Skip to main content

Egyenletes elosztás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Megkezdődött a hadsereg létszámának csökkentése


– Először is, nemcsak a nagyatádi, hanem a zalaegerszegi gépesített lövészdandár is megszűnt. Ezen a területen viszonylag több dandár állomásozott, kis területen. Mivel az ország doktrínája megváltozott, lehetővé vált, hogy a délnyugati területen ritkítsuk csapatainkat.

– Mennyi az a „viszonylag több dandár”?

– Ezt nem mondhatom meg, mindenesetre kettő megszűnt közülük. Hozzátartozik, mint emlékezetes, bejelentettük, hogy a jugoszláv, osztrák határ ötven kilométeres körzetéből kivonjuk a csapatokat. Mindkét egység ebbe a zónába esik.

Nem járult hozzá a nagyatádi dandár megszüntetéséhez, hogy meglehetősen rossz hírű volt?

Én inkább azt mondanám, hogy nem volt népszerű sem a tisztek, sem a sorkatonák körében, elsősorban azért, mert nagyon rossz oda a közlekedés, mindentől messze esik. A megszüntetés fő oka, hogy kiegyensúlyozottabbá tegyük a katonai alakulatok elosztását az országban.

Ez azt jelenti, a keleti országrészben új egységeket hoznak létre?

Nem. Ugyanis a nyugati országrészben teljesen feltöltött alakulatok állomásoztak, addig a keletin úgynevezett keretesítettek, tehát nem teljesen feltöltöttek. Természetesen most sem lesz ezeken a helyeken betöltve minden, hiszen például csak most februárban, a tavalyihoz képest, tízezerrel kevesebb sorkatonát hívtunk be. A két dandár megszüntetése első lépcsője annak a folyamatnak, amelynek során harmincöt százalékkal csökken a hadsereg létszáma.

De nem lesz annyival kevesebb tiszt, mint amennyi Nagyatádon és Zalaegerszegen szolgált, hiszen a hivatásosok nagy része más helyőrségbe kerül, tehát marad a hadsereg kötelékében.

Civilesen fogalmazva, az ő státusuk megszűnt. És olyan helyekre kerülnek, ahol tiszthiánnyal küzdünk.


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon