Merre tart Kelet-Európa ?

F. Havas Gábor [1], Liskó Ilona [2]

Soha többé kommunizmust!

A kelet-európai országokban zajló változások várható fejleményeit illetően szinte teljes az egyetértés abban, hogy a „klasszikus” kommunista rendszer végleg a múlté. Az egyes országokban a megkérdezetteknek legfeljebb hat százaléka tartja lehetségesnek a visszarendeződést. Az viszont csak a magyaroknál és a lengyeleknél többségi vélemény, hogy a nagyobb politikai és gazdasági szabadságot „engedélyező” reformkommunizmusnak sincs többé esélye Kelet-Európában. Ebben a két országban a túlnyomó többség (magyarok: 75%, lengyelek: 69%) a kommunizmussal való teljes szakítást tartja valószínűnek. Az oroszok közül lényegesen kevesebben (35%) adnak esélyt a radikális változásnak. 41%-uk úgy véli, hogy a kelet-európai országokban ugyan növekedni fog a politikai és gazdasági szabadság, de nem kerül sor rendszerváltozásra, a megreformált kommunizmus tartani tudja hadállásait. Ebben a kérdésben érdekes módon a vélemények megoszlása a legtöbb nyugat-európai országban közelebb áll az oroszokéhoz, mint a magyarokéhoz vagy a lengyelekéhez.

A magyarok és a lengyelek nem csak a várható politikai fejleményeket ítélik meg másként. Más a kommunizmussal szemben elfoglalt érzelmi-politikai attitűdjük is. A kommunizmust mint eszmét, mint ideológiát és mint politikai rendszert egyaránt elvetik. A magyarok 80, a lengyelek 75%-a a kommunizmus szónak negatív jelentést tulajdonít. Az elutasítást kifejező „negatív” válaszok aránya lényegesen magasabb, mint jó néhány nyugat-európai országban. Az orosz válaszok megoszlása ezen a téren is jóval konzervatívabb beállítódást tükröz: mindössze 27%-uk tartja a kommunizmust „negatívnak”. A magyarok 4, a lengyelek 1%-a kívánna a jövőben kommunista rendszerben élni, ha erről szabadon dönthetne. Az oroszok 31%-a viszont ebben az esetben is a kommunizmust választaná. Kísértetiesen hasonló az eredmény, amikor nem politikai rendszerek, hanem különböző ideológiákat képviselő pártok között kell választani. Egy elképzelt közeli választáson a magyaroknak csak 4, a lengyeleknek pedig mindössze 1%-a szavazna kommunista pártra, ugyanakkor egy orosz kommunista párt a szavazatok 30%-ára számíthatna.

Mi lesz ebből?

A megkérdezettek többsége valamennyi országban úgy ítéli meg, hogy a kelet-európai változások jótékony hatást gyakorolnak Európa jövőjére. A kelet-európai válaszadók közül a magyarok a legderűlátóbbak: 40%-uk gondolja úgy, hogy ezek az események egy hosszan tartó békés periódushoz juttatják el Európát. A lengyeleknek ezzel szemben mindössze 17%-a osztja ezt a véleményt, sőt 19%-uk úgy véli, hogy a napjainkban lezajló változások egy újabb világháborúhoz is elvezethetnek. A lengyelek pesszimizmusát valószínűleg a német újraegyesítéstől való félelem is táplálja. Míg az összes többi országban a válaszadók nagyobbik fele kedvezően ítéli meg az újraegyesítést, addig a lengyelek többsége (64%) ellenszenvvel fogadja.

A kutatásban részt vevő kelet-európai országokban azt is megkérdezték, hogy ebben a változó helyzetben mit várnak a nyugati államoktól. A magyarok és a lengyelek a segítségnyújtásnak azokat a formáit (közös piaci együttműködés, működőtőke beáramlása) részesítik előnyben, amelyek gyorsíthatják az európai integráció folyamatát. Az oroszok viszont még egy korábbi fázisnál tartanak, ők inkább kölcsönöket remélnek.

Kommunizmust nem, de mit igen?

A magyarok és a lengyelek csatlakozni szeretnének Európához. Többpártrendszert, polgári demokráciát, piacgazdaságot akarnak, ahogy ez világosan kiderül az 1. számú táblából is:

1. tábla

Pozitívnak tartja	Magyarország	Lengyelország	SZU
a kommunizmust	3	15	38
a demokratikus szocializmust	30	54	57
a szociáldemokráciát	52	68	34
a liberalizmust	47	57	20
a kapitalizmust	42	37	24

Ehhez képest másodlagos, hogy melyik nagy európai politikai tradíciót tartják rokonszenvesebbnek. Másodlagos, de nem közömbös, és pontosan kimutatható. Gyorsan hozzá kell azonban tennünk, hogy az egymással rivalizáló politikai irányzatokat árnyaltan ítélik meg, az előnyöket és hátrányokat egyaránt mérlegelik. A magyarok gazdasági téren a liberális és konzervatív kormányokat hatékonyabbnak tartják! A szociális problémák megoldása terén viszont a többség a szociáldemokratákat látja sikeresebbnek. Az emberi jogok garantálásának kérdésében teljesen megoszlanak a vélemények. A válaszadók 28%-a ebben is a szociáldemokratáknak tulajdonít nagyobb sikert, 29%-uk viszont úgy látja, hogy e téren nincs lényeges különbség a kétfajta kormányzás között.

Mindezeket a tényezőket mérlegelve a magyarok többsége végül is a szociáldemokratákra voksol. Sőt, arra a meglepő következtetésre kell jutnunk, hogy a szociáldemokrácia a vizsgálatban részt vett valamennyi ország közül Magyarországon a legnépszerűbb. Fogalmi szinten a magyarok közül tartják a legtöbben pozitívnak a szociáldemokráciát (68%). Arra a kérdésre, hogy a szociáldemokráciának van-e jövője, a magyarok közül válaszoltak a legtöbben igennel (70%). A három szocialista országot figyelembe véve (ezt a kérdést csak ezekben tették fel) a különböző politikai rendszerek közül a magyarok választanák a legnagyobb arányban a szociáldemokráciát (Mo.: 53%, Lo.: 44%, SZU: 35% – 2. tábla), és a különböző pártok közül is a magyarok választanák legnagyobb arányban a szociáldemokrata pártot (Mo.: 37%, Lo.: 21%, SZU: 23% – 3. tábla).

2. tábla

Milyen rendszert szeretne a jövőben Magyarországon (Lengyelországban, a Szovjetunióban) látni?

	Magyarország	Lengyelország	SZU
kommunista	4	1	31
szociáldemokrata	53	44	35
liberális kapitalista	24	27	4
más rendszer	9	3	7
nincs válasz	10	25	23
	100	100	100

3. tábla

Ha Önnek a parlamenti választásokon a következő pártok közül kellene választania, melyikre szavazna?

	Magyarország	Lengyelország	SZU
Trockista párt	–	–	1
Kommunista párt	4	1	30
Szociáldemokrata párt	37	21	23
Kereszténydemokrata párt	13	15	5
Liberális kapitalista párt	9	15	3
Nacionalista párt	1	4	3
Környezetvédő párt	16	7	17
Agrár-Parasztpárt	10	9	5
Nincs válasz	10	28	13
	100	100	100

A vizsgálatban szerepelt egy olyan kérdés is, hogy a szociáldemokrata kormányok politikájához társítható tíz fogalom közül melyek képviselik leginkább a szociáldemokráciát. Ennél a kérdésnél a magyarokat jellemezte a legnagyobb válaszolási kedv. Ha az egyes fogalmakra adott igenlő válaszok százalékát átlagoljuk, a magyarok válaszaiból kerekedik ki a legmagasabb átlag. A válaszokból az is kiderül, hogy a magyarok elsősorban a szociális értékek miatt vonzódnak a szociáldemokráciához, és ebben az értelemben baloldalibb beállítottságúak, mint a lengyelek. A magyarok leginkább az általános szociális gondoskodást, a magas életszínvonalat és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését társítják a szociáldemokrata kormányok politikájához.

Tanulságok

– A magyarok és – tegyük hozzá – a lengyelek is végleg leszámoltak a kommunizmussal. Elveit és gyakorlatát egyaránt elfogadhatatlannak tartják. Meg vannak győződve arról, hogy országaik ma máshol tartanának, ha az elmúlt negyven évben szociáldemokrata vagy liberális pártok kormányoztak volna.

– A kelet-európai országok közül politikai értelemben a magyarok „zárkóztak fel” leginkább Nyugat-Európához. Az ő véleményeik állnak a legközelebb a nyugat-európai polgárok válaszaihoz.

– A magyarok és a lengyelek néhány kérdésben lényegesen jobban azonosulnak a nyugati társadalmak alapvető politikai értékeivel, mint a nyugat-európai országok állampolgárai. Ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a létező szocializmussal kapcsolatos rossz tapasztalatok és az ehhez kötődő sajátos viszonyítási szempont miatt túlzott illúziókat táplálnak a létező kapitalizmussal szemben.

– Nem lehetnek illúzióink a Szovjetunióval kapcsolatban. A válaszokból az derül ki, hogy politikai tisztánlátás és aktivitás (a válaszolni hajlandók aránya) tekintetében egyaránt messze a másik két kelet-európai ország mögött kullognak. A nagy többség legföljebb az „emberarcú szocializmusra” emlékeztető kommunista reformeszmékig jutott el. Az oroszok többsége úgy gondolja, hogy a Szovjetunió helyzete ma nem lenne kedvezőbb, ha az elmúlt negyven évben szociáldemokraták vagy liberálisok kormányoztak volna.

– A magyarok számára a nagy európai politikai tradíciók közül a szociáldemokrácia a legrokonszenvesebb. Ebben kétségtelenül a szociális indítékok játsszák a legnagyobb szerepet. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a konzervatív vagy liberális kapitalizmustól némileg eltávolítja őket a maradék szociális biztonság elvesztésétől való félelem. Figyelembe véve a szociáldemokrácia nagy vonzerejét, különösen fájdalmas, hogy ma Magyarországon nincs olyan szociáldemokrata párt, amelyik ezt a tradíciót hitelesen képviselné. Ha lenne, nagy valószínűséggel megnyerné a választásoka. Így viszont azok a pártok, amelyek potenciális szociáldemokrata szavazókat hódítottak el, nem engedhetik meg maguknak, hogy programjaikban és gyakorlati politikájukban teljes mértékbeli figyelmen kívül hagyják a legfontosabb szociáldemokrata értékeket.

– Ez a nemzetközi közvélemény-kutatás ellentmond a magyar társadalom politikai apátiájáról, a „csendes többség” csömöréről és passzivitásáról szóló közkeletű hiedelmeknek. Feltűnő, hogy jóformán minden kérdés esetében a magyarok között volt a legalacsonyabb a választ megtagadók aránya.

---

Tudnivalók a kutatásról

Ország neve	A minta nagysága(x)	A felvétel időpontja
NSZK	941	1990. I. 17–30.
Spanyolország	1000	1990. I. 08–12.
Franciaország	1024	1990. I. 08–12.
Nagy-Britannia	901	1990. I. 18–22.
Olaszország	1000	1990. I. 08–17.
Magyarország	1193	1990. I. 19–26.
Lengyelország	997	1990. I. 09–17.
Szovjetunió	969	1990. I. 05–14.

(x) Valamennyi országos reprezentatív minta, kivéve a SZU-t, ahol a kérdezés csak Moszkvára és annak környékére terjedt ki.

• Beszélő [7]