. Káderanyagokkal és azok felülvizsgálásával foglalkozó csoportot.

A többi csoport megnevezését nem ismerem.

(A káderanyagokkal Ladányi és Odrovics foglalkozott.)

1956. okt. 27-én a személyzeti osztályon az alábbi történt:

Az irodában tartózkodott: Kőhalmi, Földi, Odrovics, Ladányi, Fizner, Német Imre, Németh Vilmos, Herger és Egri Tamás.

Amikor N. Zs. és Andrész A. megjelent az ajtóban, Egri Tamás azt mondotta: „Mit csináltok itt vannak a Párt talpnyalói a híres alapszervi titkárok.”

1956. nov. 2-án Földi József összetörte a címert Odroviccsal együtt. Mivel fizetés nap is volt gyűlést tartottak az üzemben, ahol nagyon örültek Nagy Imre kormányának, és beszédeikben Nagy Imre melletti kiállásról tettek tanú bizonyságot. Ezen a gyűlésen követelést is készítettek, követelték a több párt rendszert, Nalétert honvédelmi miniszternek, és hogy Nagy Imre alakítsa át a kormányát.

Ezen a gyűlésen Kőhalmi Konrád az alábbiakat mondotta: „Erkölcsi alapja van kiállni a dolgozók elé, mert ő részt vett a forradalmi tüntetésen, akkor mikor más féltette az életét.

1956. nov. 13-án megalakult az. ideiglenes munkástanács, melynek elnöke Földi Jószef lett a tanács tagjai pedig a hasonszőrű emberek.

1956. nov. 16-án munkástanács ülés volt, ahol leváltották Levendulánét és Popper Endrét a személyzeti osztály vezetőjét, akit a hüvelyválogatóba tettek 600. forint fizetéssel.

Ezen a napon Földi és Kőhalmi közössen azt a kijelentést tették: „Úgy teszünk, ahogy a többi üzem teszi, ha azok sztrájkolnak, mi is sztrájkolunk, ha dolgoznak, mi is dolgozunk. Sztrájktörők nem leszünk.”

Kissné nevezetű egyén ezen a gyűlésen felszólalt és azt mondotta: Vigyázzon a munkás tanács, hogy ne legyen párt és párttagság.

1956. nov. 17-án Kőhalmi Konrád kisebb csoport előtt ezeket mondotta: „Én is azon a véleményen vagyok, hogy a forradalom elsöpörte a Pártot és a munkások megmutatták milyen jo volt a szocializmus.”

1956. nov. 26-án Horváth néni félre hívta N. Zs-t és azt mondta neki, hogy ne pártolja az erőszakot, mert a Körúton úgy megvertek egy asszonyt, és ő is úgy járhat, de ő ezért mert pártoltam öket behunyja a szemét. A munkástanács ülés követelésére nem jött válasz a Kádár kormánytól. A követelés az volt, hogy: „A szovjet csapatok vonuljanak ki, mert addig nem lesz az üzemben munka, ezt a követelést Kőhalmi és Földi javasolta.”

1956. dec. 3-án az üzemben gyűlés volt, ahol Kőhalmi és Földi követelték Nagy Imrét hozzák vissza Romániából, mert a Kádár kormányt nem mi választottuk, nem a mi kormányunk.

Ezen a napon küldöttséget küldtek a Beloiánisz gyárba.

1956. dec. 4-an Földi a falon keresztül bement az Ü. B.-be. Később kiderült, hogy a juttatási értékből 1600 forint hiányzik és ezt az összeget Levendulánéra fogják ugyanakkor mikor Földi is a falon mászott be.

1956. dec. 5–6-án Földi egy gyűlésen tisztázta magát oly képpen, hogy: „Nem ÁVH-s volt hanem a Határörségnél ő volt a legjobb parancsnok, de mivel Szovjet-ellenes volt leváltották aminek ő nagyon őrült.” Ezen a gyűlésen felszólalt Kazinckiné is aki a következőket mondotta: „Ne legyünk mi árulok, ha a többi üzem sem dolgozik, mert leköpködik azokat akik dolgoznak. Javasolta, hogy az asszonyok vonuljanak ki tüntetni.”

1956. dec. 7–12. Egy Sanyika nevezetű a börözőből azt mondta: Na itt próbáljon valaki szervezni a Pártot.

1956. dec. 17-én a párt irodából kipakoltak mindent. Németh Imre főkönyvelő kiméreti a vörös zászlókat 8. forintért méterét. Földi József a pártirodából kidobálja a Lenin könyveket azzal, hogy ezek mind hazugságok és ezek vezették félre a népet. Györkös József egy Lenin könyvet eltett de Földi észre vette és nagyon „letolta” érte.

Ezen a napon kezdték osztani az anyagokat, és amiért N. Zs. megkérdezte hogy láthatná e a B-parti kiosztásra kerülő anyagát ezért Németh Vilmos mint lázitott a munkás tanács elnöksége elé vitte.

1957. jan. 7-én Odrovics és Szép János levágatták a szakálukat.

Jelentem: hogy a naplóból több fontos részletet megtudni nem tudtam, de ezen kívül tudomásomra jutott, hogy Kőhalmi Konrád a forradalom időszakában állandoan azt hangsúlyozta, hogy őrá a Párt főiskolát ráerőszakolták.

Egri Tamás avval dicsekedett, hogy a Pannónia motorkerékpárjával ÁVH-s tiszteket vett üldözésbe. Továbbá Popper Endre előtt azt mondta „hogy rosebb egye meg az Oroszokat”.

Bittmann Józsefné a dolgozok előtt hangsúlyozta: hogy szégyelje mind az a nő magát aki nem ment el az amerikai követségre tüntetni.

Több jelenteni valom nincs.

Halász Nándor alhdgy.




7. sz. dokumentum




NYILATKOZAT

1956. X. 27-én voltam először az üzemben, ahol igen feszült volt a hangulat. Az üzemben senki sem szolt hozzám. Én az üzemben az üzemi Pártbizottság szervező titkára voltam. Ezt követően még egyszer bentvoltam, pénzért, de csak a portáig jutottam el. Előtte való szombaton voltam ismét az üzembe mikor is a Kádár kormány segítséget kért a Szovjetuniótól, ezen a szombati napon N. Zs.val voltam bent azért mentünk, hogy megtudjuk, hogy el e leszünk bocsájtva vagy sem.

Kérdésünkre a portás Gyurcso Ferencné azt válaszolta, hogy senki nincs felfüggesztve. Péczeli Pál a tüzolto parancsnoka erre azt válaszolta, hogy itt nincsenek felfüggesztve, de lehet, hgy otthon fellesznek függesztve. Erre én azt válaszoltam, hogy ha minket otthon felfüggesztenek, akkor magát is felfüggesztik, mert maga is annak a Pártnak volt a tagja amelyiknek mink.

Ezt követően több gyűlésen részt vettem, ahol a Földi, valamint Kőhalmi együttesen beszédet mondott, többek között Földi József azt mondta, hogy örola azt beszélik, hogy ő ÁVH-s volt és őt ezért tették ki az ÁVH-tól, mert Orosz ellenes volt. Többek között elmondta, hogy az Orosz fegyvernél jobb fegyverrek is vannak és mindig is Orosz ellenes volt és az is ma is. Mindig a Sztrájkot szervezte.

Ezeken az értekezleteken én hozzám senki sem szolt ha csak én odanem mentem valakihez. Egyedül azon a napon mikor volt a tanács választás azon a napon Sántha Gyula bácsi jött hozzám látván azt, hogy egyedül koszáltam a terembe hozzám jött és kérdezte, hogy mi lesz a Párt szervezéssel és ne féljek kiállni a Pártnak élni kell.

Lengyel Árpádné
több esetben azt mondta, hogy aki a Pártot merészeli szervezni azt kiközösitik maguk közül és agyon verik, ez az illető mindenhol ott volt a Rádió ostrománál, a Szabadnép székházánál, az Országháznál és vidéken is tudta hogy mi történik.

1956. XII. 7-én a kerületből kint volt a Gál elvtársnő, Kőhalmival beszélt, utánna velem és N. Zs-val, akkor Kőhalmi megtudta, hogy mi szervezzük a Pártott ezen a napon raportra hívtak ketönket N. Zs-val, és tölem kérdezték mi a meglátásom az átszervezéssel, mert hallották, hogy csak a kommunistákat rakták vissza az üzembe, én elmondottam, hogy helytelennek tartom ezt az intézkedést amit tettek, mert a tények azt bizonyítják, csak a párttagokat találták meg az elmozditás céljából. Ezen a megbeszélésen jelen volt Németh Vilmos aki légo parancsnok volt ez azzal vádolt, hogy én a munkástanács ellen beszélek, vádolt azzal, hogy én azt beszélem a dolgozókkal, hogy a gyermekek nem kapnak ajándékot amit visszautasítottam.

Egy asszonnyal beszéltem Kiss Pálnéval, ez az illető azt kérdezte tőlem, hogy a gyermekek mikor kapják meg az ajándékot. Erre válaszként elmondtam neki amit egy értekezleten Kőhalmi mondott azt hogy szerenének adni a gyermekeknek csomagot ha betudják szerezni, ezt forgatták ki.

Ezt követő napon Németh Vilmos Korodi Annával azt üzente nekem, hogy „lotusz belém” természetes magyarul üzente. Én nagyon kikelve mentem a Kőhalmihoz és kértem, hogy figyelmeztesse a Némethet, mert eddig nem szóltam ellene semmit a kerületben, mint evvel is vádoltak, de ha nem hagy békében, akkor majd tudom, hogy hová forduljak panaszaimmal.

Földi József december 20-án jött hozzám, hogy a Párt irodának szekrényét ürítsem ki, mert szüsége van rá, a szekrényben több politikai könyvek voltak, amit kidobált és azt a kijelentést tette, hogy elégeti nehogy még bajba kerüljön, hogy ilyen könyveket tartogat hisz ez mind hazugság.

Átszervezés folytán az üzembe helyeztek mint fononőt, de mint leszedő szerepeltem volna mert gépet nem adtak és azt mondták, vagyis Kőhalmi, hogy azért nem adhat gépet, mert feketén voltam függetlenítve, így kértem, hogy a vállalat mondjon fel, természetesen boldogan felmondtak.

Budapest, 1957. febr. 14.

Cz. Gy-né

Ötágú csillag a Móricz Zsigmond körtéren

8. sz. dokumentum




NÉVJEGYZÉK

a március hónapban biztonsági zár alá javasolt személyekről

Tokobi Ferenc Budapest XI., Szakoli u. 46. sz. alatti lakos. Anyja neve: Kovács Mária, szül. helye. Ráckeve 1924. V. 17.

Az ellenforradalom ideje alatt és azóta is állandóan uszítja a dolgozókat a Kormány, demokrácia és a Párt ellen. Tiltakozik a Párt szervezése ellen (szerinte e Pártra semmi szükség), mert odajutunk, ahol az MDP-vel jutottunk.

Kulcsár György Budapest XI., Bazsalikom u. 42. Anyja neve: Tőrő Katalin. Szül.: Szálafő 1924. okt. 17. Ugyancsak a Párt és a Kormány ellen uszít, demokrácia ellenes magatartása tűrhetetlen az üzemben. Uszít az új bérrendezés ellen és uszít az osztályvezetője ellen, hogy a termelékenység növelése érdekében egy újítást bevezethessen.

Sziemeszter József Budapest VIII. ker., Illés u. 34. Anyja neve: Balogh Margit, szül.: Peczel 1926. febr. 28. A fent nevezett a Beloiánisz munkástanácsából Bali és Rác-ékkal tartott állandó kapcsolatot azok utasításait hajtotta végre.

Uszított a Párt és a Kormány ellen, sőt még ma is. A két napos sztrájk idején is a Baliéktól kapott utasítás alapján a versenyhíradó táblájára is kiiratta, hogy 48 órás sztrájk. A munkás igazgatót állandóan megfigyelés alatt tartotta, megjegyzéseket tett rá, mert kommunista. Sőt amikor Ujpesti lakásáról nem tudott bejönni naponta többször felhívták telefonon, és a következőket mondták: (Na te rohadt vén kurva jövünk érted stb.). Fenyegették, hogy mennek érte ki fogják nyírni. Telefonszámot csak ők tudták mert titkos.

Szabadszállási Kálmán Budapest XXII., Bfok. Jegenye u. 27. Anyja neve: Jurányi Angella. Szül.: Kismarja 1922. máj. 28-án.

Legfőbb hangadó volt a kommunisták azonnali kirúgását illetően. Ugyancsak a bérezés kezdésében uszít még ma is lázítja a dolgzókat, hogy ezért a bérért ne dolgozzanak, Párt a Kormány és a Demokrácia ellen uszít. Az üzemi rendészt ávosnak nevezte és üldözte és üldözi még ma is.

Rózner István Budapest XI., Tétényi u. 129. Anyja enve: Kiss Tóth Margit. Szül.: Budapest, 1936. április 23.

Az osztály vezetője Versits, ott látta, hogy katonai látcső volt nálla. Állandóan a falat az üzemrészek pedlóit teleirkálta külömböző uszító szavakkal. És bár abban az időben az üzem nem dolgozott. Tüzet okozott amit szerencsére időben eloltott az őrség. A tüzet foszforos gyújtó lappal idézte elő. Sajnos rábizonyítani abban az időben nem lehetett, de ő volt ott.

Budapest, 1957. március hó 7.


9. sz. dokumentum




ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A FELDERÍTŐ CSOPORT ÁLTAL A MAI NAPIG ŐRIZETBE VETT ÉS A RENDŐRSÉGNEK ÁTADOTT SZEMÉLYEKRŐL

Jelentem, hogy a felderítő csoport létrehozása óta az alábbi személyeket adtuk át a rendőrségnek további intézkedés végett:

1. Január 8-án átadtuk a XXII. ker. kapitányságnak Lampor Pál XXII. ker. Póla utca 2. alatti lakos ügyét. Nevezettnél saját állítása szerint az októberi események következtében egy db. pisztoly volt. Lampor a nálla lévő pisztoly létezéséről ismerőseinek dicsekedett. A XXII. ker. kapitányság letartóztatta fegyverrejtegetés gyanúja miatt és a részletes vizsgálatot lefolytatta. Az eredményről nem lettünk tájékoztatva.

2. Informátoraink jelentése alapján tudomásunkra jutott, hogy a Fehérvári úti Kismotor és Gépgyárban dolgozó Horváth XIII. József, Iványi László és Knapp Károly fegyvert rejtegetnek. Tekintettel arra, hogy ezen üzem közvetlen a Budapesti Főosztályhoz tartozik, így az ügyet átadtuk a Főosztálynak. – Horváth Józsefet és Iványi Lászlót letartóztatták, Knapp Károly pedig szökésben van. Horváth és Iványi kb. egy hónaig volt előzetes letartóztatásban, amikor is Bartha Bertalan a vállalat volt igazgatója, aki az októberi események után közvetlen a Vasas Szakszervezet főtitkára lett, kezeskedett a két személyért és így szabadlábra bocsájtották őket.

– E körülményt jelentettük illetékeseknek, azóta Barta Bertalant főtitkári beosztásából leváltották, jelenleg még nem dolgozik sehol.

3. Jan. 15-én átadtuk a IV. ker. kapitányságnak a IV. ker. Fóti út 6. alatt lévő Geofizikai Mérőműszerekgyárában dolgozó Szarvas nevű egyén ügyét, aki diszidálni akart. – A IV. ker. kapitányságtól kapott értesülésünk szerint nevezettet biztonsági őrizetbe vették.

4. Jan. 10-én átadtuk a ker. rendőrkapitányságnak Kardos Endre, Vöröss Margit és Szenes László egyéneket, akik diszidálni szándékozó személyeket toboroztak a Gellért szállóban.

5. Jan. 18-án az éjjeli órákban előállítottuk a ker. rendőrkapitányságra Csinált Kálmán XI. ker. Zsombolya u. 7. alatti lakost. Nevezett ittas állapotban késsel megakarta ölni feleségét és kislányát.

6. Jan. 22-én a VIII. ker. rendőrségnek átadtuk Fettig Ida VIII. ker. Orczi u. 40. sz. alatti lakos ügyét. Nevezett két fivérével eggyütt részt vett az ellenforradalom külömböző terror cselekményeiben. Ténykedéseikről sok fénykép felvételt készítettek. Nevezetteket a rendőrség letartóztatta, erről egyébként a sajtó is írt.

7. Jan. 31-én előállítottuk Hulman György XI. ker. Villányi u. 78. alatti lakost, aki az ellenforradalom leverése óta lázított a kormány és rendszer ellen. Nevezettet a tanúkihallgatási jegyzőkönyvekkel eggyütt átadtuk a ker. rendőrségnek.

8. Febr. 1-én előállítottuk Balázs Lajost a Ganz vill. gyár dolgozóját, aki az ellenforradalom idején a széna-téri harcokban aktívan tevékenykedett, továbbá ÁVH. beosztottak lakásának fosztogatásában és személyek elhurcolásában vett részt. Nevezett ügyét a tanúvallomási jegyzőkönyvekkel együtt átadtuk a rendőrségnek, Balázst a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte.

9. Febr. 15-én előállítottuk Haffner Tamás XI. ker. Móricz Zsigmond Körtér 7. alatti lakost, rémhírterjesztés, kormány és karhatalom elleni izgatás miatt. A tanúvallomási jegyzőkönyvekkel eggyütt átadtuk nevezettet a rendőrségnek.

10. Febr. 7-én előállítottuk Hucman György XI. ker. Lágymányosi u. 13. alatti lakost, kormány és hadkötelezettség elleni izgatás miatt. Nevezettet átadtuk a rendőrségnek, aki tekintettel arra, hogy nevezett szökésétől nem kell tartani, a bírósági tárgyalásig szabadlábra helyezte. A Fővárosi bíróság a napokban tárgyalta ügyét, azonban ítéletet még nem hoztak.

11. Febr. 25-én előállítottuk Kulcsár István Bp. XX. ker. Bercencei u. 33. alatti lakost, aki az ellenforradalom idején részt vett a Köztársaság téri pártház ostromában és az ott lévő karhatalmisták kivégzésében. Nevezettet szembesítéskor felismerte K. Farkas József karhatalmista, aki ebben az időben mint ÁVH karhatalmista teljesített szolgálatot a Köztársaság téri pártházban. – Kulcsár ellen ezen kívül eljárás folyt erőszakos nemi közösülés és lopás miatt. – Nevezettet átadtuk a Budapesti Főkapitányságnak.

12. Informátorunk jelentése alapján megállapítottuk, hogy a Kábel és Műanyag gyárban dolgozó Meskó Sándor és Hartai István az ellenforradalom ideje alatt az üzem területére idegen személyeket, akik fegyveresen harcoltak, bevitték és ott fölfegyverezték, valamint az üzem tulajdonát képező ruhákba öltöztették, így kb. 31. ezer ft. kár érte az üzemet. Ügyüket átadtuk a rendőrségnek, Hartai Istvánt letartóztatták azonnal, és az eljárást megindították.

13. Febr. 21-én előállítottuk Gergely Lajos, Kalmár Pál, Magyar Géza, Stanek Sándor, Szőllősi Tibor, Gyenizsa Ferenc, Hargitai József, Klima Károly és Vaid Miklós fiatalkorú gyerekeket, akik fegyvereket rejtegettek. Beszállítottuk őket az Óbudai gyermeknevelő intézetbe és a fiatalkorúak bíróságának adtuk át az ügyet.

14. Febr. 21-én előállítottuk Zombori János Kellenfőldi Goldberger gyári közönség szervezőt, aki állandóan lázító tevékenységet fejtett ki az üzemben, többek között a „kommunisták véréből akart inni”. A tanúvallomási jegyzőkönyvekkel együtt átadtuk a ker. rendőrségnek, aki elrendelte előzetes letartóztatásba való helyezését.

15. Márc. 1-én előállítottuk Szőke László Beloiannisz gyárban dolgozó egyént, aki a munkahelyén plakátokat tépdesett le, továbbá ellenforradalmi röplapokat terjesztett. Tanúvallomási jegyzőkönyvekkel eggyütt átadtuk nevezettet a Budapesti főkapitányságnak.

16. Márc. 2-án előállítottuk Mozsolics József nevezetű egyént, aki a XI. ker. Móricz Zsigmond körtéren a karhatalom és a rendőrség ellen izgatott. Nevezettet amikor igazoltatásra szólítottuk fel, szökést kísérelt meg, így eggyik beosztottunk kénytelen volt fegyverét használni, míg végül Mozsolicsot a Vásárhelyi Pál utca eggyik épületében fogtuk el. – A tanúvallomási jegyzőkönyvekkel eggyütt átadtuk a ker. rendőrségnek, aki elrendelte azonnali előzetes letartóztatását.

17. Márc. 4-én őrizetbe vettük és átadtuk a Város Parancsnokságának Tóbiás Imre t. hdgy.-ot. – Nevezett személyt az okt. események során behívták szolgálat tételre, majd bevonulás után nyugatra távozott Franciaországba, ahonnan vissza tért később. Feltehető hogy nevezettet a nyugati hírszerző szolgálat beszervezte. Ennél fogva adtuk át a város parancsnokságnak, hogy foglalkozzanak vele az elhárító szervek.

18. Márc. 11-én eggyik informátorunk jelentése alapján előállítottuk Körner László szökött rabot, aki az októberi események során szabadult a börtönből, előzőleg 5 évre volt ítélve. Nevezett az előállításáig szökésben volt, átadtuk a ker. rendőrségnek a büntetés végrehajtási intézetbe való beszállítása végett.

19. Márc. 14-én előállítottuk Pányi Róbert, Broják Ferenc, Hegedüs Pál és Kovács Károly ipari tanulókat. Nevezettek az ipari tanuló otthon homlokzatáról leszedték a vörös zászlót, széjjel tépték és eltüzelték. A tanúvallomási jegyzőkönyvekkel eggyütt átadtuk nevezetteket a rendőrségnek, és innen be lettek szállítva a Budapesti Főkapitányság gyermekvédelmi osztályára.

20. Eggyik informátorunk jelentése alapján márc. 15-én előállítottuk Gulyás János XI. ker. Bartók Béla u. 134. sz. alatti lakost. Nevezett személy az októberi események során szabadult, háborús bűntettért életfogytiglani fegyházra volt ítélve. – Átadtuk a rendőrségnek, ahonnan beszállították büntetésének további töltése végett a büntetést végrehajtási intézetbe.

21. Felderítésünk során megállapítottuk, hogy Arnóti Szilárd a Műszaki egyetem dékáni hivatal helyettes vezetője az egyetem pénzéből 27 ezer ft-ot sikkasztott el, mely összeget a Szovjet harcosokra fogta, hogy azok vitték el. Ügyét átadtuk a ker. rendőrség bűnügyi csoportjának.

22. Törökbálinton végzett felderítésünk során megállapítottuk, hogy a községben igen sok honvédségi eredetű holmit rejtegetnek. A budai Járási kapitánysággal eggyütt a községben általános raziát tartottunk. Eredményként előkerült 1 db pannónia mkp., több száz db. pu. és gpi. lőszer, valamint egy teher gk-ra[SZJ] való honvédségi felszerelés (zubbony, nadrág, vattaruha, takaró, lepedő stb.). Előállítottunk 22 személyt, ezek között van szökött rab, volt csendőr aki állandóan izgat stb. – Az említett személyekkel kapcsolatban a rendőrség folytatta le a további vizsgálatot.

Csoportunk eddig 64 főt adott át a rendőrségnek, ebben nincs benne az az időszak, amikor a Kapás csoport külön működött. Arról az időszakról nincs feljegyzésünk, így utólag megállapítani nem tudjuk.

Budapest 1957. márc. 22-én

Molnár István hdgy.




10. sz. dokumentum




Budapesti XI. ker. Karhatalom Felderítő csoport
Tárgy: A kerület iskoláiról hangulatjelentés
Budai Karhatalmi ezd. feld. ti.
Budapest

Jelentem, hogy az iskolákat ellenőriztük az ápr. 4-i ünnepségekkel kapcsolatban. – Megállapítottuk, hogy az iskolák túlnyomó részében a hangulat jó a 4-i ünnepségekkel kapcsolatban. Az iskolákon belül osztályonként készültek az ünnepségre, melyre ma a délelőtti órákban a tanmenetben beiktatott magyar órákon került sor. A pedagógusok már az előző napokban szavalatokkal, énekszámokkal, valamint az osztályfőnökök ápr. 4. jelentőségének ismertetésével állítottak össze műsort, mely össz értékében jól sikerült, kivéve a Köbölkut úti iskola VII/d osztályát, ahol a gyerekek megtagadták a szavalást. Ugyanis az osztályfőnök kiadta a verset tanulásra Szabó Pál és Tölg Molnár Zoltánnak, amikor erről a többi gyerekek értesültek. Kocsis László, Edelényi János és Szabados József tanulók vezetésével megfenyegették Szabó és Molnár tanulókat, hogy ne szavaljanak, mert akkor kiközösítik őket és szavaljanak azok a gyerekek, akik jelenleg is orosz nyelvet tanulnak. – Erről a tényről az igazgató tájékoztatott bennünket, kimentünk és beszéltünk a gyerekekkel, továbbá be fogjuk hivatni a szüleiket.

Ugyancsak ebben az iskolában elterjedt olyan hangulat, hogy ápr. 4-én a gyerekek a legrosszabb ruhájukat vegyék fel, ezzel tüntetve ápr. 4. ellen. Az iskola pedagógusai erről időben tudomást szereztek és sikerült az ilyen hangulatot megszüntetni.

Meg kell említeni, hogy ebben az iskolában túlnyomó többségében a kerületben meghúzódó osztályidegen és deklasszált elemek gyerekei a tanulók.

Jelentem továbbá, hogy a reggeli órákban tudomást szereztünk arról, hogy a Ménesi úti Ipari tanuló otthon épületének tetejére egy nemzetiszínű teljesen összetépázott zászló, valamint egy Kossuth-címer fekete gyászszalaggal ki van téve. – A zászlót és a címert behoztuk, jelenleg még nem tudjuk, hogy ki tette ki, tekintettel arra, hogy jelenleg az otthon lakói különböző munkahelyükön dolgoznak és csak az esti órákban lesznek otthon. – A vizsgálatot megindítottuk és az eredményről később jelentek.

Ma reggel a Fürst Sándor autóbusz garázs telepén a reggeli eligazítás után öt darab ellenséges röplapot találtak, melyen tüntetésre szólítják fel a dolgozókat. A reggeli eligazításon többszáz kalauz és autóbusz vezető tartózkodott a garázs melletti nagyépületben. Ebben az időszakban történt a röplapok szétszórása. Amikor a terem kiürült és a takarítás kezdődött a takarítónő és az intéző bizottság egyik tagja szétszórtan talált rá a mellékletként csatolt röplapokra.

Azok a személyek, melyek feltételezésünk szerint a röplapot elszórták, ma már nem térnek vissza a garázs területére, így intézkedtünk, hogy 4-én reggel a munkásőrség több tagja elvegyülve a kalauzokkal megfigyelést végezve figyelje az ott-tartózkodó személyek magatartását.

A röplapok egy példánya mellékelve, 4 db átadva a Böszörményi úti rendőrségnek.

Budapest, 1957. ápr. 3.

Molnár István hdgy




11. sz. dokumentum




JEGYZŐKÖNYV

Felvéve 1957. április 5-én a XI. kerületi karhatalmi század hivatalos helyiségében.

Jelen vannak: Kapás Pál őrgy. Molnár István hdgy. Mészáros Gyula hdgy. a karhatalmi század felderítői.

Tárgy: Olajos Béla gépkocsivezető (1924 Oláh Ida) Budapest, VII. ker. Akácfa u. 11. sz. alatti lakos hatósági közeg elleni erőszak bűntette.

1957. április 5-én bejelentés alapján ellenforradalmi ténykedés miatt előállítottuk Olajos Bélát. Amikor lakására érkeztünk és felszólítottuk, hogy jöjjön velünk, nevezett a legszemtelenebbül kijelentette, hogy mijen jogon álitjuk elő amikor ő ártatlan és az ellenforradalmi események alatt nem vett részt semmiben. Az előállítás és cselekményének tisztázása miatt ismételt felszólításra követett bennünket.

Amikor előállítása után mig bűntársai előálitása megtörténik, addig Varga szds. elvtárs őrizetére lett bízva. Előállítása után közvetlenül amikor már útközben a gk-ban ismertettük egyes ellenforradalmi cselekményét – először tagadott majd Szabadság hídon átérve a gk. ajtaját kinyitva szökést kísérelt meg. A gk. vezető Nagy Ernő figyelmessége megakadályozta őt szökésében. Az őrségnek való ideiglenes átadása pillanatában újabb szökést kisérelt meg, amely megakadályozására az őr Varga szds. elvt nem használta fegyverét, hanem géppisztolyának tusával megakadályozta őt szökésében.

Későbbiek folyamán amikor már a többi társának az előálitása is megtörtént és Olajos kihalgatására került a sor ő szemtelen arogáns és a karhatalomra nézve sértő magatartást tanúsított. Töbszöri figyelmeztetésünk ellenére is a felderítő elvtársat megrugta. Erre a jelenlévőkkel együttesen kemény modszerrel lett rendre utasítva.

A kihalgatás további részében mivel már több tiszt elvtárs is jelen volt a föltett kérdésekre válaszolt.

A kihalgatás befejeztével társaival együtt átlett adva a XI. kerületi Rendőr ügyeletes tisztnek.

Kmf.

(Kapás Pál őrgy)


(Molnár István hdgy.)

(Mészáros Gyula hdgy.)

(Varga József szds.)

(Nagy Ernő gk. vez. főhdgy.)

(Vajda Zoltán hdgy.)



12. sz. dokumentum




XI. ker. Karhatalom
Feld. csoport
Budapeti Karhatalmi Ezd. feld. ti.
Budapest

Jelentem, hogy a meglévő informátor hálózatunkat a területileg illetékes rendőrségi szerveknek átadtuk, illetve eggyes üzemek átadása most van folyamatban, tekintettel arra, hogy ezen üzemeket a Budapesti Főosztály és az ORK veszi át.

Jelentem továbbá, hogy ellenforradalmi tevékenység miatt előálitottuk: Olajos Béla, Kispap István, Medvedovszki István és Pusztai Miklós budapest VII. ker. Akácfa utca 11. sz. alatti lakosokat.

Előállításuk után bizonyítást nyert, hogy fegyveres ellenforradalmi cselekményekben vettek részt 1956. nov. 10-ig, valamint különböző állami vállalatok és áruházak kifosztásában aktívan tevékenykedtek.

Továbbá bizonyítást nyert az is, hogy nevezett személyek a VII. ker-ben garázdálkodó Steiner féle ellenforradalmi csoport aktív tagjai voltak és e csoport tagjaiként a Körút és Rákóczi út sarkán lévő épületekből Szovjet harckocsikra és páncélkocsikra lövöldöztek, mely bandita munkának saját bevallásuk szerint is több áldozata lett.

Nevezetteknél a házkutatás során a rablott holmik egyrészét meg találtuk, más részét pedig bevallásuk szerint elajándékozták és eladták.

A tanuvallomási jegyzőkönyvekkel, valamint az előtalált rablott holmikkal eggyütt a fent nevezett személyeket átadtuk a rendőrségnek.

A VII. ker. rendőrség ez ügyben további vizsgálatot folytat, melynek eddigi eredményeként már több volt Steiner féle csoportbeli bandita került kézre. – Jelenleg a fenti személyek letartóztatásban vannak.

Más jelenteni valóm nincs.

Budapest 1957. ápr. 12.

Molnár István hdgy.

• Forradalom – ellenforradalom [7]