Skip to main content

Közlemény

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (MDF-szórólap szövege) megtartotta eljegyzését egy tősgyökeres népi származású, színmagyar, demokrata, nemzeti érzelmekkel gazdagon megáldott, keresztény hitvallású, nyugodt, erős legény… illetve párt, és egy szép, de csalfa leány: a hatalom.

Azóta immár a házasság szent kötelékét is magukra véve, megmosolyogni való szűz ártatlansággal próbálgatják a mézeshetek édes örömeit. Volt egy másik vőlegényjelölt is, ám ez a szabadságát oly büszkén hangoztatta, hogy a leányzó inkább a szóban forgó érzelemgazdag, szent lobogás felé fordult, ő pedig szárnyalhat szabadon tovább, mint a madár…

Udvarlásai, vágyainak nyilai rendre célt tévesztettek. Ő ugyanis nem a szívre, hanem az észre célzott, arra akart hatni. Miért, miért nem, ez bizony nem sikerült.

Határozottság, következetesség, racionalitás? Úgy tűnik, az effajta udvarlásokban nem feltétlen célravezető erények. Talán könnyebb hinni a szép szavaknak, mint az okos szavakat megérteni? De hát ezen már túl vagyunk. Mi, szabad GALAMBÁSZOK, mit is tehetnénk egyebet? Sok sikert kívánunk a frigyhez. Ugyanakkor nagyon boldogok vagyunk, hogy azt a perverz, nevetséges cukrosbácsit, amelyik úton-útfélen vörös csillagát mutogatva ijesztgette a bimbózó demokráciát, sikerült végleg ártalmatlanná tenni. Végezetül, azért engedtessék meg nekünk SZABAD DEMOKRATÁKNAK, hogy könnyedén lelkesedve, olykor bele-belecsípjünk a kacér szépasszonnyá serdült hatalom friss idomaiba. Ez csak javára fog válni mindenkinek.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon