Skip to main content

Tiltakozás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Magyar Hírlap 1990. február 16-i számában közzétették az ez évi magyar irodalmi és nyelvtan szóbeli és írásbeli érettségi tételeket, és egy új vizsgarendet körvonalaztak. Minthogy az érvényes rendeleteket nem vonták vissza, ez az eljárás jogsértő és elfogadhatatlan.

Február 19-én értekezletünkön mint a budapesti magyartanárok legfelsőbb szakmai testülete elhatároztuk: tiltakozunk az ellen, hogy

1. nyilvánosságra hozzák az írásbeli érettségi tételeket, és az ellen is, hogy azelőtt teszik ezt, mielőtt az iskolák megkapták volna a tételsort, ill. bármiféle hivatalos tájékoztatást kaptak volna;

2. egy négyéves folyamat legutolsó fázisában alapvetően változtatnak a szabályokon;

3. a szóbeli tételeket központilag határozzák meg, és ezzel alapvetően sértik a tanári szabadságot;

4. a diákokat képtelen túlterhelésnek és az átállás veszélyeinek teszik ki, ezzel fokozzák az érettségi és a felvételi előtti feszültséget;

5. a tételek megfogalmazása lényegében szakmai közvélemény kihagyásával csupán 30 szaktanár és két megye szaktanácsadóinak bevonásával történt;

6. igen sok tétel mind tartalmilag, mind megfogalmazásában, nyelvi minőségében kifogásolható, vitatható;

7. a szóbeli tételek mennyiségét jelentős mértékben megnövelik – ez lehetetlenné teszi az elmélyült fölkészülést;

8. ezzel az eljárással olyan helyzet jön létre, amelyben az érettségi komolysága végképp eltűnhet, hiszen erős a valószínűsége annak, hogy a kidolgozott tételeket feketepiaci úton fogják terjeszteni.

Követeljük az utasítás haladéktalan visszavonását, az írásbeli tételek titkosítását, lényegesen egyszerűbb megfogalmazásukat, továbbá azt, hogy csak olyan művek szerepelhessenek, amelyek megtalálhatók a szöveggyűjteményben, végül azt, hogy ilyen, a centralizált oktatáspolitika legrosszabb hagyományait idéző eljárásra a továbbiakban semmiképpen se kerüljön sor.

Kérjük mindazokat, akik egyetértenek tiltakozásunkkal, csatlakozzanak.

Budapest, 1990. február 19.

24 budapesti gimnázium magyartanárai;
a budapesti szaktanácsadók;
a PDSZ Országos Választmánya, Debrecen;
városi és Hajdú-Bihar megyei szervezete;
II. Rákóczi Ferenc Gimnázium;
Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Debrecen;
(Telefonon csatlakozott még 27 gimnázium)


































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon