Skip to main content

Beszélő hetilap, 7. szám, Évfolyam 2, Szám 7

(Tódor János): Mi történt a „Bokrétában”?

(Gáspár Károly): Tisztelt Szerkesztő Úr!

(kőszeg): Azért a víz… he-he!

F. Havas Gábor - Liskó Ilona: Merre tart Kelet-Európa ?

Nemzetközi közvélemény-kutatás

Eörsi János: Kornai és az MSZP

Berényi Ilona: A törpeség forradalma

(D. J.) [Dési János]: Egyenletes elosztás

: Tiltakozás

Benda László: Kabul – kábulatban

Miltényi Tibor: Rosszkedvű napló

[Ara-Kovács Attila]: Az ősi román földért

Hamberger Judit: Mozgalmas politika – üres boltok

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Kell-e félni a németektől?

Válaszol Kurt Biedenkopf, a bonni parlament képviselője

Vajna János: Ottawa és ami utána jön

A tömböktől mentes Európa felé

Eörsi István: Ginsbergnél

Krokovay Zsolt: Tüntessünk-e Grósz Károly ellen?

F. Havas Gábor: A belső elhárítás belső szemmel

Beszélgetések Bajcsi István volt állambiztonsági tiszttel – III. rész: A nagy papírvágó gép

Fényi Tibor: A szolgálat nem vész el, csak átalakul?

F. T. [Fényi Tibor]: Mi mennyi?

Hegedűs Tamás: Francia bújtatócska

E. J. [Eörsi János]: „Van kiút!”

–lt [Solt Ottilia]: Menhely Szegeden

: Koszov borocskát, Fomuskin magnórádiót kapott…

–Solt–: Iskolaalapítók esete az állami vagyonnal

: Tisztelt Szerkesztő Úr!

S. [Solt Ottilia]: Anyai kötelesség

Magyar Elemér: [Olvasói levél]

–s.–n.: Igazolványt a köpködőknek!

Vég Gábor: Egy baloldali álma

(avagy egy szabad demokrata rémlátomása)

–kobj: Nyílt levél

a Szegényeket Támogató Alaphoz

: Esélyegyenlőség

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon