Skip to main content

Beszélő hetilap, 19. szám, Évfolyam 2, Szám 21

: [Olvasói levél]

– Solt: Ne féljetek cigányok, megjöttek a magyarok!

Pick Róbert: Védőőrizetben

Véd-e vagy bénít a Varsói Szerződés?

: Országgyűlési Határozat a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról

Kiss Ilona: A tájékoztatás katasztrófája

Krasztev Péter: Mire lesz képes egy beteg társadalom

Beszélő-beszélgetés Dimitar Ludzsev bolgár ellenzékivel

hamberger: Václav Havel a NATO-ról és a Varsói Szerződésről

Révész Sándor: A „francia” nem létezik

– a kisebbségek parlamenti képviseletéről –

(dési): Újabb MSZP-s vagyonátmentés?

Mit szabad a Szabad Földdel

: Állásfoglalás

–szeg–efhá–lt [Kőszeg Ferenc–F. Havas Gábor–Solt Ottilia]: Sajtóvita

Eörsi János: Átmenet Balinkán

: Balinkai Bányaüzem Független Szakszervezetének dokumentumai

Bauer Tamás: Paktumról paktumra

Kövér László: Fortinbras válasza fogadatlan mesterének

: Polonius – Fortinbrasnak

(Idősb Solt Ofélia):

Bokros Lajos: Vázlat a gazdasági kormányzat reformjához

Bán Zsuzsa: Három a hitel…

Német, olasz, finn ajánlat

Valkó János: Kell-e nekünk atomenergia?

(vitaindító)

– kőszeg –: Az egyik utolsó politikai

Köztörvényesek: Nézd, Pozsgay, az nagy ember

Kováts Albert: Ízlés és pofon

avagy külcsín és belbecs dialektikája

(Balázs László): [Olvasói levél]

(Fáy Árpád): Hozzászólás a Síklaky–Laki vitához

(Beszélő, április 21-i szám)

bauer: Néma leventék

Vass István: Közlemény

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon