Vissza a főcikkhez →

1956. november 1-jén Magyarország forradalmi kormánya a Varsói Szerződést azonnali hatállyal felmondta. A november 4-i katonai beavatkozás, amely e kormányt megdöntötte, elébe vágott a kilépési nyilatkozat törvényerőre emelésének. Csak most, több mint 33 év után kerülhetett sor a szabad választásokra, melyeket már a Nagy Imre-kormány kilátásba helyezett. Az 1989. október 23-án, a magyar forradalom évfordulóján kikiáltott Magyar Köztársaság első népképviseleti Országgyűlésének történelmi kötelessége, hogy határozzon az 1956. november 1-ji kormánynyilatkozatról, és levonja annak következményeit. Az Országgyűlés ezért az alábbi határozatot alkotja.

1. § A forradalmi kormány jogszerűen, a felkelt nép akaratának és a nemzet érdekének megfelelően járt el, amikor 1956. november 1-jén felmondta a Varsói Szerződést. E döntés november 4-e utáni megsemmisítését külső kényszer alatt hajtották végre, s az ennélfogva törvényesnek nem tekinthető.

2. § Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy fentiek alapján kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződésben részes államok kormányaival a jog szerinti helyzet visszaállításáról. Valamennyi tagállammal, de kivált a Szovjetunióval kívánatos egyetértésre jutnunk abban, hogy Magyarország nem tagja a Varsói Szerződésnek.

3. § Addig is, amíg az egyetértés megszületik, az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy az szüneteltesse Magyarország részvételét a Varsói Szerződés Katonai Szervezetében. A magyar csapatok ne tartozzanak a szervezet közös parancsnoksága alá, és ne vegyenek részt közös hadgyakorlatokon; más tagállamok csapatainak részvételével a Magyar Köztársaság területén ne tartsanak hadgyakorlatot.

4. § Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival a kétoldalú, ún. barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések felülvizsgálatáról. Ezekből a szerződésekből törölni kell mindent, ami katonai beavatkozásra ad felhatalmazást, vagy más módon sérti hazánk szuverenitását, egyenjogúságát. Törekedni kell arra, hogy a kétoldalú barátsági szerződésekbe megfelelő kisebbségvédelmi rendelkezések kerüljenek.

5. § Az Országgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy a Magyar Köztársaság békében és barátságban kíván élni valamennyi szomszédjával. Senkinek nem engedi meg, hogy területét harmadik állam elleni támadás vagy fenyegetés céljaira használja. Katonai tömbhöz nem csatlakozik. Az összeurópai biztonsági rendszer létrehozása érdekében tett erőfeszítéseit egyezteti a Varsói Szerződés tagállamaival, melyekkel gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatokra törekszik.

Budapest, 1990. május 9.

Május. 15-i ülésén az Országgyűlés elfogadta az SZDSZ fenti javaslatának napirendre tűzését, de indokolatlannak minősítette a kérdés sürgős megtárgyalását. A rendszerváltás csak a választási propagandában kötődhetett a választás napjához – valójában hosszú folyamat, hiszen nem beszélhetünk teljes rendszerváltásról, amíg benne vagyunk a Varsói Szerződés kötelékében. Katona szerzőnk cikkét olvasva úgy tetszik, a kilépés sürgősebb, mint a képviselők többsége véli.

• Beszélő